Brüsszel szerint is mélyül a magyar recesszió

2009.01.19. 14:15
Az Európai Bizottság ma közzétett, rendkívüli előrejelzése megerősíti a magyar 2009-es költségvetés megalapozottságát kétségbe vonó hangokat, és Brüsszel legfrissebb prognózisa már körvonalazhatja, hogy a kormány milyen új makropályával és költségvetési kiigazítással állhat a nyilvánosság elő a jövő héten.

Az eddig gondoltnál mélyebb lehet Magyarországon a recesszió, a GDP a büdzsé alapjául szolgáló 1 százaléknál némiképp nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal eshet vissza - derül ki az Európai Bizottság mai időközi előrejelzéséből. Emlékeztetőül: Veres János pénzügyminiszter hetekkel ezelőtt még úgy nyilatkozott, ehhez a prognózishoz igazíthatják a magyar makroszámokat, múlt héten ennél óvatosabban már úgy fogalmaztak kormánytisztviselők, hogy a brüsszeli előrejelzés és az IMF jövő heti becslése alapján számolják át a költségvetést és a makropályát.

Brüsszel mostani mindazonáltal 1,6 százalékos visszaesést vizionáló számítása némiképp enyhébb zsugorodást vetít előre, mint amiről hallani kormánypárti és kormányzati körökben: a kabinet tájáról érkező hírek 2-3 százalékos visszaesésről és értesülésünk szerint 200-250 milliárdos költségvetési kiigazítási kényszerről szólnak. Az idei visszaesést pedig nagyon erőtlen fellendülés követheti, 2010-ben csupán 1 százalékos lehet a bővülés.

A francia és a portugál mentőakció rendben van

Jóváhagyta az Európai Bizottság azokat a terveket, amelyeket Franciaország és Portugália terjesztett be a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt bajba került cégeik megsegítésére. Hétfői brüsszeli közleménye szerint az uniós "kormány" - amely egyebek között a verseny tisztaságán, illetve az állami támogatások helyénvalóságán őrködik - megállapította, hogy olyan programokról van szó, amelyek nem torzítják a versenyt, és amelyeket a gazdasági nehézségek valóban indokolnak. A két országban egyebek között állami támogatással segítik a cégeket, de - mint a bizottság emlékeztetett rá -, csak a válság kezdete, azaz tavaly nyár után bajba került vállalatokról van szó, és a központi segítség egyik cég esetében sem haladja meg a félmillió eurót. Az EU-tagországok állam- és kormányfői a múlt hónapban állapodtak meg egy uniós szinten összehangolt - hatásaiban mintegy 200 milliárd euróra becsülhető - gazdaságélénkítési programban. Annak része az állami támogatások juttatásának megkönnyítése is. (MTI)

Minden más uniós országban is romlottak a gazdasági kilátások, Brüsszel az eddig idénre várt hajszálnyi növekedéssel szemben most már 1,8 százalékos visszaesést vár. Öt EU-tagállam azonban növekedést tud felmutatni, a szlovákok, szlovénok, a máltaiak, a görögök és a ciprusiak az egyre romló feltételek mellett is növekvő GDP-t produkálhatnak.

A Bizottság szerint az első fél év az EU-ban a mélyülő recesszióról fog szólni, ám a második félévtől már elindulhat a növekedés a kamatcsökkentéseknek és a gazdaságélénkítő csomagoknak köszönhetően. A munkanélküliség viszont drámaian emelkedni fog, az EU-ban idén 3,5 milliónyian veszíthetik el munkahelyüket.

Magyarországon az infláció is elmaradhat a kormány által jelenleg várttól, de a különbség nagyobb, mint a GDP-alakulását illetően. A kabinet 4,5 százalékos pénzromlást remél mind a mai napig, a Bizottság csupán 2,8 százalékos drágulást valószínűsít - és a dezinfláció 2010-ben is folytatódhat Brüsszel szerint. Az infláció költségvetésben történt felültervezése szintén alátámasztja a komoly kiigazítási igényt.

Csoda: nem nálunk lesz a legnagyobb a költségvetési hiány

A legfrissebb brüsszeli prognózis szerint elvétjük a még hivatalosnak tekinthető hiánycélt, az államháztartási deficit a GDP 2,8 százalékára rúghat a 2,6 százalékos tervvel szemben. Mint beszámoltunk róla, a kormány a hiánycél 2,9 százalékra való emelésében gondolkozik, ez pedig a mai előrejelzéssel lényegében egybevág. A brüsszeli prognózis ilyen szempontból jól jön a kormány számára. Az azonban már intő jel, hogy a hiány növekedését vetíti előre Brüsszel, 2010-re ugyanis a 3 százalékos szintet érheti el a deficit.

Érdekesség, hogy ezzel a hiányadattal hosszú évek óta most először lennék alatta az EU átlagának: a 27 tag átlagosan a GDP 4,4 százalékának megfelelő deficitet hozhat össze, a romló gazdasági körülmények és az állami mentőakciók miatt.