De ki fog itt lakást venni?

Az ingatlanpiacon a borúlátás mértéke csökkent az előző negyedévhez képest. Több új lakást vettek használatba a múlt év végéig, mint ahogyan az korábban várható volt, ezzel tovább nőtt az új építésű lakások kínálata.

A hazai ingatlanpiac fő mozgatóereje a luxusingatlanok iránt eddig is meglévő kereslet élénkülése. Kedvező jelenség az is, hogy reneszánszát éli Budapest "zöldövezete", mind a budai, mind a pesti oldalon újabb beruházások indulnak a természet-közeli területeken, olvasható az Ecostat jelentésében.

Vegyenek! Vegyenek! Vegyenek!

A kereslet-kínálat viszonya nagyjából egyensúlyban van a budai zöldövezetben és a pesti belváros lakáspiacán. A többi részpiacon viszont még mindig jelentős a túlkínálat. Kelet-Magyarországon egyértelműen a panellakások piaci kínálata a legnagyobb. Összességében a nyugati régióban kisebb a túlkínálat mértéke, mint keleten.

Az Ecostat Ingatlanbarométer-indexe az év végén 43,9, az idei első negyedévében 46,6 százalék volt. Ez a 2,7 százalékpontos változás összességében az ingatlanpiac stagnálását, illetve kismértékű növekedését mutatja.

A piaci szereplők várakozásai továbbra is széles sávban szóródnak. Átlag feletti dinamikát jeleznek az ingatlanberuházó vállalkozások és az önkormányzatok. Növekedett még a vállalatok ingatlanfejlesztési indexe is. Ugyanakkor a lakosság a jövőben is csak kisarányban növekvő lakásépítést és ingatlanvásárlást tervez. A leginkább pesszimisták jelenleg az ingatlan-forgalmazó cégek, amelyek kismértékű forgalomcsökkenést várnak az elkövetkező hat hónapban.

Az építéssel nincs gond, csak az eladással

Az ingatlanberuházók pozitívan ítélik meg helyzetüket. A következő fél évben a legtöbb cég továbbra is Budapesten tervezi a legnagyobb volumenű ingatlanfejlesztéseket. A beruházók relatív többsége csaknem minden ingatlantípusnál visszaesést vagy stagnálást prognosztizál. Kivételt jelentenek a bevásárlóközpontok, a kereskedelmi és szolgáltatási építmények, szállodák és az ipari építmények, ahol a beruházói optimizmus folytatódik. Ezen ingatlanfajtáknál a korábbinál nagyobb mértékű ingatlanépítést feltételeznek a beruházók.

Az ingatlanforgalmazók az év első negyedévére 1,4 százalékos várható forgalomcsökkenést jeleztek előre. A lakosság ingatlanvásárlásával kapcsolatban egyértelműen borúlátóbbak, mint három hónappal ezelőtt. A lakossági kereslet bővülésére leginkább az építési telkek esetében számítanak a forgalmazók.

Az inflációnál nagyobb áremelés

Az ingatlanpiac szereplői 2008-ra az előre jelzett hat százalékos inflációnál magasabb 7,2-9,5 százalékos árnövekedést prognosztizálnak. Legmagasabb áremelkedést az építőanyag-áraknál (9,5 százalék), az építési-szerelési tevékenységeknél (8,4 százalék) és a munkaerő-költségeknél (7,5 százalék) várnak. A telekárak és a tervezési díjak is 7,2-7,2 százalékkal lehetnek magasabbak ebben az évben, mint voltak a tavalyi évben.

A kész ingatlanok csoportjában a kínálati ár növekedésére számítók 5-10 százalékos átlagos drágulást prognosztizálnak az egyes ingatlanfajták körében (az előző negyedévben 6-10 százalék volt ez a mérték). A kínálati ár legnagyobb mértékben, 9,6 százalékkal az új logisztikai ingatlanok piacán nő majd Az árnövekedést vélelmezők közül továbbra is legkevésbé a használt lakóépületek és a "B" kategóriás irodák körében számítanak drágulásra, a várakozások átlaga 5,1 százalék.

A bérleti díjak jövőbeni változásának megítélésekor minden ingatlantípus bérlése terén jellemzően stagnálást, illetve növekedést vélelmeznek a szakértők. Díjcsökkenést jóval kisebb arányban várnak az ingatlanforgalmazók. A kínálati árakhoz hasonlóan az új ingatlanok bérleti díja esetében nagyobb arányban számítanak árnövekedésre az ingatlanforgalmazók, mint az adott célú használt ingatlanoknál.