Vilma
-8 °C
3 °C

Elszaladó gazdagok, leszakadó szegények?

2005.04.15. 07:54
Kapcsolódó cikkek (1)
Tóth István György Jövedelemeloszlás című könyvében megállapította, hogy egyre tágabbra nyílt az olló szegények és gazdagok között Magyarországon, a rendszerváltás óta. Óriási különbség azonban továbbra sincsen, az angolszász, vagy dél-amerikai országokban lényegesen rosszabb a helyzet.
Magyarországon a gazdasági rendszerváltás kezdetétől az európai uniós csatlakozásig teljesen átalakult a jövedelemeloszlás rendszere is. Tóth István György, a a Tárki Rt. vezérigazgatója most megjelent Jövedelemeloszlás című könyvében ennek okaira keresi a válaszokat.

Kinyílt az olló

A kutatásban komoly adatbázis volt a segítségére, a Tárki kutatói például 1992 óta vizsgálják és adják közre az úgynevezett Monitor jelentéseket. Tóth István György e vizsgálatok, valamint a KSH felmérései alapján elemezte részletesen a jövedelemeloszlás változását. A jövedelmi egyenlőtlenség első komoly növekedése 1987 és 1992 között következett be, egy második hullám pedig a kilencvenes évek közepére tehető, majd 2000-2003-ban újra tágabbra nyílt az olló.

A Tárki adatai szerint a magyar jövedelemeloszlás európai viszonylatban nem számít extrémnek, a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmek közti különbségek hasonlóak a kontinens országaiéhoz, de kisebb az egyenlőtlenség, mint a dél-európai és az angolszász országokban. Ugyanakkor sajnos rosszabb a helyzet mint a skandináv országokban vagy Csehországban.

A Gini-mutató

Azt, hogy mennyire nőttek 1987 és 2003 között a jövedelmi egyenlőtlenségek néhány szám jellemzi: az egy főre jutó személyi jövedelmek eloszlására számolt Gini-mutató értéke 0,24-ről 0,32-re nőtt. A könyv pedig e folyamatnak az egyik első rendszerezett adatgyűjtésre épülő összefoglalása.

Különösen érdekes az a megállapítás, amely szerint akkor csökkentek tartósan és erőteljesen a jövedelmi egyenlőtlenségek, amikor a reáljövedelmek jelentős emelkedése a foglalkoztatás bővülésével járt együtt; amikor az utóbbi elmaradt, akkor újra növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

A relatív szegénység azonban nem változott együtt a egyenlőtlenségek alakulásával; az abszolút szegénység egyértelműen akkor csökken, ha növekszik a gazdaság, és vele a jövedelmek. Tóth István György kiemelt figyelmet szentel a legfontosabb társadalmi csoportok - a szegények, a középrétegek és a magas jövedelműek - helyzetelemzésének.