Lukács
9 °C
22 °C

Építőipar: százmilliárdok tűnnek el

2008.05.30. 07:49
Idén folytatódhat az építőipar évek óta tartó mélyrepülése. A szakszövetség elnöke szerint az ágazat teljesítménye a 2006-os 2160 milliárd forintról 1800 milliárdra csökken. A körbetartozásokat nem sikerült felszámolni, a szakképzett munkaerő eltűnt.

Ha nem lesz változás, az idén 1800 milliárd forintra eshet vissza az építőipar teljesítménye, amely 2006-ban még 2160 milliárd forint volt, mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke csütörtökön. A három éve leszálló ágban lévő szegmens helyzetét rontja, hogy az alapvető problémákra egyelőre nem született megoldás. Így például hiába módosítottak 2007-ben három törvényt is – közbeszerzési, csőd és Ptk. – a lánctartozás elleni küzdelem jegyében, a gyakorlatban nem érezhető a változások hatása.

Az ágazat egyik legnagyobb problémáját továbbra is a közbeszerzéseknél tapasztalható irreálisan alacsony vállalási árak jelentik, amelyek kialakulásában meghatározó szerepet játszott a munkahiány, illetve az, hogy az elmúlt több mint két évben az állami és önkormányzati közbeszerzéseknél szinte csak az ár jelentette az egyedüli értékelési szempontot. Szakmai konszenzussal, az ágazati minimálbérből kiindulva kidolgoztak egy minimális rezsióradíjat, s az ennél olcsóbb ajánlatot adó vállalkozásoknak nem lenne szabad teret engedni, mivel ez a feketefoglalkoztatás, valamint az adó- és járulékfizetés elkerülését erősítheti – hangsúlyozta Tolnay Tibor.

Komoly eredményként értékelte az ÉVOSZ elnöke, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága már tárgyalta azt a törvénycsomagot, amely a nemzetgazdasági jelentőségű, kiemelt építési beruházások előkészítésének meggyorsítását segíti elő. Az építőipari vállalkozások reményei szerint még ez évben a parlament elé kerül a törvénycsomag, amelynek egyik eleme a szakma által megszabott minimális rezsióradíj – ez jelenleg 1900 forint – bevezetése a közbeszerzések értékelésénél. Ha az uniós forrásból finanszírozott projekteknél reális árakat tartalmazó szerződések születnének, és a járulékokat és adókat megfizető cégek nyernének el megbízásokat – nem pedig szürke- vagy feketefoglalkoztatással valósulnának meg az építkezések – több pénz folyhatna be az államkaszszába is – tette hozzá az elnök.

A hazai építési piacot változatlanul a vállalkozások igen magas száma jellemzi, a múlt év közepén közel 80 ezer cég működött az ágazatban, ezek fele egyéni vállalkozás volt. Még jellemzőbb adat, hogy kevesebb mint 20 olyan hazai építőipari társaság van, amelyek több mint 250 főt foglalkoztatnak. A KSH lakossági munkaerő-felvételi adatai szerint az ágazatban a hivatalosan bejelentett foglalkoztatott közel dupláját, 309 ezer főt alkalmaztak. A különbség főként az alkalmi jelleggel munkát vállalók más iparágakhoz viszonyított magas arányából és a bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik.

Szintén évek óta érezhető probléma az építőiparban a szakképzett munkaerő hiánya, ez a szakképzés elsorvadásából adódik. Míg a 90-es évek elején 12-14 ezer építőipari szakmunkást képeztek Magyarországon, addig jelenleg 3-4 ezren folytatnak ilyen tanulmányokat – mondta el Schréder Mihály, az Építési és Építésügyi Szakmai Testület (ÉÉSZT) elnöke. Ha nem lesz jelentős változás, akkor a fejlődés jelenlegi és feltételezett jövőbeni üteme mellett 2015-re becslések szerint 170-200 ezer szakmunkás hiányozhat az ágazatból.

Az elmúlt két évtizedben a szakemberhiány azért nem volt gond, mert 100-150 ezer építőipari munkás jött át Kárpátaljáról és Erdélyből. Napjainkra azonban ezek a források elapadtak, sőt Románia esetében már előfordul, hogy az ott megjelenő magyar cégek hazai szakembereket visznek magukkal. A helyzet az uniós projektek beindulásával azonban drámaivá válhat, óriásira nőhet a szakmunkáshiány. Ennek elkerülésére javasolták az építőipari vállalkozások, hogy a hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló fejlesztéseknél ne csak foglalkoztassák a munkanélkülieket, de tegyék lehetővé, hogy OKJ-s képesítést szerezhessenek – tette hozzá Schréder Mihály.