Miklós
-7 °C
2 °C

Rovót kapott a kormány Brüsszeltől

2005.10.20. 12:42
Az elemzőknél is pesszimistábban várja a jövő évi magyar államháztartási folyamatokat az Európai Bizottság. A testület csütörtökön hozta nyilvánosságra legújabb, a magyar költségvetést érintő ajánlását. Ebben nehezményezi, hogy a nyári javaslatait sem teljesítette a kormány, amely a hiány helyett az adókat csökkenti. A deficit korrekciók nélkül 8 százalék, korrekcióval 6,7 százalék lehet a kormány által várt 4,7 százalék helyett.
Tekintettel a magyarországi költségvetési kilátások komoly romlására, az Európai Bizottság ma javaslatot tett a tanácsnak, hogy az idén második alkalommal hozzon határozatot arról: a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét - tette közzé csütörtökön a bizottság. A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött hiánycélokat várhatóan nagymértékben túllépik, ezzel Brüsszel szerint kérdésessé válik, hogy tartható-e annak a szerződésben előírt 3 százalék alá csökkentésére szabott 2008-as határidő.

Jelentősen romlottak a kilátások

Az elemzők eddig sem hittek
Az Európai Bizottság jelentése alátámasztotta a magyar államháztartási folyamatokról az elmúlt hetekben megjelent elemzői véleményeket. A Reuters éppen csütörtökön tette közzé elemzői felmérését, amely szerint az államháztartási hiány idén 7,4, jövőre (nyugdíjkorrekcióval) 6,1 százalék lesz, így a 2013-as euróbevezetést tartják a legvalószínűbbnek.

A Kopint-Datorg október elején hozta nyilvánosságra konjunktúrajelentését, amely szerint a 2006-os költségvetés szertefoszlatja a 2010-es euróbevezetés reményét, emellett az ország adósságának további gyors növekedését vetíti előre. A Kopint elemzői szerint idén nyugdíjkorrekcióval 6,8 százalék, anélkül 8,1 százalékos hiánnyal zár az államháztartás, és a kormány által tervezett 1530 milliárd helyett 1700 milliárd forint lesz a jövő évi hiány.

Az EU-bizottság csütörtöki állásfoglalását kommentáló londoni feltörekvő piaci elemzők szerint sem tűnik lehetségesnek a magyar költségvetési hiány 3 százaléka alá csökkentése 2008-ig, és így gyakorlatilag teljesen lehetetlen a 2010-es magyar euróövezeti csatlakozási céldátum tartása is. Reinhard Cluse, a UBS befektetési csoport londoni feltörekvő piaci konzultánsa azt mondta: a kormány az elmúlt három évben rendre túllépte saját deficitcélját, és "nem tűnik úgy, hogy jelentős hangsúlyt helyezne a költségvetési konszolidációra".

A bizottság által kiadott közlemény szerint a magyarországi költségvetési kilátások július óta - amikor azokat legutóbb értékelték - jelentősen romlottak. Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa szerint "aggasztó, hogy Magyarország 2005-ben és 2006-ban lényegesen eltér a magyar kormány által tervezett kiigazítási pályától, mivel ezzel megkérdőjeleződik a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelessége".

A bizottsági jelentés kritikusan fogadja még a legújabb, a korábbiakhoz képest jelentősen megnövelt hiánycélokat is. Mint ismeretes, a kormány által kitűzött idei új hiánycél 3,6 helyett 6,1 százalék, a jövő évi 2,9 helyett 5,2 százalék. Minden hiánycél tartalmaz költségvetési bevételként úgynevezett második pillért képező nyugdíjalapokat, ahogy azt a 2004. évi Eurostat-határozat ideiglenesen engedélyezi. Ha ezt nem vesszük figyelembe, idén a tervezett hiány 7,4 százalék lesz - szögezi le a bizottsági jelentés. A kiigazított 2006-os hiánycélban szerepel a Gripen katonai repülőgépek vásárlásának egységes számbavétele, ami a GDP 0,5 százalékával egészíti ki az egyébként 4,7 százalékos hiánycélt.

Nem teljesülő vállalások

A bizottsági jelentés rámutat arra: az idei deficit növekedését csak részben indokolja az, hogy az autópályás költségvetési trükközést nem fogadta el az Eurostat. További 0,5 százalékot a túlköltekezés jelent, amelyeket a kormány "korábbi kötelezettségvállalásaival ellentétben nem igazít ki".

