Ambrus
-7 °C
3 °C

Budapesten kitart a lakásépítési láz

2005.05.04. 08:15
Az idei első három hónapban országszerte szinte mindenütt csökkent a lakásépítési kedv, ám Budapesten - főként a 2004-ben látványosan felfutott beruházások nyomán - továbbra is lendületben vannak az építők - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adataiból.

Az első negyedévben ugyanis 7288 lakásra adtak ki használatba vételi és 10 647-re építési engedélyt az építésügyi hatóságok. Így a használatba vett lakások száma 5,8 százalékkal felülmúlta a tavalyit, míg az új lakásépítési engedélyeké 6,0 százalékkal elmaradt attól.

A fővárosi boomot jelzi, hogy január-márciusban év/év alapon csaknem megháromszorozódott a használatba vett lakások száma, és másfélszeresére nőtt az újonnan kiadott építési engedélyeké, míg az ország többi részén 23-24 százalékos volt a visszaesés a lakásépítés mindkét mutatójánál.

A budapesti új lakások 90 százaléka értékesítési céllal készült, az átlagos alapterületük csupán 53 négyzetméter volt. Valószínűleg a megváltozott hitelfeltételek miatt egyszobás lakásokból az előző évinek több mint másfélszerese épült, míg a 4-5 szobásak száma 15 százalékkal visszaesett, így az épített lakások átlagos alapterülete 86 négyzetméterre csökkent.

Tartós lehet a fővárosi fellendülés

Most érik be az előző két év növekedése - mondta a Napi Gazdaságnak Harmati László, a Földhitel és Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint most fut ki a beruházási boom, ugyanis átlagosan 18 hónap telik el az építési engedély kiadása és a lakások használatba vétele között. A bankár szerint az építési engedélyek számának csökkenéséből nem érdemes távlati következtetéseket levonni, ez ugyanis részben az év eleji pangásnak tulajdonítható, amelyet a hitelezésben is tapasztaltak.

Ez a visszaesés a "tűréshatáron belül" van - véli Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A csökkenés oka az lehet, hogy a már folyamatban lévő építési projekteknél nehezebben tudják eladni a lakásokat.

Sokat számít a kamatszint

A keresletet csökkentő tényezők közé a fizetőképes kereslet gyengeségét és a magas árszintet sorolta, s véleménye szerint az árazásnál "önmérsékletet kellene tanúsítaniuk" az építőknek. Borsi szerint amennyiben a jegybanki alapkamat tovább csökken, akkor - 3-3,5 százalékos lakáshitel-kamatok mellett - fordulat következhet be az ingatlanpiacon.

A lakáskeresletnek lendületet adhat a csökkenő hitelkamatszint - véli ezzel egybehangzóan Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője.

A piacon a kis alapterületű lakásoknál érezhetően túlkínálat alakult ki, míg a nagyobb új lakásokat könnyebb eladni - mondta a NAPI Online-nak Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnökségi tagja.

Lassítják a fejlesztéseket

A csökkenő keresletet érzékelve az építők 2004 második fele óta visszafogják a fejlesztéseiket, inkább több ütemben építik fel az ingatlanokat vagy elhalasztják az építkezések megkezdését - mondta Valkó. A Malosz adatai szerint az újonnan épített lakások mintegy 40 százaléka eladatlan. Ráadásul a körbetartozás is tovább nőtt az építőiparban, amit Borsi komoly veszélynek lát, de ezt szerinte nem az államnak kell megoldania. Úgy véli, hogy az ingatlanszakmának nem tenne rosszat, ha kiválasztódnának a minőségben vagy árban nem elfogadható cégek. (Ezzel azonban nem minden szakértő ért egyet, hiszen sok olyan cég is kihullik majd a rostán, amelyek pusztán tőkeerejük miatt nem bírják finanszírozni a konjunktúra átmeneti lassulását.)