Jenő
3 °C
8 °C

Nem vagyunk már bezzeg ország

2005.05.25. 17:48
A feszült, de formálisan stabil politikai közélet felfelé, a gazdasági eredmények lefelé húzták Magyarországot a nyolc volt szocialista - új uniós tagállam elmúlt egy évéről készült összehasonlításban.
Magyarország egyelőre nehezen találja a helyét a kitágult európai erőtérben - állapítja a meg az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének a nyolc közép- és kelet-európai új uniós tagország első közösségi évét értékelő tanulmánya. Az elemzés szerint miközben a háttérben többnyire eredményes munkát végez a magyar diplomácia, a látványos, nagy ügyekben (az új Európai Bizottság létrehozása, Horvátország uniós tagságának a kérdése) tekintélyveszteséget szenvedett el Magyarország.

Ennek ellenére Magyarország éppen politikai mutatókkal küzdötte feljebb magát a nyolc ország között a VK által a jövőben minden évben megjelentetni tervezett, "tagállamként mutatott teljesítményindex", a tmt mutató alapján felállított rangsorban. Az összesítés szerint a nyolc vizsgált ország közül magasan kiemelkedik Szlovénia, majd egy szorosabb, Csehországot, Litvániát, Magyarországot és Észtországot csoport következik, tőlük ugyancsak jelentősebb mértékben lemaradva pedig Szlovákia, Lengyelország és Lettország áll.

Mi számított

A tagállamonként mutatott teljesítmény indexe (TMT-index)

Helyezés Ország Index értéke
1. Szlovénia 90,6
2. Csehország 82,8
3. Litvánia 81,5
4. Magyarország 80,5
5. Észtország 80,2
6. Szlovákia 74,2
7. Lengyelország 71,9
8. Lettország 71,5
A tmt-mutatót három részindex alapján határozták meg, ezek a politikai-társadalmi satbilitás, a gazdasági teljesítményt és a tagállami teljesítményt mutatják. Magyarország a két esetben is a második helyre került, a végső összesítésben nagyobb súlyozással figyelembe vett gazdasági mutatókat tekintve azonban csak az ötödik a sorban.

Az új tagok gazdasági teljesítményről a kutatók leszögezik: a belépés évét minden országban dinamikus növekedés jellemezte. Miközben a régi tagországok átlagosan 2,2 százalékos GDP növekedést produkáltak, a nyolcak esetében ez 4 (Magyarország, Csehország) és 8,5 százalék között mozgott (Lettország). A növekedést azonban nem övezte hasonló ütemű munkahelyteremtés, Csehországban és Szlovákiába még nőtt is a munkanélküliség, utóbbiban a lengyel 18,2 százalékos vetekedő munkanélküliség komoly szociális problémát is jelent. E tekintetben Magyarország és Szlovénia az éllovasok.

Euróharc

A gazdasági teljesítmény, növekedést nézve viszonylag jól szereplő Magyarország a rangos végén kullog a konvergencia kritériumok teljesítésében. Ugyanakkor a tanulmány szerzői emlékeztetnek: e tekintetben is nagyon sokat számít, ki hogyan indult, márpedig a nyolcak közül Magyarország volt az egyetlen, mely komoly állandóságot örökölt, és annak kifizetése mellett döntött a 90-es átalakulást követően. A VKI szerint Szlovénia és a balti államok 2007-2008-ban, míg a visegrádiak 2010-ben vezethetik be a közös valutát.

Kormányválságok szerte a régióban

Noha tavaly augusztusban a Magyarországon is kormányváltás volt, összességében a társadalmi, politikai stabilitást a VKI Szlovénia után Magyarországon mondta a legerősebbnek( igaz, itt a nyolcak között lényegesen szorosabb a verseny, sokszor csak tizedszázalékos különbségek vannak az egyébként százas skálán). Hasonló eset azonban már szinte mindenütt előfordult, Észtországban a 11., Lettországban a 12. kormány van hatalmon a rendszerváltás óta, de sok vihart élt meg Lengyelország is, Csehországban pedig az idén kényszerült lemondásra a miniszterelnök. A tanulmány megemlíti: miközben formálisan Magyarországon nagy a stabilitás, a két fő politikai erő viszonyában "sokkal több a konfrontatív, mint a kooperatív elem, ami rendkívül feszültté teszi a belpolitikai életet, ráadásul a választók egy jelentős részét is elbizonytalanítja.