Vilma
-7 °C
4 °C

Bizonytalan növekedési kilátások 2003-ban

2002.12.15. 12:32
Kapcsolódó cikkek (1)
A gazdasági növekedés az Ecostat számításai szerint nem éri el a költségvetési számítások alapjául szolgáló 4-4,5 százalékot 2003-ban - áll a gazdaságkutató intézet legfrissebb prognózisában. A tervezettnél magasabb infláció miatt a kutatók bevételi többletet valószínűsítenek. Hozzáteszik, hogy a két hatás eredőjeként az államháztartás bevételei kismértékben meghaladhatják az előirányzatban szereplő értéket.
"Jövőre az munka terhei annak ellenére csökkennek, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében a korábban tervezettnél jóval kisebb mértékű adócsökkentés valósul meg - állapítják meg. A kiadási oldalt elemezve a kutatók felhívják a figyelmet a felhalmozási kiadások jelentős mérséklődésére, ami a közvetlen felhalmozások visszaesésére vezethető vissza.

Öt százalékos hiány

Az összeállítás szerint 2003-ra az államháztartás GDP arányos hiánya 5 százalék körüli szintre mérséklődhet úgy, hogy az európai uniós és a magyar módszertan alapján számított hiánymutatók értéke közelít egymáshoz. A nemzetgazdaság helyzete 2002-ben a tavalyi évhez viszonyítva romlott, a kitűzött gazdaságpolitikai célok többségükben nem valósultak meg - állapítják meg. A gazdaság fejlődése lassult, a GDP várhatóan 3,2 százalékkal nő, szemben a tervezett 4 százalékkal és a tavalyi 3,8 százalékkal. A külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb. A globális gazdaság élénkülése elmaradt, az export lassú növekedése nem dinamizálta a gazdaságot, a belső fogyasztás bővülése főként az import termékek keresletét fokozta.

A lassuló fejlődés a gazdasági egyensúly jelentős romlásával párosult, az államháztartás hiánya 2002-ben - európai uniós módszertan szerint - elérheti az 1.400 milliárd forintot, tehát az éves GDP értékének 8,4 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben várhatóan eléri a 3,3 milliárd eurót, azaz 192 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben (1,2 milliárd euró). A külkereskedelmi mérleg hiánya 3,2 milliárd euróra tehető. A külföldi tőke beáramlás lassult (a 2001 évi 2,3 milliárd euróról legfeljebb 1,2 milliárd euróra), ennek következményeként a bruttó külföldi adósságállomány 6 százalékkal nőtt, s az év végére elérheti a 35 milliárd dollárt.

Alacsony teljesítmény, GDP, termelékenység

A fejlett ipari országokhoz képest a magyar gazdaság még mindig jelentősen elmarad mind a fajlagos teljesítmény, azaz az egy főre jutó GDP, mind a munka termelékenysége, mind a jóléti mutatók tekintetében. A monetáris politikát elemezve megállapítják: a novemberi fél százalékos kamatcsökkentés némi lazítást jelent a monetáris politikában. Az irányadó kamat 9,5 százalékról 9 százalékra lefaragása a nemzetközi gazdaságpolitika lépéseit követte. Nem csak az amerikai, vagy az európai, de a kelet-európai országok csökkenő kamatlábai miatt is nőtt a hazánkban elérhető kamatprémium.

Öt százalékos infláció

Lehetőséget látnak a kutatók a kamatfelár további kismértékű csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett. A belföldi reálkamat szintjében is további csökkenést prognosztizálnak. Úgy vélik: a valuta reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen. A pénzromlás üteme az Ecostat szerint 5 százalék körül várható. Hangsúlyozzák: az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek növekedési dinamikája ne haladja meg a termelékenységnövekedés ütemét.