Elmaradott a magyar ingatlanpiac

Kelet-Közép-Európában Magyarországon található a legkevesebb bérlakás - állapította meg az S-BauSparkasse felmérése. A kimutatás szerint hazánkban minden 100 lakásból 91 magántulajdonban van, míg például Ausztriában a lakások 46 százaléka bérlakás. A magyarhoz nagyon közeli, 90 százalékos a magántulajdonú lakások száma Szlovéniában, míg Horvátországban 100 lakásból 85 van magántulajdonban. Csehországban ugyanakkor többségben vannak a bérlakások, 51 százalékos a részarányuk.

A múlt öröksége

Hogy ez a múlt öröksége, azt jól mutatja az a tény, hogy a csehországi bérlakások 80 százalékát a nonprofit szektor, az önkormányzatok adják ki, míg Ausztriában a bérlakások 61,5 százaléka valódi kereskedelmi forgalomban, piaci alapon kerül kiadásra. Ami Magyarországot illeti: a bérlakások 56 százaléka van önkormányzati tulajdonban, 10 százalékuk felett egyéb szervezetek rendelkeznek, míg a klasszikus, piaci alapú bérlakások aránya 34 százalék.

A felmérés szerint ezer lakosra Magyarországon 406 lakás jut, e tekintetben a régióban csak Szlovéniában és Szlovákiában rosszabb az arány: északi szomszédunknál például csak 350 lakás jut egy ezerfős populációra. Ennek következtében ott a legnagyobb az egy lakásra jutó lakosok száma: egy szlovák átlagotthonban 3,21 ember él a statisztika szerint. Magyarországon ez az arányszám 2,5, amivel nem igazán vagyunk lemaradva az osztrák, a horvát és a cseh lakáskihasználtság 2,4-es mérőszámától.

Ha a lakások alapterületét nézzük, árnyaltabb a fenti kép. A legzsúfoltabbnak tűnő Szlovákiában például az átlagos lakásméret 82,5 négyzetméter, ám ez még mindig kisebb, mint amekkora alapterületű lakást egy osztrák család 1981-ben használt. Ma már Ausztriában egy átlagos lakás átlagterülete 91,3 négyzetméter, amivel toronymagasan vezetnek a régióban.

Átlagos méretek

Magyarországon az átlaglakás az Erste-csoporthoz tartozó S-BauSparkasse felmérése szerint 71,4 négyzetméter, aminek következtében egy átlagpolgárra 28,6 négyzetméternyi élőhely jut. Ennél jobb adatokkal csak Ausztria (38 négyzetméter), valamint Horvátország (29,3 négyzetméter) büszkélkedhet. Hiába jut 100 lakosra 427 lakás Csehországban, a viszonylag kis területű - 53,7 négyzetméteres átlagnagyságú - otthonoknak betudhatóan egy cseh polgár 22,4 négyzetméternyi életteret tudhat csak magáénak.

Az S-BauSparkasse felmérése szerint Magyarországon lehet messze a legolcsóbban felépíteni egy lakást: egy négyzetméter építési költsége a felmérés szerint 435 euróból - mintegy 108 ezer forintból - volt megoldható 2003-ban, ami köszönő viszonyban sincs az 1435 eurós osztrák árral. Sokat elmond ugyanakkor a kereseti lehetőségekről az, hogy a felmérés idején az átlagbérből élő osztrák polgár kevesebb idő alatt - 4,4 évi átlagkeresetéből - tudott megvenni egy 70 négyzetméteres lakást, mint az ezért sokkal - 76 százalékkal - kevesebbet fizető magyar átlagpolgár, aki 4,7 évi keresetének összelapátolásából tudta volna megoldani lakásproblémáját a felmérés szerint.

Már-már osztrák szinten állnak a kimutatás szerint a szlovénok, náluk 4,5 évi kereset elég egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Szlovákiában 8 évi átlagkereset kell ugyanehhez. Az S-Bausparkasse felmérése szerint 2002-ben a térségben Magyarországon épült a legtöbb lakás, 31 500 - ugyanakkor még ezzel a kiemelkedő volumennel is 14,1 év kell az országnak ahhoz, hogy elérje az Európai Unió 15 régebbi tagjának átlagát, ahol ezer lakosra 450 lakóhely jut.