A 2006-os szóló költségvetési tervezet 5,2 százalékos hiánycélt helyez kilátásba, azonban várhatóan még ezt az új célt is jelentős mértékben meghaladják - fogalmazott a bizottság. Ez főként a szükséges kiadáscsökkentéssel nélkül végrehajtott adócsökkentésekre vezethető vissza. A Brüsszelt már a nyáron meglepő adócsökkentést külön is kifogásolta a bizottság, mondván: annak tervezett végrehajtása ellentétes a tanácsnak azzal a nyáron megfogalmazott ajánlásával, amely bármely adócsökkentés ütemezését és végrehajtását a hiánycélok elérésének függvényévé teszi.

Lassú reformok

A jelentés szerint "a magyar kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005-ben és 2006-ban való lényeges eltérés" kérdésessé teszi a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelességét. A bizottság szerint ezt a negatív folyamatot felerősíti a a strukturális reformok lassú előrehaladása, így megnövekedhet a makrogazdasági egyensúlytalanság veszélyes is.

Eljátszott bizalom

A szokatlanul kemény hangvételű bizottsági állásfoglalás arra utal, hogy a magyar pénzügyi kormányzat néhány hónap alatt eljátszotta Brüsszel bizalmát. A legutóbbi, júliusi ajánlás közzétételekor ugyanis még úgy fogalmazott Almunia: "biztatónak találom a magyar hatóságok által végrehajtott, a 2005. évi hiánycél elérését célzó korrekciós intézkedéseket". Az akkori jelentés szerint a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságok hatékony lépéseket tettek annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen az akkor még 3,6 százalékosnak gondolt hiánycélt.

A mostani jelentés utal arra is: júliusban hazánk "a túlzott hiány esetén követendő eljárás alapján szokásosnál hosszabb időt kapott a hiány kiigazítására". Azóta azonban nemhogy javult volna, hanem romlott azóta. A tíz százalékos maradványképzési és a tartalékképzési kötelezettség ellenére - elsősorban a felültervezett áfabevételek miatt - akkor sem teljesült volna a 3,6 százalékos hiánycél, ha az autópálya-finanszírozást nem kifogásolta volna Brüsszel.

Veres: nem visszakozunk

A pénzügyminiszter még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt adott nyilatkozatot, amelyben úgy fogalmazott: az Európai Bizottság várhatóan arra ösztönzi Magyarországot, hogy jövőre az államháztartási hiány tervezett GDP-arányos 1,4 százalékos lefaragásánál nagyobb lépést tegyen a kormány. "Várhatóan kritikát fogunk kapni, hogy szabad-e ilyen helyzetben ilyen mértékben adót csökkenteni" - mondta Veres János, hozzátette azonban: a kormány a jövő adócsökkentésekről már meghozta a döntést, a visszakozás valószínűleg rosszabb lenne Magyarország versenyképessége szempontjából, mint a kritika felvállalása.

A társa közigazgatási államtitkára, Katona Tamás a jelentés nyilvánosságra hozatalát követően úgy fogalmazott: tartható mind az államháztartási hiány 2008-ra történő, GDP-arányosan 3 százalék alá való szorítása, mind pedig a 2010-es euróbevezetés. Katona szerint nincs alapvető nézetkülönbség a szaktárca és az Európai Bizottság között, ám Brüsszel statikus elemzésekből indul ki, míg a PM folyamatában értékeli az eredményeket és ez ad okot az optimizmusra.

A piac jól fogadta

Sem a Budapesti Értéktőzsdén, sem a devizapiaci kereskedésen nem érződik a bizottsági jelentés hatása. A tőzsdei részvényindex az elmúlt napok nagy esései - egyebek mellett a szerdai, csaknem ezer pontos zuhanás - után ma pozitívan korrigált, a kereskedés a plusz 300 pont fölötti sávban folyt egész nap. A forint-euró árfolyam napközben a 252,80 és a 253,30 forintos sávban, igen hektikusan mozgott. Sikeres volt a 12 hónapos diszkont-kincstárjegy csütörtöki aukciója is, a felajánlott és értékesített 35 milliárd forintnyi mennyiségre 82 milliárdnyi ajánlat érkezett.