Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Faramuci EU-jogharmonizáció

2002.05.23. 09:15
Hová vezet az EU joganyagának szolgai átvétele? Mikor lepik el tengeri és dzsungellakó állatok a főváros szabad térségeit? Élhetnek-e eukonform halászok a Szamoson? Az Index jogásza merész búvárkodásra indult a friss jogszabályok között.
Az EU jogharmonizáció jegyében meghozott rendeletek nagy része az eredeti jogszabályok gátlástalan tükör (vagy inkább félre) fordítása, amelyet - rossz nyelvek szerint - az egyes minisztériumok holdudvarába tartozó csókos ügyvédi irodák végeztek el, és valószínű megjelenés előtt nem hogy nyelvi, hanem szakmai alapon sem lektorálta senki, és így néhol Örkényt megszégyenítő abszurditással találkozhatunk, ha megpróbáljuk értelmezni, vagy legalább az EU-n kívüli szürke valóságunkba helyezni némelyik jogszabályt.

Narvál a Tiszán!

Tavaly tavasszal, amikor Környezetvédelmi Minisztérium kihirdette a megkapó című "a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről" szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet, még egy kicsit furának tűnt, hogy a Házi veréb (Passer domesticus) mellett itthon is védetté vált a Nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) , a Narvál (Monodon monoceros), a Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii) és a Duna fővárosi szakaszán oly gyakori, de a tatai derítőtóban és a Moby Dick II. horgásztóban is megtalálható Beluga (Delphinapterus leucas).

Egészen addig nem jöttem rá a jogszabály gyakorlati értelmére, amíg egy norvégiai utazásból hazatért ismerősömet fel nem jelentette valamelyik harcos természetvédő vám- és pénzügyőr egy cetcsont-nyelű kés, és két deci bálnaolajat tartalmazó testápoló miatt, hiába bizonygatta, hogy nem ő vadászta le az alapanyagot.

Csak biztonságos hajóból?

Arra viszont már végkép gondolni sem mertem, hogy egy minap megjelent, rendkívül hasznos és időszerű jogszabály új megvilágításba helyezi a nyugat-afrikai púposdelfin védelmét. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium - talán nosztalgiával gondolva azokra a legendák homályába vesző hősi időkre, amikor Magyarországot négy tenger mosta - rendeletet alkotott a "24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről". A 22/2002. (IV. 27.) KöViM rendeletből megtudhatjuk, hogy a halászhajó a "hal vagy egyéb tengeri élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszó létesítmény" , továbbá a meglévő halászhajó "olyan hajó, amely nem új".

A jogszabálynak szankciója is van, de azt inkább nem részletezem. Lelki szemeimmel látom magam és Szily kollégát, amint a Kis-Dunán matchbottal, háziverébfióka csalival belugára mártogatunk egy 24,5 méteres halászhajóról, és a megjelenő közeg a "fa fedélelemekkel fedett raktárszáj" hiányosságait felfedezve borítja az egész projektet. Mindenesetre, a tendenciát figyelve nemsokára várható az Űrsiklók és rakétaszerkezettel feljuttatott űrkabinok biztonsági követelményeiről szóló rendelet is.

Afrikai paraziták

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium is mindent megtesz létének igazolására, az afrikai lópestis megelőzéséről és leküzdéséről szóló 31/2002. rendeletében sikeresen meghatározta, hogy ki vagy mi tekinthető állattartónak: "a lófélék tartásáért felelős természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság" . A rendelet értelmező rendelkezéseiből még megtudhatjuk, hogy a lófélék közé tartozik a ló, az öszvér, a szamár és a zebra, továbbá a vektor kifejezés azokat a főként éjszaka támadó szúnyogféléket jelenti, amelyek hajlamosak a lópestis terjesztésére, valamint az afrikai lópestisben beteg az a lóféle, amely a betegség jellegzetes tüneteit mutatja, vagy amelyből a betegség kórokozóját a laboratóriumi vizsgálat kimutatja.

Kék nyelv

Az FVM nem elégedett meg ennyivel, minden eshetőségre felkészülve hozott egy rendeletet az igen veszélyes, elsősorban kérődzőket támadó, ezért Magyarországon számos gulyát megsemmisítő kór, a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól (35/2002.) is, amely jogszabály egyik igen egzakt meghatározása szerint kéknyelv betegségben beteg az az állat, "amelyen a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak" .

Hímnemű önkormányzatok

Bár kivételesen semmi köze az EU-hoz, végül, de nem utolsósorban az FVM szösszeneteként már csak a címe miatt is említést érdemel a Sertések Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (SENYAR) bevezetésének előkészítéséről szóló rendelet és a hozzá kapcsolódó, érdektelen című 15/2001.(III. 3.) FVM rendelet, amelyből megtudható, hogyan kell benyújtani a támogatási kérelmet "önkormányzati kan" vásárlásához, valamint rendelkezik a zugkanok ivartalanításáról, a búgatással kapcsolatos nyilvántartásokról, az apaállat előállítójáról, a zugapaállat tartásról.

Lefordítva: Magyarországon létező jogi kategória a SENYAR alapján nyilvántartott önkormányzati kan, amellyel törvényesen lehet búgatni. Viszont az önkormányzatok csak akkor kapnak támogatást sertéstenyésztésre, ha visszaszorítják a zugkanokat, amelyek olyan nem minősített kanok, amellyekkel illegálisan búgatnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.