Ambrus
-7 °C
3 °C

Tizenhét szakma ekhózhat

2005.08.01. 13:27
Kedden véglegesítik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) részleteit, értesült a Világgazdaság. Az ekho törvénye alá tizenhét szakma képviselői tartozhatnak majd, de csak ha munkaviszonyban havonta legalább minimálbért keresnek. A többi bevételükre - maximum tízmillió forintig - tizenöt százalék átalányt kell leróniuk, foglalkoztatójuknak pedig húszat.

Január elsejével életbe léphet az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást szabályzó törvény, amellyel a kormány jobb híján legalizálja a kényszervállalkozásokat. A Világgazdaság birtokába került ekhókoncepció szerint az fizetheti majd egyszerűbben a közterheket, aki havonta legalább a minimálbér összegét megkeresi, mégpedig kifejezetten munkaviszonyban. Így az őt foglalkoztató - a jelenlegi, 57 ezer forintos legkisebb keresettel kalkulálva - minimum 684 ezer forint éves bér után az általános szabályok szerint rója le a közterheket. Az ekhót tízmillió forint éves bevételig lehet alkalmazni, de a minimumkereset közterhei nem fizethetők az új formában. E szerint az idén például 9,316 millió forintra ekhózhatna az, aki például műfordító, képzőművész, színész, koreográfus, újságíró, rádió-, televízióműsor-szerkesztő, szoftverfejlesztő, informatikus vagy muzeológus. Ha ennél nagyobb bevételhez jut valaki egy év alatt, akkor arra az összegre már ismét az általános szabályok szerint adózik, illetve fizeti a járulékokat.

Az első ekhós javaslatokban még nem szerepelt, hogy az informatikusok is könnyebben viselhetik a közterheket. Először ugyanis csak azoknál a tevékenységeknél merült fel ez a megoldás, ahol a kormány szakmaspecifikus önfoglalkoztatói törvényt kívánt kidolgozni. Most úgy tűnik, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége jól lobbizott, véleményük szerint legalább tízezer tudásmunkás helyzete rendeződhet. Az igazságügyi és a munkaügyi tárca még megtorpedózhatja ezt a kiváltságot, ott ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy a szoftverfejlesztők, informatikusok, illetve a muzeológusok is az ekhótörvény alá tartozzanak.

Az ekhót alkalmazó, amennyiben úgynevezett "adószámos magánszemélyként" végzi a munkáját (vagy úgy köteles végezni, mert rendszeres gazdasági tevékenységnek minősül az áfatörvény szerint), az áfatörvény hatálya alá tartozik majd, így be kell tartania annak általános előírásait (így viszont lehet alanyi adómentes is). Ám ha az ekhózó munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban végzi a munkáját, akkor a tevékenysége nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Az ekho alapja az elvégzett munka ellenértékeként kifizetett, áfát nem tartalmazó összeg lesz. Ezután havonta kell fizetni az általányt, méghozzá az ekhózónak 15, az őt foglalkoztatónak pedig 20 százalék mértékben. Ez az összeg tartalmazza a munkaadói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a tételes ehót, valamint az ekhózó nyugdíjjárulékát és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj fedezetét, sőt a személyi jövedelemadóját is.

A Világgazdaság értesülései szerint a Pénzügyminisztérium, a kancellária, az igazságügyi, illetve a munkaügyi tárca, valamint az érintett érdekképviseletek kedd délelőtt egyeztetnek a legújabb koncepcióról Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternél.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.