Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Tovább lassul a magyar gazdaság

2005.03.17. 15:34
Tavaly év elején a világgazdasági kilátások elég jók voltak, de az év közepe óta nem javultak, a magyar gazdaság helyzete viszont nem volt jó, de azóta javult - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb tanulmányában.
A világgazdaságban a 2001-2003-as hanyatlást követő 2004-es élénkülés 2005 elejére némileg erejét vesztette. A GKI Piackutató Rt. szerint a magyar gazdaság növekedése is kissé lassult 2004 második felében és 2005. első hónapjaiban. A 2003 közepén megkezdett kiigazítás 2004-ben felerősödött. A gazdasági egyensúly javult, az államháztartás hiánya és a külső finanszírozási igény csökkent, az infláció jelentősen mérséklődött. A forint elképesztően erős, a tőzsde szárnyal.

Adósság és fogyasztás

A magyar gazdaságot tavaly kettős, részben ellentétes hatás érte: az európai konjunktúra (főleg az első félévben) élénkült, a belföldi kereslet növekedési üteme viszont érzékelhetően lassult. A belföldi felhasználás 2002-2003-ban még évi átlagban 5,4 százalékkal, 2004-ben viszont már csak 3,3 százalékkal emelkedett. Az EU-csatlakozás tovább fokozta az import-versenyt (például a textil-, a cipő- és az élelmiszeriparban, a kereskedelemben).

A lakosság fogyasztása 2,8 százalékkal, az előző évekénél lényegesen lassabban nőtt. Ez a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan lassuló bővülése mellett ment végbe. A reálkeresetek az üzleti szférában több mint egy százalékkal emelkedtek, a költségvetési szférában - az előző három év rendkívül gyors növekedése után - mérséklődtek. A lakosság eladósodása az előző évekhez képest lassabban nőtt, miközben - éppen az előző időszak boomjának következtében - kiugróan sok, 44 ezer új lakást adtak át. Így a nettó pénzügyi megtakarítás (az előző évi nulla után) meghaladta a GDP egy százalékát. A munkanélküliség kissé emelkedik.

Magas kamat

A tavalyi éves átlagos infláció 6,8 százalék lett. A dezinflációs tendenciákat csak átmenetileg törte meg a fogyasztást terhelő adók árnövelő hatása. A pénz- és tőkepiacokon megnyugvás, sőt esetenként szárnyalás következett be. A kamatok 2004-ben eleinte alig mérséklődtek, majd az ősz végétől a korábbiakhoz képest dinamikusan, a közgazdaságilag és piacilag indokoltnál viszont kevésbé csökkentek.

Az év végi jegybanki kamatszint (9,5 százalék) még mindig nagyon magasnak bizonyult nemcsak az inflációhoz, hanem a külső finanszírozás hozamszintjéhez és a hazai piacon kialakult referenciahozamokhoz képest is. A vállalatok és a lakosság hitelállomány-növekedésének nagy része ily módon devizában realizálódik. Ez, továbbá az állam euróban történő hitelfelvétele, valamint a beáramló működőtőke folyamatos forintvásárlói nyomást jelent a piacon, ami önmagában is erősíti a forintot.

Előrejelzés

A világgazdasági feltételek 2005-ben kismértékben romlanak. Az Európai Unió növekedése a tavalyi 2,2 százalékról legjobb esetben is 1,9 százalékra lassul. A kőolaj világpiaci ára magas marad, a Brent hordójának ára a tavalyi 38 dollárról idén éves átlagban még kedvező esetben is 40 dollárra emelkedik. A dollár viszont valószínűleg gyenge, az euróhoz mérten 1,30 körüli marad, ez részben semlegesíti a magas olajár inflációs és cserearány-rontó hatását.

A hazai üzleti szféra a konjunktúra gyengülését jelzi. Az építőiparban negatívak a várakozások, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban némi javulás tapasztalható. A fogyasztói bizalmi index viszont hosszabb ideje folyamatosan javul, noha 2004 második felében a reálbérek összességében kismértékben csökkentek.

Valószínű, hogy a 2004 második felében kialakult gazdasági folyamatok fogják jellemezni a 2005-ös év nagy részét is. A GDP 2005-ben 3,8 százalékkal emelkedik. Ez továbbra is két százalékponttal meghaladja az EU-átlagát, de mégis azt jelzi, hogy a magyar gazdaság 2001 óta nem képes kiugróan gyors fejlődésre (szemben az 1997-2000 közötti évekkel).

A bruttó keresetek 6-7 százalékkal emelkednek. Ez a várható négy százalékos inflációt figyelembe véve 3,5-4 százalék közötti reálbér-növekedést jelent. A nyugdíjak és más jövedelmek ennél mérsékeltebben nőnek. Jövedelmi oldalról a tavalyihoz képest élénkül a fogyasztói kereslet. A lakosság azonban némileg mérsékli a hitelnövekmény terhére történő vásárlási és beruházási szándékait, ily módon fogyasztása 3,5 százalékkal, a tavalyinál csak kissé gyorsabban emelkedik.