Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Az EKB nem ajánlja az euró bevezetését?

2006.04.27. 13:48
Az Európai Központi Bank szerint túl gyors lenne a deficitcsökkentési ütem, ha Magyarországnak sikerülne 2008-ra elérnie a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt, ráadásul az autópályépítés megint pluszösszegekkel terhelheti a hiányt.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint az Európai Központi Bank (EKB) túl gyorsnak találná a fenntarthatóság szempontjából a deficitcsökkentési ütemet, vagyis azt, ha Magyarországnak sikerülne 2008-ra elérnie a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt.

Már megint az autópálya

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által befektetőknek naponta összeállított európai feltörekvő piaci helyzetelemzés csütörtöki kiadása felidézi azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az MNB ismét kifogásolja az autópálya-építések költségvetésen kívüli elszámolását. Jóllehet a jegybank ezt egy közleményben gyakorlatilag cáfolta, mégis valószínű, hogy a GDP-érték 1,5 százalékát kitevő idei autópálya-építési költségeknek "legalább egy részét, ha nem az egészét" be kell vinni a költségvetésbe, áll a Goldman Sachs elemzésében.

A ház szerint ez növeli a költségvetési hiány felfelé ható kockázatait. A cég azt jósolja, hogy az EU-szabvánnyal számolt idei deficit meg fogja haladni a 9 százalékot, de az elemzés megjegyzi: a kormánynak széles mozgástere van az uniónak jelentett hiányadat befolyásolására egyszeri intézkedésekkel, és különösen annak megválasztásával, mikor konszolidálja néhány állami nagyvállalat adósságát.

A Goldman Sachs elemzése szerint azonban az autópályaügy két okból is fontos: egyrészt ha az Eurostat ismét elvetné a költségvetésen kívüli elszámolást, azzal jelezné, hogy nem fogadja el a kormány "kreatív elszámolási megoldásait", másrészt az emiatt magasabb deficitadat már nyilvánvalóvá tenné, hogy a 2010-es euróbevezetés elérhetetlen.

Utóbbi véleményt a ház elemzői azzal indokolják, hogy ha sikerülne is 2008-ra a maastrichti feltételrendszer által előírt 3 százalékos felső határra szorítani az államháztartási deficitet - amit egyébként a cég "nem vár" -, szerintük az EKB ezt az ütemet túl gyorsnak minősítené ahhoz, hogy fenntartható legyen.

Az észtek már feladták
Az észt kormány ma hivatalosan bejelentette, hogy feladja az euróövezeti csatlakozás 2007. január 1-jei céldátumát, és az euró egy évvel későbbi bevezetését vállalja. Persze ezt is befolyásolhatja például az emelkedő olajár. A döntés azért vált elkerülhetetlenné, mert az észt inflációt nem sikerült kordában tartani, pedig annak alakulása a csatlakozási feltételek egyik legfontosabb eleme. Az észt központi bank szerdán 4,4 százalékra emelte a 2006-os inflációs előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról. Az EU-szabvány szerint számolt infláció eszerint 2006-ban 3,6 százalék, 2007-ben 3,3 százalék lehet. Az eurózónához csatlakozni kívánó országok inflációja 1,5 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg az EU három legjobban teljesítő államban érvényes átlagos mértéket. Az euróövezetben márciusban átlagosan 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Tíz százalék???

A 9 százalék feletti idei deficitjóslattal nem a Goldman Sachs a legborúlátóbb a londoni elemzői közösségben. A JP Morgan befektetési csoport egy néhány hete kiadott londoni országjelentésében azt írta: a ház 2006-os magyarországi hiányjóslata eredményszemléletben számolva 8 százalék, de a cég szerint ezt az előrejelzést is komoly felfelé ható kockázatok terhelik, és a tényleges idei deficit "könnyen 10 százalék környékén lehet".

A 10 százalék körüli deficitet a JP Morgan elemzése arra az esetre valószínűsítette, ha a választások utáni új kormány konszolidálja a MÁV adósságát és az összes olyan "kvázi költségvetési" intézményét, amelyet még mindig a büdzsén kívül számolnak el.

A Standard & Poor's hitelminősítő, amikor januárban leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az addigi stabilról az elsőrendű, "A mínusz" magyar adóskockázati osztályzat kilátását, ezt szintén az általa 10 százalék felettire várt idei központi hiánnyal és a szerinte 2014 előtt valószínűtlen eurócsatlakozással indokolta.