Negyven fölött rizikós az ekho

2006.02.09. 07:27
Az ekhót választani jogosult magánszemélyeknek így ajánlatos alaposan fontolóra venni, hogy jövedelmük után milyen arányban adóznának az általános, illetve az ekho-szabályok szerint. Az ekhós rész után nem jár pénzbeli egészségügyi juttatás, és a nyugdíjalapba is csak a felét veszik számításba.
Mint az egy tegnapi, az ekhóval foglalkozó konferencián is kiderült, sok jóra nem számíthatnak a potenciális ekhózók, ami a befizetéseik után járó szolgáltatásokat és a járadékokat illeti. A pusztán ekhóval leadózott jövedelem alapján ugyanis semmiféle pénzbeli egészségügyi juttatás - vagyis táppénz, gyes, gyet - nem jár, de Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a betegszabadság első 15 napjára eső munkáltatói kifizetés sorsa is kérdéses. Ez utóbbi kapcsán ugyan egyértelműen fogalmazott Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője: jár a 15 napra a kifizető által finanszírozott, rendes munkabérnek megfelelő juttatás, sőt azt szerinte el lehet számolni ekhós jövedelemként is, míg az ezt követően kapott táppénzt már nem.

Marad a nyugdíj és az egészségügyi szolgáltatás

A betegszabadság időszakára vonatkozó jövedelmet mindenesetre nem taglalja az ekho-törvény, így csak a tb-jogszabályokból lehet kiindulni - véli Zara. A szakértő hasonlóan problematikusnak látja az álláskeresési támogatás kérdését, az ekho-törvény ugyanis ezt nem zárja ki a jogosultságok közül, ám azt sem említi, hogy az összesen 35 százalékos adó- és járulékfizetésből részesülne a Munkaerő-piaci Alap. (Korábbi sajtóértesülések szerint nem jár az álláskeresési támogatás.) Amit viszont biztosan megkap minden, nagyrészt ekhóval adózott jövedelemmel rendelkező magánszemély is, az a nyugdíj és az egészségügyi szolgáltatások, valamint a baleseti járadék.

A Nyugdíjbiztosítási Alapban az ekhós jövedelemnek viszont csak a felét veszik számításba az általánosan adózott jövedelemhez képest. Az ekhót választani jogosult magánszemélyeknek így ajánlatos alaposan fontolóra venni, hogy jövedelmük után milyen arányban adóznának az általános, illetve az ekho-szabályok szerint. A jogszabály meglehetősen tág mozgásteret biztosít ennek meghatározásához: a 25 milliós éves limitet figyelembe véve a minimálbér 12-szerese, vagyis éves szinten 750 ezer forint után kell általánosan adózni, s azt már a magánszemélyre bízza, hogy az év melyik szakaszában teszi ezt. Amennyiben valaki egy év alatt csak 5 millió forint után kíván élni az ekhóval, az általános szabályok szerint arányosan csak 150 ezer forint után kell adóznia, ám ekkor avval szembesülhet a következő évben, hogy táppénze - amit csak az általános járulékfizetés után kap - drasztikusan lecsökkent.