Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Na de mekkora a jólét valójában?

2006.09.01. 08:36 Módosítva: 2006-09-01 10:59:16
Rosszabbul élünk, mint a csehek és a szlovének, jobban, mint baltiak, sokkal jobban, mint a románok vagy a bolgárok. A nyugati országokban megszerezhető jövedelmektől azonban még nagyon messze vagyunk. Az árfelzárkóztatásban ehhez képest jól teljesített Magyarország eddig is. Hasonlítsa össze velünk tudományosan-féltudományosan a volt szocialista és egyben leendő euróországok életszínvonalát.

Románia és Bulgária is előbb csatlakozhat az eurózónához, mint Magyarország - ez szerepelt az utóbbi időben egyre több külföldi elemzésben, és a magyar szakértők egy része is osztja a véleményt. Mások nem: a kérdés az, hogy miközben egy ország esetleg teljesíti az államháztartási adatokra vonatkozó előírásokat, de fejlettségben, életszínvonalban messze elmarad az eurózóna tagállamaitól, bevezetheti-e a közös valutát. Ha ebben van is vita, abban nincs, hogy utóbbi tekintetben óriási lemaradással küzd a két még nem is EU-tag ország. Magyarország viszont a konvergenciakritériumok teljesítésétől valóban minden pályázónál távolabbra került ugyan, ám az életszínvonalat nézve nem áll olyan rosszul. Jól sem: rögtön az elején érdemes leszögezni, az euróországokban az átlagbér közel négyszerese a hazainak.

Vértezze fel magát a GDP-PPS mutatóval!

A nemzetközi statisztikákban az országok fejlettségét jellemzően az egy főre jutó GDP összegével szokták összehasonlítani. Ennek továbbfejlesztett változata a vásárlóértéken számolt egy főre jutó GDP, amely közvetve alkalmas arra is, hogy az életszínvonalbeli különbségekre vonatkozóan vonjunk le következtetéseket.

Fejlettségi mutató, az uniós átlaghoz képest, százalékban
(a 2005-ös eredmények szerinti sorrendben)
  2001 2002 2003 2004 2005
Szlovénia 73,9 74,5 75,9 78,9 79,8
Csehország 65,9 67,7 68,3 70,5 72,9
 Magyarország  55,8  58,1  59,2  60,0  60,8
Észtország 42,2 45,1 48,2 51,1 57,3
Szlovákia 48,5 51,0 51,9 52,9 55,0
Litvánia 40,2 41,9 45,2 47,7 52,0
Lengyelország 46,1 46,3 46,9 48,7 49,8
Lettország 37,1 38,7 40,8 42,7 47,0
Románia 26,2 28,1 30,0 32,1 34,7
Bulgária 28,0 28,3 29,7 30,5 32,1

Az Eurostat az EU25-ök átlágát száz százaléknak véve adja meg az egyes országok "gazdasági fejlettségét". A különbségek a régi tagok között sem elhanyagolhatóak. Portugália a leggyengébb szereplőként 71 százalék körül teljesít, míg a listát toronymagasan, 247 százalékos értékkel Luxemburg vezeti. (Érdekességképpen: a miniállam pár éve még "csak" 220 százalék körüli mutatóval bírt, jövőre az előrejelzések szerint pedig már 255 százalékhoz ér. Az összehasonlíthatóság kedvéért: az USA mutatója az Eurostat szerint 148 százalékos, amivel a legtöbb uniós államot megelőzi.)

Harmadikok vagyunk

A volt szocialista országok közül kiemelkedik Szlovénia: a vásárlóértéken számolt egy főre jutó GDP az országban az uniós átlag nyolcvan százalékára rúg. A második Csehország, ahol ez az érték 72 százalék, és a csehektől jócskán lemaradva, 60,8 százalékkal érkezik a dobogóra Magyarország. Az adatsorból látszik: a különbség a legutolsó, 2005-ös adatoknál a legnagyobb. Kitűnik az is: az euróversenyben riválisként emlegetett Bulgária és Románia fényévekre van tőlünk, miközben bőven megelőzzük a balti államokat, Lengyelországot és Szlovákiát is. (Az eurózóna mutatója 108 százalék körül mozog évek óta.)

Felzárkózás

"A kormány célja, hogy az itt élő és dolgozó emberek életkörülményei tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz" - mondta nemrég Gyurcsány Ferenc, szó szerint idézve a konvergenciaprogram általa bemutatott tervezetéből. A kormányfő külön kiemelte, nem a nominál-, hanem a reálkonvergencia a végső cél, a bérek és árak, az életkörülmények felzárkóztatása. Ennek csak eszköze a konvergenciaprogram.

Mielőtt olvasóink megbénítanák szerkesztőségünk mailszerverét, elismerjük: az árfelzárkóztatásban jól teljesített Magyarország eddig is, és a jelenlegi életszínvonal-különbség éppen arra vezethető vissza, hogy a "nyugati" bérektől vagyunk még messze. Nem vigasz, de tény: így van ez az összes átalakult országban. A kérdés csak az, hogy az árak előbb-utóbb elkerülhetetlen felzárkózása mennyire szakadt el a bérekétől.

Bérviták

Az Eurostat adataiból - amelyeket most 275-ös árfolyamon forintosítottunk - kiderül: Lengyelországban egy kicsivel, Csehországban valamivel, Szlovéniában egyértelműen magasabbak a bérek, mint nálunk. Az eurózónában pedig közel a magyar fizetés négyszeresét kapja egy iparban dolgozó átlagmunkás. A béreket hasonlítgatva meg kell jegyezni: az Eurostat oldalán nincsenek a nemzetgazdaságok egészének átlagbérére, azaz nem egy-egy szektorra vonatkozó adatok. Ezért az Index megkísérelte valamennyi országból a követségeken keresztül megtudni az éppen aktuális nettó béreket, mégpedig a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján (azaz a magyar KSH által közölt "nettó bérek a nemzetgazdaságban" adatok megfelelőjét kerestük).

