További Magyar cikkek
Narvál a Tiszán!
Tavaly tavasszal, amikor Környezetvédelmi Minisztérium kihirdette a megkapó című "a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről" szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet, még egy kicsit furának tűnt, hogy a Házi veréb (Passer domesticus) mellett itthon is védetté vált a Nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) , a Narvál (Monodon monoceros), a Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii) és a Duna fővárosi szakaszán oly gyakori, de a tatai derítőtóban és a Moby Dick II. horgásztóban is megtalálható Beluga (Delphinapterus leucas).
Egészen addig nem jöttem rá a jogszabály gyakorlati értelmére, amíg egy norvégiai utazásból hazatért ismerősömet fel nem jelentette valamelyik harcos természetvédő vám- és pénzügyőr egy cetcsont-nyelű kés, és két deci bálnaolajat tartalmazó testápoló miatt, hiába bizonygatta, hogy nem ő vadászta le az alapanyagot.
Csak biztonságos hajóból?
Arra viszont már végkép gondolni sem mertem, hogy egy minap megjelent, rendkívül hasznos és időszerű jogszabály új megvilágításba helyezi a nyugat-afrikai púposdelfin védelmét. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium - talán nosztalgiával gondolva azokra a legendák homályába vesző hősi időkre, amikor Magyarországot négy tenger mosta - rendeletet alkotott a "24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről". A 22/2002. (IV. 27.) KöViM rendeletből megtudhatjuk, hogy a halászhajó a "hal vagy egyéb tengeri élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszó létesítmény" , továbbá a meglévő halászhajó "olyan hajó, amely nem új".
A jogszabálynak szankciója is van, de azt inkább nem részletezem. Lelki szemeimmel látom magam és Szily kollégát, amint a Kis-Dunán matchbottal, háziverébfióka csalival belugára mártogatunk egy 24,5 méteres halászhajóról, és a megjelenő közeg a "fa fedélelemekkel fedett raktárszáj" hiányosságait felfedezve borítja az egész projektet. Mindenesetre, a tendenciát figyelve nemsokára várható az Űrsiklók és rakétaszerkezettel feljuttatott űrkabinok biztonsági követelményeiről szóló rendelet is.
Afrikai paraziták
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium is mindent megtesz létének igazolására, az afrikai lópestis megelőzéséről és leküzdéséről szóló 31/2002. rendeletében sikeresen meghatározta, hogy ki vagy mi tekinthető állattartónak: "a lófélék tartásáért felelős természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság" . A rendelet értelmező rendelkezéseiből még megtudhatjuk, hogy a lófélék közé tartozik a ló, az öszvér, a szamár és a zebra, továbbá a vektor kifejezés azokat a főként éjszaka támadó szúnyogféléket jelenti, amelyek hajlamosak a lópestis terjesztésére, valamint az afrikai lópestisben beteg az a lóféle, amely a betegség jellegzetes tüneteit mutatja, vagy amelyből a betegség kórokozóját a laboratóriumi vizsgálat kimutatja.
Kék nyelv
Az FVM nem elégedett meg ennyivel, minden eshetőségre felkészülve hozott egy rendeletet az igen veszélyes, elsősorban kérődzőket támadó, ezért Magyarországon számos gulyát megsemmisítő kór, a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól (35/2002.) is, amely jogszabály egyik igen egzakt meghatározása szerint kéknyelv betegségben beteg az az állat, "amelyen a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak" .
Hímnemű önkormányzatok
Bár kivételesen semmi köze az EU-hoz, végül, de nem utolsósorban az FVM szösszeneteként már csak a címe miatt is említést érdemel a Sertések Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (SENYAR) bevezetésének előkészítéséről szóló rendelet és a hozzá kapcsolódó, érdektelen című 15/2001.(III. 3.) FVM rendelet, amelyből megtudható, hogyan kell benyújtani a támogatási kérelmet "önkormányzati kan" vásárlásához, valamint rendelkezik a zugkanok ivartalanításáról, a búgatással kapcsolatos nyilvántartásokról, az apaállat előállítójáról, a zugapaállat tartásról.
Lefordítva: Magyarországon létező jogi kategória a SENYAR alapján nyilvántartott önkormányzati kan, amellyel törvényesen lehet búgatni. Viszont az önkormányzatok csak akkor kapnak támogatást sertéstenyésztésre, ha visszaszorítják a zugkanokat, amelyek olyan nem minősített kanok, amellyekkel illegálisan búgatnak.