Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Drágulhat az élelmiszer

2004.04.13. 08:38
A várható inflációt némiképp meghaladó, 6-8 százalékos, sőt egyes agrárcikkeknél akár 20 százalékos élelmiszer-drágulást vár az idén Németh Imre agrárminiszter. Nem támasztja alá ezt a vélekedést a Magyar Nemzeti Bank uniós tapasztalatokat összegző tanulmánya, a Világgazdaság által megkérdezett elemző pedig akár árcsökkenést is lehetségesnek tart.
A magyar felvásárlási árak összességében 25-30 százalékkal alacsonyabbak az uniós szintnél, ezért általában az élelmiszerárak növekedésére lehet számítani az uniós csatlakozás után - közölte lapunkkal Németh Imre. Néhány alapanyag - mint például a szlovák tej - olcsóbb lehet, de a miniszter szerint sehol sincsenek akkora készletek, amelyek itteni megjelenése a hazai árakat tartósan csökkenthetné.

Húsz százalék

Németh Imre szerint egyes agrárcikkek esetében már a csatlakozás évében elképzelhető, hogy az árak akár 20 százalékkal is nőnek. Ilyen lehet a cukor, és hasonló lehet a helyzet például bizonyos csirke- és pulykatermékeknél, ha a mai piaci túlkínálat csökken. Kiegyenlítődés indulhat meg a zöldség- és gyümölcspiacon is, ahol a magyar termékek nyáron az uniós áruknál általában olcsóbbak, télen viszont drágábbak. A szezonális ingadozások kisebbek lesznek, hiszen például télen az olasz, vagy a spanyol termékek szabadon érkezhetnek a magyar piacra.

A mai prognózisok ugyanakkor azt mutatják, hogy az idei évre valószínűsíthető élelmiszerár-növekedés csak kismértékben haladja majd meg a várható inflációt. Az agrárminiszter szerint a csatlakozás miatti drágulás előreláthatólag 6-8 százalék közötti lesz 2004-ben. Ehhez hozzájárul az is, hogy a piaci szereplők erre az évre jórészt már korábban megkötötték szállítási megállapodásaikat. Így legalább 1-1,5 évnek kell majd eltelnie ahhoz, hogy a szerződő felek feltérképezzék az új piaci viszonyokat, és megkezdjék szerződéses kapcsolataik átalakítását.

A jegybank nem ért egyet

Az agrárminiszter nyilatkozatával ellentétes eredményre jutott a Magyar Nemzeti Bank egy 2002-es tanulmánya. A szerzők szerint noha évtizedes távon számíthatunk a hazai élelmiszerárszint felzárkózására - aminek hátterében az általános gazdasági fejlettséget érintő hosszú távú utolérési folyamat áll -, hirtelen árszint-kiegyenlítődés nem várható. Az uniós csatlakozás tehát önmagában nem eredményez ugrásszerű emelkedést sem a mezőgazdasági termelői, sem az élelmiszerek fogyasztói árában.

A tanulmány szerint a mezőgazdasági termelői árak a hazai fogyasztás szempontjából lényeges élelmiszereknél az európai árak átlagos szintje körül mozognak, azonban elméletben érezhető mértékben emelkedhetne a zöldség-gyümölcs, a cukorrépa, egyes takarmánynövények és a marhahús termelői ára. Utóbbiak esetében sem kell azonban a bolti árak számottevő növekedésére számítani, hiszen a fogyasztói árnak csak az egyik befolyásoló tényezője a termelői ár. A tanulmány szerzői idéznek egy az Eurostat - az EU statisztikai hivatala - által készített felmérést is, mely rámutatott arra, hogy a fogyasztói árak a közösségen belül is erőteljes eltéréseket mutatnak, és ez a differencia tartósnak tűnik. Az is érdekes megfigyelés, hogy a kevésbé fejlett tagállamok árszintje rendre az európai átlag alatt van.

Az EU-csatlakozás az agrárszektort állítja a legnagyobb kihívás elé - véli Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője -, mert az erősödő importverseny eredményeként fokozódhat a termelői árakra nehezedő nyomás, ez pedig akár az élelmiszerek árcsökkenését is maga után vonhatja. Kiemelte: az EU időről időre a túltermelés gondjával küszködik, sőt a környező országokban az élelmiszerek árszínvonala a magyar alatt van, s ezt a nagy áruházláncok valószínűleg megpróbálják kiaknázni, kiváltva ezzel az ármérséklődést.