Vilma
-8 °C
3 °C

Mélyponton a konjunktúraindexek

2006.07.31. 16:10
Hét ponttal csökkenve az utóbbi két év legalacsonyabb értékére, 44 pontra esett az Ecostat nagyvállalati, Top 100 konjunktúraindexe, míg a kis- és középvállalati (kkv) index 10 százalékponttal mérséklődve az utóbbi két év mélypontjára, 37 pontra csúszott vissza - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet hétfőn közzétett júliusi elemzésében.

A Top 100-hoz tartozó nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban tért le a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és erőteljesen csökkent. Április óta a cégek többsége számol a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel az év második felére. A mérséklődő derűlátást az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki. A vállalati terhek és a központi bevételek növelésére irányuló lépések következményeként a GDP növekedési üteme jövőre mérséklődik, kedvezőtlenebbek lesznek a gazdálkodó szervezetek működési feltételei.

Az Ecostat júliusi bizalmi felmérésének eredményei az üzleti várakozások rövid távú gyengülésére utalnak a gazdaság mindkét meghatározó vállalatcsoportjában. A nagyvállalati Top 100 konjunktúraindex értéke 44 pontra, a kis- és középvállalatoké 37 pontra gyengült, a júniusi 51, illetve 47,2 pontról.

Borúlátók

A hazai és a nemzetközi környezetben lejátszódó gazdasági folyamatok alapján a költségvetési kiigazítás az idén még gyengébb, a jövő évben erősebb hatást fog gyakorolni a reálgazdaságra - összegez konjunktúrafelmérésében az Ecostat. Az intézet szerint a kedvező piaci feltételek nyomán 2006-ban a múlt évi GDP növekedési üteme fennmarad, a külkereskedelmi forgalom bővülése várhatóan dinamikusabb lesz a tavalyinál. Éves szinten a beruházások élénkülnek, a reálbér 3-4 százalékkal emelkedhet. A növekedés egészséges szerkezetben folytatódik, az államháztartás egyensúlyi problémáinak fokozatos rendezése a kormányzati ciklus első félidejében helyreállíthatja a bizalmat az ország gazdasága és a költségvetési politika iránt.

A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásait a romló versenyképesség, a költségnövekedés hátrányos következményei indokolhatják. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a Top 100 több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol.

Rámennek az exportra

Saját gazdálkodásuk rövid távú feltételeiről az Ecostat vizsgálata megállapítja: romló működési feltételektől tart a vállalkozások 35 százaléka, változatlansággal számol 36 százalékuk. Megítélésük szerint a termelésnövelés esélye valamivel kedvezőbb, mint júniusban volt, a vállalatok fele hat hónapon belül teljesítménye fokozását tervezi. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU meghatározó országainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, 59 százalékuk stabilitását feltételezi.

A belföldi értékesítési lehetőségek az első félévi makrogazdasági folyamatokra figyelemmel az idén várhatóan nem lesznek rosszabbak a tavalyinál. Ezzel összhangban a hazai piacon rövid távon az értékesítési feltételek fennmaradásával számol a nagyvállalatok több mint a fele, javulásban bízik 15 százalékuk. A külföldi tulajdonú leányvállalatok likviditási helyzete összességében stabil, enyhe feszültség kialakulásától az adóemeléseken túl az infláció és az irányadó kamat várható növekedése miatt 41 százalékuk tart.

A nagyvállalatok beruházási hajlandóságát jelző mutató értéke júliusban hét százalékponttal emelkedett. A fejlesztési szándék tendenciájában javuló, ami arra utal, hogy az egyensúlyjavító intézkedések eredményesek lesznek.

72 százalék

A hazai kis- és középvállalatok többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit a kiigazító intézkedések kihirdetése után. A következő fél évre nemzetgazdasági szinten rosszabbodást feltételez a cégek 72 százaléka. Saját cégük kilátásait borúlátóan ítéli meg 54 százalékuk, kismértékű javulást 16 százalékuk vár.

Júniushoz viszonyítva némiképp romlott a termelésnövelés lehetőségeinek értékelése, a cégek egyötöde valószínűsíti a tevékenység bővítését rövid távon. E vállalati körben a versenyhelyzet éleződésével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, kedvezőtlenebb a beszállítói lehetőségek megítélése. Tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, egyharmaduk a belföldi kereslet csökkenésétől tart.

Hiányzik a szabad pénz

A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalati kategóriába tartozó cégeket érinti kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A következő fél évben a hazai vállalatok között minden második likviditása romlik, javulásban 9 százalékuk bizakodik.

Az Ecostat felmérése szerint a kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, vélhetően a szabad pénzeszközök szűkössége miatt. Az elégtelen piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek 65 százaléka egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását.

A vállalatok áremelési szándéka nem változott a gazdaság egészére jellemző inflációs nyomás erősödésével. A cégek értékesítési áraikat júliusban is 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben.