Judit
-2 °C
8 °C

Vétózzuk az uniós büdzsét

2005.12.06. 12:22
Magyarország ezt a brit javaslatot nem támogatja - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden, sajtótájékoztatón a brit EU-elnökség 2007-13-as időszakra vonatkozó költségvetési javaslatáról. Az Index által megkérdezett szakértő szerint indokolt az új tagállamok vétója, Magyarország aligha marad egyedül a nem szavazatával.
Annál jobb, mint amire a kiszivárogtatások alapján számítani lehetett, de az új tagállamoknak nincs miért nagyon örülniük: a korábbi, még tavaly benyújtott bizottsági, majd a nyáron elbukott, a luxemburgi elnökség által kidolgozott javaslatnál is érezhetően kevesebb jutna a tízek felzárkóztatására - összegezte véleményét az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, Szemlér Tamás. A szakértő szerint egyelőre nincs hova rohanni: bár szükség van arra, hogy a költségvetés életbe lépése előtt az apparátusok megfelelően felkészüljenek annak végrehajtására, a további csúszás egyelőre nem jelent nagy problémát, az új tagállamok még próbálkozhatnak.

Gyurcsány Ferenc délelőtt bejelentette, Magyarország nem támogatja a brit költségvetési javaslatot. A 2007-13-as időszakra szóló tervezet 78 milliárd euróval kevesebb, mint az Európai Bizottság eredeti, 2004-es javaslata, de 25 milliárd euróval még a júniusi, a luxemburgi elnökség által kidolgozott és elbukott tervezetnél is kisebb kiadási oldallal számol. A csökkentés fő vesztesei a korábban éppen a brit kormányfő által is preferálni kívánt új csatlakozók, akik felzárkóztatási alapokból 14 milliárd euróval kapnának kevesebbet.

Háromszor is nem

A miniszterelnök Magyarország alapvető kifogásai közé sorolta azt, hogy a brit elnökség jelenlegi javaslata szerint az unió következő költségvetése kisebb lenne, mint 2000 és 2006 között annak ellenére, hogy az EU bővült és politikai céljainak száma is gyarapodott. "A brit elnökség tehát azt szeretné, hogy több országot és több célt kevesebb pénzből próbáljunk meg finanszírozni" - mondta Gyurcsány Ferenc. Az előterjesztés második ellentmondásának nevezte, hogy a csökkenő költségvetés terheit nem a gazdasági fejlettséggel arányosan osztaná meg, hanem annak többségét az új tagállamokra terheli. Rámutatott: miközben a luxemburgi elnökség alatt elkészített tervezethez képest további 3 százalékkal szűkítené a javaslat az uniós költségvetést - döntően az új tagállamok érdekeit sértő módon -, a kohéziós politikák támogatására rendelkezésre álló forrásokat nyolc százalékkal mérsékelné.

A kormányfő harmadsorban bírálta azt is, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben az önkormányzatok által megvalósított fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó finanszírozását az új tervezet meg szeretné tiltani az európai uniós forrásokból. Ez az önkormányzatok számára Magyarországon 20 százalékkal drágítaná a beruházásokat.

Gyurcsány Ferenc jelentős előrehaladásként értékelte ugyanakkor az uniós források felhasználását szabályozó előírások tekintetében azt, hogy a javaslat szerint finanszírozhatóvá válnának az épület- és lakásfelújítások, illetve a belső utak rekonstrukciója, ami Magyarország számára különösen fontos. A brit tervezet hozzájárulna ahhoz, hogy mind a kohéziós, mind a strukturális alapokból a különböző célok, legalább 85 százalékig a közösségi forrásokból váljanak finanszírozottakká, a jelenlegi, 60 százalékot alig meghaladó szabállyal szemben - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc szerint az "utolsó éjszakáig, a jövő hét második felére tervezett Európai Tanács ülés befejezésének pillanatáig tárgyalni kell, mert Magyarországnak és Európának költségvetésre van szüksége, de ennél jobbra".


Nézze meg a mostani ciklus költségvetését (forrás: Szemlér Tamás)

Van idő

Gondolkodni már lehet rajta, de nyilván nem repesnék a boldogságtól - kommentálta még a magyar döntés bejelentését megelőzően a brit javaslatot Szemlér Tamás. A kutató szerint a britek igyekeztek a reformok helyett a könnyebb ellenállás irányába elmozdulni: a tízek néhány követelésének kielégítésével, így a támogatások elköltésére vonatkozó egyes szabályok enyhítésével, illetve az előzetesen kiszivárogtatott, a tényleges tervezetben szereplőnél nagyobb lefaragások hatásával szerettek volna eredményt elérni.


Miből faragtak a britek? A bizottság javaslata 2007-13-ra (forrás: Szemlér Tamás)

Az új tagállamokra jelentős nyomásként nehezedik az a tény is, hogy amennyiben nem lesz időben költségvetés, 2007. január elsejétől az unió az előző évi arányoknak megfelelő büdzsével gazdálkodik, már pedig a 2000-2006-os időszak utolsó éveiben az új csatlakozó országok számára adott támogatások csak a töredékét teszik ki még a brit lefaragott javaslatnak is. Szemlér Tamás szerint azonban egyelőre még nem veszélyes a további csúszás, sőt: adott esetben, a jelenlegi toldozott-foltozott, korrekciótól és korrekciók korrekciójától hemzsegő költségvetési struktúrába akár az is belefér, hogy új államok kialkudjanak valamiféle kártérítést arra az esetre, ha néhány hónapot 2007 elején is késne az új büdzsé hatályba lépése. A szakértő úgy véli: bár egyedül megvétózni egy költségvetést nem jó, Magyarország - ismerve például a lengyel reakciókat még a múlt heti kiszivárogatott tervezettel kapcsolatosan - aligha marad egyedül. Az új tagállamoknak egyébként is érdemes határozottságot mutatnia, nem lenne szerencsés, ha olyan kép alakulna ki, hogy most csatlakozott országokra könnyen nyomást gyakorlhatnak a régi tagállamok.

Reform-elképzelések

Igazi megoldást azonban nem az hoz, ha a sikerül egy a jelenlegi keretek közötti új kompromisszumot kötni: az uniós költségvetés így tovább hordozza az előre kódolt feszültségeket és jelenlegi problémákat. Az átfogó megoldási javaslatok között ennek ellenére visszatérően szerepel a jelenlegi keretek fenntartása, mely mellett a legnagyobb érv, hogy a rendszer működik - mondta el lapunknak Szemlér Tamás.

A reformok két oldalról, a kiadási és a bevételi oldalról közelíthetők meg. A kiadásokat tekintve két régóta visszatérő feszültségforrás van: az agrárpolitikára fordított összegek nagysága, illetve ezzel kapcsolatban a brit visszatérítés. Az agártámogatások a régi tagállamok többsége számára azért is meghatározóak, mert nemzetállami mezőgazdasági támogatás az unióban - eltekintve az új csatlakozóknak engedélyezett hozzájárulást - tilos. Ugyanakkor míg a költségvetésben az agrárium élvez prioritást, a politikai deklarációkban, az uniós versenyképességének fokozását célul tűző lisszaboni programban számos egyéb pont foglaltatik, melyekre nem jut elég pénz. A tavalyi bizottsági javaslat részleges elmozdulást jelentett volna azáltal, hogy jelentősebb összegeket biztosított volna a "Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért" címmel jelölt célra, de azóta éppen ezek lefaragása folyik.

A büdzsé visszatérő átfogó kritikája, hogy általában elég-e ennyi pénz az unió működtetésére: a korábbi és a tervezett bővítések igényelte felzárkóztatás, a nemzetközi szerepvállalás iránti igény több más tényezővel együtt a nem felé billenti a mérleget. A költségvetés érdemi növelésére azonban aligha van akkor mód, amikor néhány milliárd eurón is késhegyig menő viták folynak. Ilyen tétel az angol visszatérítés is, mely azért jár egy 1984-es megállapodás szerint Angliának, mert a kontinentálistól jelentősen eltérő mezőgazdasági rendszere miatt egyáltalán nem haszonélvezője az uniós büdzsé kiadásainak mintegy negyven százalékát kitevő agrártámogatásoknak. Az EU költségvetését keresztülszabdaló megállapodások jellegét azonban jól jelzi: a brit visszatérítés további négy országnak is visszatérítést jelent. Előbb Németország, majd Ausztria, Svédország és Hollandia is elérte, hogy mint jelentős nettó befizetők, a visszatérítés ne egészében terhelje őket: így az brit visszatérítésnek az említett négy államra jutó részéből az adott ország csak 25 százalékot fizet, a fennmaradó 75 százalékot pedig szétdobják a húsz másik érintett tagország között.

Ugyanakkor nem egyértelmű már az sem, melyik országot milyen mértékben lehet ténylegesen nettó befizetőnek tekinteni - tért rá az uniós büdzsé bevételi oldalával kapcsolatos problémákra Szemlér Tamás. A nettó egyenleg kiszámításának ugyanis több módja is lehet: a helyzet a legjobban Hollandia példáján jellemezhető, aki jelentős kikötői, elsősorban Rotterdam révén az EU egyik gazdasági kapuja, és így az unió összes vámbevételének mintegy 10 százalékát fizeti be. Ha ezen összegtől eltekintünk, a holland befizetés kevesebb mint a felére-kétharmadára esik vissza. A bevételi oldalra vonatkozóan két reformelképzelés is volt, az egyik a bruttó nemzeti össztermékre alapozott befizetési kötelezettség, a másik az uniós polgárok általa fizetett adók egy részének uniós koncentrálása. Mindkét módozat mellett és ellen is szólnak érvek, de egyelőre az sem látszik, hogy bármelyik irányba ténylegesen elmozdulna az unió.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.