Vilma
-7 °C
4 °C

Alkotmányellenes az ekho?

2005.08.03. 09:24
Kapcsolódó cikkek (1)
Az ekho bevezetéséből a költségvetés akár rosszul is kijöhet, főleg ha a közszféra is kiszervezi ilyen módon a munkaerő egy részét.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) januári bevezetésének a büdzsére gyakorolt hatása nagyban függ majd a jogszabály megszövegezésétől, ugyanis az eddig ismertetett koncepció szerint akár a közalkalmazotti jogviszonyban állók is választhatnák a kedvezményes adózási formát. Az azonban még nem tiszta, hogy a most teljes munkaviszonyban állók is lehetnek-e ekhósok. Az előzetes tervek szerint nem választhatnák az új formát azok az egyéni és társas vállalkozók, akik tagként személyes közreműködés címén szereznek jövedelmet, valamint köztisztviselői jogviszony alapján szerzett jövedelemre, de minimumjövedelemre sem lenne alkalmazható. Választhatnák viszont a kedvezőbb átalányadót a munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban állók.

Kevesebb bevétel?

Amennyiben ez így van, előfordulhat, hogy az érintett szakmákban csökken a járulékfizetés, ha a most teljes munkaviszonyban állók váltanak adózási formát - állítja egy neve elhallgatását kérő munkajogász. A szakértő nem lepődne meg, ha januártól drasztikusan megnőne a különböző művészeti, informatikus vagy hírügynökségi tevékenységet végzők száma. A költségvetés így akár negatív mérleggel is szembesülhet a színlelt szerződések felszámolásánál.

Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint a jogszabály augusztusi szövegezése során arra törekednek majd, hogy eredeti célját, vagyis a színlelt szerződések felszámolását szolgálja az ekho, és ne a teljes munkaviszonyban foglalkoztatottak alacsonyabb járulékfizetését. A szaktárca előzetes becslései szerint mindenesetre a mostaninál nem sokkal, de több járulék folyhat be az ekho bevezetését követően. A szóvivő leszögezte: senkinek sem lesz kötelező ez az adózási forma, arról pedig, hogy milyen intenzitású adó- és munkajogi ellenőrzésre számíthatnak az érintett szakmák képviselői, még nincs pontos információ. Az adóhatósággal és a munkaügyi felügyelettel később egyeztetnek a kérdésben a minisztériumok.

Alkotmányellenes?

A neve elhallgatását kérő jogi szakértő az eredeti problémát nem megoldó kompromisszumként értékeli a koncepciót. Úgy véli, hogy az alkotmányosság próbáját sem állná ki a leendő jogszabály, mivel a 17 hatékonyan lobbizó, beválogatott szakma mellett nincs valós csoportképző ismérv, ami alapján adó- és járulékkedvezményben részesülhetnének. A felsorolt tevékenységeken kívül még legalább 5-7 tevékenység esetében indokolt lehet a kedvezmény. Emellett Brüsszelben is megbukhat a koncepció, mivel indokolatlanul egyes szakmáknak nyújtott állami támogatásnak minősülhet, még akkor is, ha az ország uniós hozzájárulásának egyik alapját képző áfabevételeket nem érintené az új adónem (a vállalkozási jövedelmek esetében ugyanis a számla nettó értéke képviselné az adóalapot, a jövedelmet egyébként az áfatörvény hatálya alatt kell elszámolni).

Az érdekképviseleti szervezetek attól tartottak, hogy az érintett szakmákban dolgozók jövedelmi pozíciója romlik, mert a foglalkoztatók a bér csökkentésével vagy elbocsátás formájában áthárítják a többletköltségeket a dolgozókra. A korábbi tervezetet azonban új elemekkel bővítették, így azt már az érdekképviseleti szervezetek is támogatják. A koncepció sokat és jó irányban változott a korábban ismerthez képest, így érdemi megoldást jelenhet azoknak, akik valóban egy megbízóval állnak szemben és eddig számla ellenében kellett dolgozniuk - véli Acsay Judit, a MÚOSZ érdekvédelmi bizottságának elnöke. A szervezetek szerint viszont csak akkor jelenthet valódi választási lehetőséget az ekho, ha a szerződés átminősítésének kritériumait tisztázzák.

A munkaügyi tárca ezzel szemben úgy véli, a szerződések sokszínűsége miatt ezeket nem lehet egyértelműen megfogalmazni, így a vonatkozó pontokat az érintetteknek kellene kimazsolázni a jogszabályok alapján. Németországban sikerült megoldani ezt a problémát, ott öt olyan objektív ténykörülményt sorol fel a jogszabály, amelyből legalább három teljesülése esetén át lehet sorolni a meglévő munkaszerződést. Az új koncepció jó irányba mutat, mivel az adónemet legalább a minimálbéres foglalkoztatás meglétéhez kötik, számos jogot biztosít a munkavállalónak, többet között jár majd a gyes és a táppénz is - mondta Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Az érdekvédelmi szervezetek javaslatot tettek arra, hogy változtassák meg a 35 százalékos kulcs megoszlását a nyugdíj- és az egészségügyi ellátás között az előbbi javára, továbbá tisztázzák a nyugdíjas munkavállalók helyzetét és a jövőben ekhót fizetők által igénybe vehető adókedvezmények körét is.