Tovább nyugtatja a piacot Gyurcsány és Veres
További Magyar cikkek
Magyarország a 2010-ben esedékes következő választások előtt csatlakozhat az euróövezeti belépés előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerhez - mondta a Financial Timesnak Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban azt mondta: ha a nominális feltételeken túl minden lényeges körülmény kedvező lesz, akkor csatlakozni kell a rendszerhez.
Mit ad az ERM-II?
Az ERM-II egy átváltási rendszer az euróövezet országai és az oda törekvő országok, azaz az euró és a jelölt ország devizája között (European Exchange Rate Mechanism). A lényege, hogy egy, már a csatlakozás szempontjából is irányadó árfolyamközepet állapítanak meg, és egy +/- 15 százalékos sávot hoznak létre. A nemzeti deviza sávon belül tartása alapvetően a jelölt ország jegybankjának feladata, de azért az EKB is felel, garantál.
A rendszerbe való belépés nem csak lehetőség, kötelező is: az euró bevezetése előtt legalább két évet el kell tölteni abban. Ugyanakkor a belépés egyértelműen az euróbevezetéshez kapcsolódik, azaz nem szolgál külön árfolyamvédelmi célt, ha van is ilyen hatása. A belépésnek nem feltétele, hogy az euróbevezetéséhez szükséges valamennyi kritériumot teljesítse már egy ország, de "célközelben" kell lennie. Akkor érdemes tehát belépni az ERM II-be, ha már az euróátvételi kritériumokat teljesíti az adott állam vagy nagyon közel van ehhez, fenntartható pályán halad az ország.
A 2010-es csatlakozásunk éppen ezért azt feltételezné, hogy 2012-ben az eurót is bevezetné Magyarország.
Londoni feltörekvő piaci elemzők azt sem tartják lehetetlennek, hogy Magyarország akár jövőre csatlakozhat az ERM-II.-höz. A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt jósolta, hogy Lengyelország valószínűleg 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa a magyarokat is arra sarkallhatja, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe. A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni elemzői is azt valószínűsítették nemrég, hogy ha sikerül elfogadtatni a jövő évi költségvetést, és ha az infláció tovább lassul, az ERM-II.-beli tagság Magyarország számára is lehetséges lesz "valamikor 2009-ben".
Az ERM II-belépés mostani meglebegtetését szakértők egy hatásos eszköznek gondolják ebben a világméretű pénzpiaci válsághelyzetben. Ezzel ugyanis újabb üzenetet küldünk az ideges befektetőknek, hogy Magyarország komolyan gondolja a sérülékenységének mérséklését, a külföldi finanszírozási igényének csökkentését. Mellesleg - mint írtuk - a belépés után már az EKB is védené a forintot.
Fidesz: Gyurcsány nélkül már rég eurónk lenne
A Fidesz szerint, ha nincs Gyurcsány Ferenc és a hazug, alkalmatlan gazdaságpolitika, Magyarország már bevezethette volna eurót, és így a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen az országot - reagált az ellenzéki párt Gyurcsány Ferenc euróbevezetéssel kapcsolatos nyilatkozatára. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő szerint 2002-ben mindenki, még a szocialista politikusok is egyetértettek abban, hogy 2006-ban, de legkésőbb 2007-ben be lehet vezetni Magyarországon az eurót. Szerinte, ha ez megtörtént volna, akkor a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen Magyarországot.
Gyurcsány Ferenc a jelenlegi piaci helyzetről azt mondta a Financial Timesnak: tárgyalt a magyar pénzügyi szektor vezetőivel és a jegybankkal, és az a közös vélemény alakult ki, hogy a globális pénzügyi felfordulásnak talán nem lesz nagyon közvetlen hatása a magyar gazdaságra. A helyzet azonban az elmúlt héten változott, a piaci bizonytalanságok hatással vannak a hazai piacokra - mondta a kormányfő. (MTI)
Veres is üzeneteket küldött
Közben Veres János pénzügyminiszter is nyugtatta a piacot. A múlt pénteki bejelentést megismételve hírügynökségeknek tartott tájékoztatón elmondta, hogy az idei államháztartási hiány a GDP 3,4 százaléka lesz a konvergenciaprogramban rögzített 4 százalékkal, illetve a korábban bejelentett 3,8 százalékkal szemben, ami 103 milliárd forintos megtakarítást jelent. A becslés konzervatív, a hiány ennél kedvezőbb is lehet - közölte Veres, hozzátéve: a kormány szombaton nyújtja be a jövő évi új makropályát, illetve a módosított, új változatú költségvetést az Országgyűlésnek.
