Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Kevesebb pénzt költünk élelmiszerre

2003.07.23. 09:22
Kapcsolódó cikkek (1)
A kilencvenes években folyamatosan csökkent az élelmiszerekre költött pénz és az elfogyasztott ennivaló mennyisége is. Tíz éve még minden harmadik forintot élelemre költöttünk, az ezredfordulón már csak pénzünk 28 százalékát fordítottuk erre. Nemcsak az élelmiszer-, hanem az alkoholfogyasztás is csökkent.
A kilencvenes évek során mind az élelmiszerekre fordított összeg nagysága, mind pedig a fogyasztás volumene csökkent. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi helyzetkép című, most megjelent elemzése állapítja meg.

Élelemre évi háromszázezer

A KSH adatai szerint a háztartások összes kiadásán belül az élelmiszerekre fordított összeg aránya 1993-ban 33,8 százalékot, 1997-ben 33,3 százalékot, az évtized utolsó évében pedig 28,6 százalékot tett ki. Az élelmiszerkiadások egy főre eső értéke 2000-ben 303,9 ezer forint volt.

Az elemzés szerint az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás 1993 és 2000 között minden táplálékcsoport esetében és minden jövedelmi ötödben csökkent. A húst, a zöldségféléket és a friss gyümölcsöt illetően a mélypontot az 1997. év jelentette. Az 1993-1997 között bekövetkezett jelentős mértékű csökkenés elsődlegesen a háztartások alacsonyabb reáljövedelmével magyarázható a statisztikusok szerint.

Tíz kilóval kevesebb gyümölcs

Az egy főre jutó éves tejfogyasztás az 1993-as nyolcvan és fél literről az évtized végére 67,6 literre csökkent, a gyümölcsfogyasztás 56,3 kilogrammról 44,9-re, a húsfogyasztás pedig 63,0 kilogrammról 58,5 kilogrammra mérséklődött. A KSH szerint a zöldségfogyasztás változott legkevésbé: az egy főre jutó éves zöldség- és főzelékfogyasztás az 1993-ban mért 58,5 kilogrammról 2000-re 54,4 kilogrammra esett.

A gazdagabbak több zöldséget, kevesebb pékterméket esznek

"Az egyes jövedelmi ötödök élelmiszer-fogyasztási szerkezete viszonylagos állandóságot mutat" - áll az elemzésben. A statisztikai hivatal szerint minél tehetősebb a háztartás, annál kisebb fogyasztásában a pékáruk aránya, és annál nagyobb a zöldségeké és gyümölcsöké.

A legfelső ötödbe tartozók táplálkozásában a zöldség, a gyümölcs, a hús és a pékáruk szinte azonos súllyal szerepelnek. A legszegényebbek legfontosabb tápanyagforrását viszont a pékáruk jelentik.

A különböző élvezeti cikkek fogyasztása a kilencvenes évek során eltérően alakult. Mennyiségileg szinte változatlan a kávé és dohányáru kereslete, ami a KSH szerint arra utal, hogy a jelentős áremelkedések azt kevéssé befolyásolták. A teafogyasztás kismértékben nőtt, ami egyebek mellett a választék bővülésével magyarázható.

A kilencvenes évek elején az egy főre jutó évi átlagos kávéfogyasztás 2,6 kilogramm volt, ami 1997-re 2,7-re, 2000-re pedig 2,4 kilogrammra változott. Az évi átlagos teafogyasztás 2000-re 17,1 dekagrammra nőtt az 1990-es 13,5 dekagrammról, míg a dohánytermékek fogyasztása az 1990-es 2,0 kilogrammról 2000-re 1,7 kilogrammra csökkent.

Több bort, kevesebb sört iszunk

Az elemzés szerint a szeszes italok fogyasztása 1998-ig emelkedett, majd csökkeni kezdett. Az évtized során összesen három literrel nőtt az egy főre jutó borfogyasztás, az égetett szeszes italok terén viszont számottevő, 27 százalékos, 2,3 literes visszaesés következett be. A sörfogyasztás az 1990-ben regisztrált 105 literes értékhez képest 1997-re egyharmadával lett kevesebb. Ezt követően az évtized végéig majd 2000-ig ezen a szinten stagnált.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!