Elbukhat az uniós próbán az ekho

2005.06.01. 08:29
Adószakértők szerint uniós jogszabályokba ütközhet a színlelt vállalkozások felszámolására kiötlött ekho, mivel nem tevékenységsemleges, csak egy jól besorolható körben alkalmaznák.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho), amelynek tervezett mértéke 35 százalék lenne, eredetileg a munkaerőpiacról kiszorult, már a munkanélküli-ellátásokra sem jogosult aktív korúakra és pályakezdőkre vonatkozott, ám a kormány aszínlelt vállalkozások elleni küzdelem fegyverét látta meg benne.

A színlelt szerződések kifehérítése miatt aggályos

Az adóreform-bizottság tervezete működőképes, jó kezdeményezésnek tűnt, ami összhangban lehet az uniós szabályokkal, de a színlelt szerződések kifehérítésére - ahogyan azt a száz lépés programjában meghirdették - ugyanakkor nem biztos, hogy jó megoldást nyújt - állítja Nink Gabriella, a KPMG adópartnere.

Egyrészt mer jóval szélesebb a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító evás kényszervállalkozók köre, mint az említett újságírók, sportolók, színészek tábora, másrészt uniós problémákat is felvethet, mivel - az eredeti elképzeléssel szemben. nem tevékenységsemleges a járuléktervezet.

Szelektál és az nem jó

Hasonlóképpen látja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, szerinte is kétséges lehet az uniós versenyjog szempontjából a színlelt szerződések problémájára javasolt megoldás, az ekho. A minden, a munkavállalót és munkáltatót terhelő adó- és járulékterhet 36 százalékos átalánnyal kiváltó hozzájárulás gyakorlatilag szelektív kedvezményként funkcionálhat, mivel a kormány eddig ismertetett tervei szerint csak egyes tevékenységek esetében lehetne alkalmazni.

Erdős szerint épp ezért tiltott állami támogatásnak minősülhet az ekho, illetve szelektív jellege miatt alkalmas lehet a versenyfeltételek torzítására. A szakértő hozzátette, hogy természetesen van mód az újfajta elvonás uniós véleményeztetésére annak magyarországi bevezetése előtt. Erdős továbbá problematikusnak látja azt, hogy az ekho egyszerű adóként nem feltételez ellenszolgáltatást a befizetésért, holott maga a járulékrendszer lényege ebben rejlik (Katona Tamás, a PM leendő közigazgatási államtitkára a napokban négy százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése kapcsán állította, hogy az adóként működik, tehát kell mögé ellenszolgáltatást állítani.)

Ellenőrzés és büntetés

Erdős Gabriella szerint a költségvetés szempontjából sem lenne optimális megoldás a kedvezményes adózási formának a tevékenységek szerinti, tartós alkalmazása. Az érintett kényszervállalkozók és az őket foglalkoztató cégek ugyanis az ellenőrzés és a büntetés nagyobb valószínűsége miatt amúgy is változtatnának a jelenlegi szisztémán, így megtennék ezt a mai járulék- és adóterhelés mellett is.