Az államháztartási hiány 0,4 százalékpontos, 103 milliárd forintos csökkentése mögött a következő tételek állnak: a tárca zárolja az eddig fel nem használt 57 milliárd forint összegű fejezeti egyensúlyi tartalékot, a fel nem használt 20 milliárdos központi egyensúlyi tartalékot. Ezenkívül kiadáscsökkentés valósul meg két alapnál, a munkaerőpiaci illetve a kutatás-technológia alapnál 5-5 milliárd forint összegben, valamint az uniós társfinanszírozásnál 16 milliárddal kevesebbet használ fel a költségvetés. A felsorolt összegek az államháztartás eredmény és pénzforgalmi szemléletében egyaránt jelentkeznek - hangsúlyozta Veres János. Magyarázatul hozzátette, hogy a kiadáscsökkentés nyomán az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) kevesebb állampapírt kell kibocsátania, s ez az összeg az ÁKK már ismert közleménye szerint 200 milliárd forint.
A jövő évi költségvetésről annyit árult el a pénzügyminiszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány 2,9 százalék lesz, amint azt már pénteken szintén közölték.
A csütörtöki tárgyalások eredményeképpen a kormány megszerezte a szükséges parlamenti támogatást ahhoz az újjáformált törvényjavaslathoz, amely az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi és intézményi szabályozásból, illetve az SZDSZ és a Fidesz 2009-2010. évi konkrét költségvetési plafonra vonatkozó javaslatából áll össze - közölte Veres János. (Ez egyszerű többséget jelent, vagyis a közpénzügyi csomagot bebetonozó kétharmados támogatás úgy tűnik, továbbra sincs meg.)
A kormány dolgozik azon, hogy többlet kereslet jelenjen meg az állampapírpiacon - közölte a pénzügyminiszter. Az IMF kész továbbra is segíteni a magyar kormányt - válaszolta egy kérdésre Veres János.
Varga és Kóka sem tud olyanról, amiről Veres beszél
Nem volt semmiféle egyeztetés, Veres János megint olyan dologról beszél, ami nem történt meg - reagált Varga Mihály, a Fidesz alelnöke csütörtökön a pénzügyminiszter által közöltekre. Veres János azt mondta: a csütörtöki tárgyalások eredményeképpen a kormány megszerezte a szükséges parlamenti támogatást ahhoz az újjáformált törvényjavaslathoz, amely az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi és intézményi szabályozásból, illetve az SZDSZ és a Fidesz 2009-2010. évi konkrét költségvetési plafonra vonatkozó javaslatából áll össze. A Fidesz alelnöke közölte: nehéz időkben együttműködni kell, nem egymást zsarolni megalapozatlan nyilatkozatotokkal. Hozzátette: mivel egyeztetés nem volt, így nem tud semmiféle megegyezésről sem. Az ellenzéki politikus közölte, hogy az SZDSZ által a parlament elé benyújtott költségvetési plafonról szóló törvényjavaslathoz módosító csomagot nyújtanak majd be. Ebben a Fidesz-kormány alatt működtetett gyakorlat átvételét javasolják: a reálértéken számolt gazdasági növekedés felével nőhetnének csak a költségvetési kiadások. A Fidesz emellett lerövidítené a törvény időbeli terjedelmét - tette hozzá Varga Mihály. Az SZDSZ azt indítványozta, hogy 2011-ig rögzítsék a kiadási plafont. (MTI)
Kóka János nem tud arról, hogy megállapodás született volna a kiadási plafon törvénybe iktatásához; az SZDSZ frakcióvezetője ezt mondta az MTI-nek. Veres János pénzügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a tárgyalások eredményeképpen megszerezte a parlamenti támogatást a közpénzügyi szabályozás, illetve a kiadási plafon törvénybe iktatásához. Kóka János az mondta, hogy a hét elején informálisan ismertettek a szabad demokratákkal egy jogszabálytervezetet, ami a tavalyi közpénzügyi törvényt és az SZDSZ költségvetési plafonról szóló javaslatát "házasítaná össze". A liberális frakcióvezető hangsúlyozta: ezt a tervezetet ebben a formában nem tudják támogatni, mert jelen állapotában nem szolgálná Magyarország pénzügyi biztonságát. A javaslatból hiányoznak a garanciális elemek, és arról sem szól, milyen mértékű takarékosságra készül az állam - szögezte le Kóka János. A képviselő úgy vélte, eltökélt költségvetési takarékosságra van szükség. Kóka János szerint a "gyógymód viszonylag egyszerű: az állam kisebb számlát csinál, hogy a magyaroknak kevesebbet kelljen fizetni". A szabad demokraták szerint még nagyobb költségvetési takarékosságra van szükség, ami számszerűsítve mintegy 500 milliárd forintos megtakarítást és tartalékképzést jelent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