Nettó átlagkeresetek az iparban, 2005-ben, forintban
eurózóna * 399 070
Szlovénia 183 539
Csehország 129 570
Lengyelország 116 164
 Magyarország 110 252
Szlovákia 100 191
Észtország * 77 137
Litvánia 61 875
Lettország 53 421
Bulgária 32 564
Románia ** 26 697
 Forrás: Eurostat
* Az Eurostatnál 2004-es a legfrissebb adat.
** 2004-es adat, feltehetőleg elírás miatt 116,5 eurónak szerepel az éves nettó átlagkereset, ezt 1165 eurónak számoltuk.

Próbálkozásunk csak részeredményeket hozott, több országban ugyanis nem tesznek közzé ilyen adatokat. De Lengyelországban, amely az Eurostat adatai alapján jobban áll ezen a téren, mint Magyarország, sikerrel jártunk: eszerint jelenleg a nettó átlagkereset 1531 zloty. Az elmúlt tíz hónapban a forint a zlotyval szemben is gyengült, de még ha a mostani árfolyamokon számolunk is, és 70-nel szorzunk, a nettó átlagbér Lengyelországban "csak" 107 170 forint.

Ez alacsonyabb, mint az Eurostat adataiban (még egyszer, az ipari dolgozókra vonatkozóan) szereplő nettó átlagkereset tavalyi értéke, és az ugyaninnen nyert magyar adatnál is kisebb. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon egyébiránt 108 879 forint a nettó átlagbér, azaz jelenleg is - a tíz hónap alatt a zlotyval szemben közel tíz százalékot gyengülő forint ellenére - magasabb, mint Lengyelországban. Más vonatkozásban az általunk begyűjtött adatok nem módosítottak az Eurostat adataiból nyerhető országsorrenden. A magyar bérek valamivel magasabbak, mint a szlovák fizetések, forintban több tízezres nagyságrendű a különbség a balti államokhoz képest, a bolgárok és a románok pedig a magyar bérek töredékért járnak dolgozni.

Nem hallgathatjuk el: a cseh statisztikai hivatal által közzétett tavalyi bruttó átlagbér (nettó bérekre vonatkozó számításokat nem tesznek közzé) 19 624 korona volt. A cseh személyijövedelemadó-tábla és az ottani munkavállalói járulék 12 százalékos kulcsának ismeretében egy gyors - és az esetleges egyéb terhekkel nem kalkuláló - számítást végezve az Index 142 ezer forintra hozta ki a cseh nettó átlagbér összegét (megint csak a tavaly óta tíz százalékkal gyengébb forinttal számolva).

Mire költhetünk?

A bérek önmagukban történő összevetése nem mutathatja pontosan, hogyan is élnek egy adott országban: az Index a magyar követségek és más kint élők segítségével áltudományos fogyasztói kosarat állított össze.

Átlagos árak, forintban
  Bg Cz Ee Pl Lt Ro Sk Sl Hu
Marlboro 300 588 474 493 n.a 353,52 441 696 560
Kenyér, kg 140 156 289 134 199 274 294 400 200
Coca-Cola, liter 190 196 212 190 195 196 184 232 210
Big Mac 430 607 518 486 519 549 507 812 580
Tej, liter 130 137 119 134 143 196 184 174 180
iPod, 2GB 62500 53900 57805 62092 n.a. 53420 52550 81200 62400
Buszjegy 50 147 175 175 87 86 88 220 185
Benzin 270 294 254 299 275 271 308 337 295
Levi's farmer 8582 22540 n.a. 19051 25580 15712 n.a. 11600 16990
Mozijegy 351 1470 1757 1058 1438 785 883 1160 1000
Hajvágás 721 2940 2284 3175 4796 785 1840 5220 3900
Taxi, km-díj 70 245 131 91 119 102 87 278 210
ADSL-csomag (512 kb/s) na. 3812 4656 14112 3197 8200 12512 9280 5000

Az árakat úgy kell kezelni, mint egy adott országban élő, ott rendszeresen vásároló fogyasztó ismeretein alapuló, pillanatnyilag átlagosnak (egyes termékek, például a cigaretta esetében konkrétnak) tekinthető összegeket, azaz szó sincs a statisztikai hivatalok többszöri mintavételén, folyamatos megfigyelésen alapuló áradatokról. (A bolgár árakat a cikk megjelenése után, Bulgáriában élő olvasóink visszajelzése nyomán módosítottuk, azok ugyanis az eredeti táblázatban a valósnál lényegesen alacsonyabb szintet mutattak.)

Az mégis látszik: bár egyes termékeknél és egyes országoknál jelentősebbek a különbségek - Bulgáriában a hazai ár kevesebb mint feléért lehet cigarettát venni -, összességében az árak sokkal kiegyenlítettebbek, mint a keresetek. Azaz: a szlovének több pénze még több, a baltiak kevesebbje még kevesebb, mint a mienk. Aki pedig el akarja dönteni, jobban élünk-e, mint a lengyelek, és mennyivel rosszabbul, mint a csehek, annak segítségül ajánljuk a KSH, a lengyel és a cseh statisztikai hivatal adataiban történő mélyebb elmerülést.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!