Lenke
19 °C
33 °C

Kínai boltokból öltözünk

2004.10.21. 13:02
A ruházati cikkek forgalma idén az első félévben 12 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest, és 149 milliárd forintot ért el. A GfK Piackutató Intézet FashionScope felmérése szerint a mennyiségi eladások még nagyobb mértékben, 17 százalékkal emelkedtek; a magyar lakosság 104 millió darab ruházati terméket vásárolt hat hónap alatt.
A kereskedelem átrendeződését mutatja, hogy jelentősen csökkent a szaküzletek piaci részesedése. Négy-öt éve a ruhát vagy cipőt vásárlók minden harmadik forintjukat ebben az üzlettípusban költötték el. Amíg tavaly január-júniusban a teljes forgalom 29 százaléka jutott a ruházati szakboltokra, addig idén már csak 24 százalék. A bolttípus azonban ennek ellenére tartja piacvezető pozícióját.

Távolkeleti bolt

A forgalom összetétele alig változik. Értékben a felsőruházat viszi el a pálmát, 52 százalékkal. Alsóruházatra 13 százalék jut a forgalomból, cipőre pedig 27 százalék. Az egyebek, mint például bébiruházat vagy kiegészítők részesedése nyolc százalék.

Szintén gyengül a második legnagyobb forgalmat lebonyolító utcai árus-piac szegmens helyzete: piaci részesedése értékben a tavalyelőtti 24 után ebben az évben eddig 18 százalék. A csökkenés egyben azt is jelenti, hogy erősödik a szervezett kereskedelem.

Ugyanakkor a hazai ruházati kiskereskedelemben szinte egyik évről a másikra vált jelentős tényezővé a távolkeleti bolt. Ebben az értékesítési csatornában a lakosság múlt év január-júniusban négymilliárd forintot adott ki, az összeg azonban idén több mint ötszörösére, 21 milliárdra emelkedett. Ez 14 százalékos piaci részesedéssel a harmadik helyet jelenti a bolttípusok ranglistáján.

Fehérnemű-szaküzletek

A távolkeleti boltok után a cipőbolt következik kilenc, majd a hipermarket és az egyéb csatornák nyolc-nyolc százalékkal. A ruházati cikkek piacán a jelek szerint egyelőre leállt a hipermarketek térnyerése. A sportbolt részesedése hat, míg a korábban szebb napokat látott hagyományos áruházé öt százalék.

A vásárlók életstílus szerinti csoportosítása szerint szembetűnik, hogy a magas jövedelmű, egyedül vagy párban élő budapestiek felülreprezentáltak a fehérnemű-szaküzletek, sportboltok és ruházati szakboltok vevői között. Viszont más rétegekhez képest sokkal kevesebbet vásárolnak utcai árusnál vagy piacon.

Az egyedül vagy párban, Budapesten vagy falun élő ötven évesnél idősebbek, továbbá a rossz anyagi körülmények között élő nagycsaládosok vásárlási szokásai abban térnek el az átlagtól, hogy felülreprezentáltak az utcai árusoknál-piacokon, használtruha boltokban és a távolkeleti üzletekben is. Az átlagosnál kevesebbet költenek ruházati szaküzletben és hipermarketben.