Lukács
9 °C
22 °C

Hogyan leszünk pók a 77 milliárdos háló közepén?

2008.05.30. 13:37
Csütörtök éjjel a korábbi tervektől eltérően még nem született döntés arról, hol lesz az Európai Unió kutatás-fejlesztési központja. Magyarország már 2005 óta szeretné, ha itt lenne, és a lengyelek kivételével minden pályázó visszalépett. A döntéshez konszenzus kell, de a lengyelek erőből politizálnak. Ezzel elveszíthetik a többi ország támogatását, de ha konszenzus kell, akkor egyedül is meg tudják akadályozni az ügynökség idetelepítését.

Péntek hajnali fél kettőig tartott az EU versenyképességi tanácsának csütörtöki vacsorája, de ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy döntés szülessen arról: hol legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelye. A tárgyalások végére csak elvi javaslat született arról, hogy új tagállamot válasszanak, és olyat, ahol még nincs uniós ügynökségnek központja.

Mindenki átállt

A két szempont alapján az egyetlen befutó Magyarország lehetne. Az EIT-re jelentkező négy másik kandidálóból ugyanis három visszalépett – ezt tették a spanyolok, a németek és az osztrák-szlovák közös pályázat benyújtói –, míg a negyedik, Lengyelország korábban már megkapta a határőrizeti ügynökséget. Ennek ellenére a Wroclaw (Boroszló) városával jelentkező lengyelek nem léptek vissza, még akkor sem, amikor a második szavazás után 20:7 arányban Magyarország kapta az uniós tagállamok nagy többségének támogatását.

A uniós döntéshozatali eljárásban a konszenzusos megoldás a jellemző, és a konszenzusnak az a kultúrája, hogy ha kialakul egy nagy többség, akkor a mögé felsorakozik mindenki – mondta az Index kérdésére Bajnai Gordon. Ez lényegében ezúttal is megtörtént, mivel a lengyelekre szavazó hat másik tagállam – folyosói pletykák szerint köztük voltak a dánok, az írek és a szlovákok is –, azt jelezte: elfogadhatónak tartja a konszenzus érdekében azt, hogy Magyarországon legyen az EIT központja. Bár lényegében politikai döntés szól majd, a magyarországi EIT-székhely mellett olyan szakmai érvek szólnak, hogy például az unió új kutatóhelyeinek 15 százalékát hazánkban hozzák létre, vagy az, hogy hazánk GDP-arányosan csaknem kétszer annyit költ k+f-re, mint Lengyelország.

Brüsszeli forrásaink szerint a versenyképességi tanács több tagja ráadásul megütközéssel fogadta, hogy Lengyelország a többkörös szavazás után sem vonta vissza a pályázatát, nem volt hajlandó elfogadni a szokásos többséget, és nem csatlakozott a konszenzusos döntéshez. Újabb szavazás ugyan ekkor már nem volt, de ekkor született meg 26 tagállam támogatásával az az elvi állásfoglalás, hogy az intézet székhelye ott legyen, ahol még nincs uniós ügynökség.

Még két hétig várni kell

Miután nem alakult ki a székhelyről konszenzus, a versenyképességi tanács elé június 18-án kerül újra a kérdés, ahogyan Bajnai Gordon fogalmazott, eddig adott magának időt a versenyképességi tanács, hogy a konszenzus kiforrja magát. Brüsszeli körökben azt beszélik, a mostani ügy is rávilágított az uniós döntéshozatali mechanizmus nehézségeire; arra, hogy az íratlan szabályokban kialakult ugyan a döntéshozatalnak egy olyan kultúrája, amelyet a tagállamok általában betartanak, de az újak között van néhány, amely a nyers erő alapján próbálja rövid távon átverekedni az akaratát.

A miniszter szerint a következő két hétben folytatni kell a még Baráth Etele által kezdett, majd a gazdasági miniszterek, Kóka és Kákosy által intenzíven végigvitt lobbizást, amely, ahogyan fogalmazott, „nemzeti üggyé vált”. Példaként említette erre, hogy az akadémia régi és új elnöke egyaránt támogatta az ügyet, az új akadémiai alelnök és a budapesti főépítész kinn volt a múlt heti prezentáción.

Alkudozás és erőpolitizálás

A vállalkozói szférából szintén komoly támogatást kaptak, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Frederic Ollier, a sanofi-aventis magyarországi vezérigazgatója is részt vett a kampányban. Sőt, úgy tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben valamennyi uniós miniszterelnökkel tárgyalt az EIT-ről; egyebek mellett megígérve a cseheknek, hogy ha támogatják az EIT Budapestre telepítését, hazánk az ő jelöltségüket támogatja a Galileo-projektben. Tudomásunk szerint a belpolitikai feszültségekre hivatkozó támadások leszerelésére Szájer József is támogatta a magyar pályázatot egy, Barroso elnöknek írt levélben.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Bajnai nem számít arra: június 18-ig a lengyelek fordítani tudnának. Nem hivatalos információkból úgy tudjuk, több miniszterben kifejezett visszatetszést keltett a lengyeleknek az az érvelése, miszerint ők nagyobbak, mint a többi állam, ezért nekik több intézmény jár. Ez az erőpolitizálás szintén a magyar pályázat esélyeit javítja, de Bajnai megjegyezte: „nem szabad hátradőlnünk”, folytatni kell a mostani, szerinte erős pozíciónk tovább erősítését. Ugyanakkor hozzátette: törekedni kell arra is, hogy a konszenzust mindenki jó szájízzel fogadja.

A pók és a hálója

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Európa egyik legfontosabb központja, amely az európai versenyképességet is leginkább befolyásoló intézmény lehet. Az idetelepítése azért fontos, mert ha Magyarország sikeres lesz június 18-án, és az EIT ideköltözik, az európai kutatás és fejlesztés pókhálójában Magyarországon lesz a pók, amely az egész hálózatot összefogja – mondta Bajnai Gordon. Közvetett hatása is lenne a befektetésösztönzésben, hiszen „mindenki szeret ott lenni, ahol a döntések születnek” – fogalmazott a miniszter.

Az EIT létrehozása Magyarországon nagyjából hatvan új munkahelyet teremtene. Az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) jut, ebből az EIT működésére nagyjából 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd. Erről azonban a véglegesen az EIT 18 tagú igazgatótanácsa dönt majd; az ennek tagjait jelölő négytagú bizottságban benne van Boda Miklós, a nemzeti k+f hivatal korábbi vezetője is).

Az viszont már most biztos, hogy 2013-ig három KIC-t létrehoznak, ezek a klímaváltozással, az energetikával, valamint az infokommunikációval foglalkoznak majd. Az intézet magyarországi felállítása az innováció, a k+f és az egyetemi oktatás úgynevezett tudásháromszögének az integrálását is segíti majd. Az a dolgunk, hogy egy élő, vibráló szellemi központ legyen ez – mondta Bajnai.