Leráz bennünket Európa

Az Európai Unió tagállamai többségének megítélését javította, Magyarországét azonban mind az államháztartási hiány, mind a gazdasági növekedés kilátásait tekintve rontotta az Európai Bizottság. Hazánk az egyetlen ország, amelynek a 2007-es GDP-bővülési előrejelzése most alacsonyabb, mint tavaszi prognózisban volt.

Jobban élünk, mint jövőre

Az idei GDP-bővülési kilátások is jobbak lettek a 25-ből 22 tagállamban. Hazánk mellett Dánia előrejelzése lett rosszabb - de a 0,6 százalékpontos magyarral szemben csak 0,2 százalékponttal -, míg Ciprusé változatlan maradt. Az idei 4 százalékunk így is 1,2 százalékponttal jobb az uniós átlagnál, a jövő évi 2,4 százalék azonban már megegyezik vele.

A bizottság az államháztartási hiánnyal kapcsolatos előrejelzéseit is frissítette. A magyar adatok szintén rosszabbak lettek, ám itt nem mi vagyunk az egyetlenek, akik kilátásai romlottak. A bizottság lejjebb vitte a csehek, a szlovákok és a litvánok 2006-os deficit-előrejelzését is, míg a lettekét szinten tartotta. A jövő évre a cseh, a lett, a litván, a szlovák és a magyar deficitcél romlott a májusi prognózishoz képest.

A várható GDP-növekedés, százalékban (zárójelben a májusi előrejelzések)

Ország	2006	2007	2008
Ausztria	3,1 (2,5)	2,6 (2,2)	2,1
Belgium	2,7 (2,3)	2,3 (2,1)	2,2
Finnország	4,9 (3,6)	3,0 (2,9)	2,6
Franciaország	2,2 (1,9)	2,3 (2,0)	2,1
Németország	2,4 (1,7)	1,2 (1,0)	2
Görögország	3,8 (3,5)	3,7 (3,4)	3,7
Írország	5,3 (4,9)	5,3 (5,1)	4,3
Olaszország	1,7 (1,3)	1,4 (1,2)	1,4
Luxemburg	5,5 (4,4)	4,5 (4,5)	4,2
Hollandia	3,0 (2,6)	2,9 (2,6)	2,6
Portugália	1,2 (0,9)	1,5 (1,1)	1,7
Spanyolország	3,8 (3,1)	3,4 (2,8)	3,3
Euróövezet	2,6 (2,5)	2,1 (1,8)	2,2
Dánia	3,0 (3,2)	2,3 (2,3)	2,2
Svédország	4,0 (3,4)	3,3 (3,0)	3,1
Nagy-Britannia	2,7 (2,4)	2,6 (2,8)	2,4
Csehország	6,0 (5,3)	5,1 (4,7)	4,7
Észtország	10,9 (8,9)	9,5 (7,9)	8,4
Ciprus	3,8 (3,8)	3,8 (3,8)	3,9
Lettország	11,0 (8,5)	8,9 (7,6)	8
Litvánia	7,8 (6,5)	7,0 (6,2)	6,5
Magyarország	4,0 (4,6)	2,4 (4,2)	2,7
Málta	2,3 (1,7)	2,1 (1,9)	2,2
Lengyelország	5,2 (4,5)	4,7 (4,6)	4,8
Szlovákia	6,7 (6,1)	7,2 (6,5)	5,7
Szlovénia	4,8 (4,3)	4,2 (4,1)	4,5
EU	2,8 (2,3)	2,4 (2,2)	2,4

A magyar deficitkilátások minden tekintetben a legrosszabbnak számítanak. Brüsszel 7,4 százalékra becsüli az államháztartási hiányt - a költségvetés és a konvergenciaterv 6,9 százalékkal számol, de a bizottsági anyag még a költségvetés benyújtása előtt készült el -, ami csaknem kétszerese lesz a második legdeficitesebb ország, Portugália hiányának. Ráadásul nálunk 0,4 százalékos defcitnövekedés van májushoz képest, míg a portugáloknál 0,9 százalékos hiánycsökkenés.

A magyar adatokkal kapcsolatban Joaquín Almunia európai pénzügyi biztos elmondta: olyan intézkedéseket az előrejelzésben nem vettek figyelembe, amelyeket hivatalosan még nem jelentettek be. Nem vesszük garantáltnak a még nem közölt intézkedéseket - mondta. Brüsszel folytatja a magyar helyzet figyelését, csakúgy, mint az EU-beli 3 százalékos deficithatár többi megsértője esetében. Almunia hozzáfűzte: legutóbbi információi szerint a magyar hiány szintje valamivel kedvezőbb lehet, mint az előrejelzésben szereplő.

A belső kereslet adja az erőt

A bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri az átlagos 2,8, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, a tavalyi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos GDP-többlet után.

Az uniós lendület fő mozgatója Joaquín Almunia szerint a belső kereslet - különösen a beruházások - erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése. A gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági irányzatok, főként az Egyesült Államokban várható lassulás miatt valamelyest kisebb lesz az ideinél. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad.

A várható államháztartási hiány a GDP százalékában (zárójelben a májusi előrejelzések)

Ország	2006	2007	2008
Ausztria	-1,3 (-1,9)	-1,2 (-1,4)	-1
Belgium	-0,2 (-0,3)	-0,5 (-0,9)	-0,5
Finnország	2,9 (2,8)	2,9 (2,5)	2,9
Franciaország	-2,7 (-3,0)	-2,6 (-3,1)	-2,2
Németország	-2,3 (-3,1)	-1,6 (-2,5)	-1,2
Görögország	-2,6 (-3,0)	-2,6 (-3,6)	-2,4
Írország	1,2  (0,1)	0,9 (-0,4)	0,4
Olaszország	-4,7 (-4,1)	-2,9 (-4,5)	-3,1
Luxemburg	-1,5 (-1,8)	-0,5 (-1,5)	-0,3
Hollandia	0,0(-1,2)	0,1 (-0,7)	0,3
Portugália	-4,6 (-5,0)	-4,0 (-4,9)	-3,9
Spanyolország	1,5 (0,9)	1,1 (0,4)	0,9
Euróövezet	-2,0 (-2,4)	-1,5 (-2,3)	-1,3
Dánia	4,0 (3,9)	4,3 (4,0)	4,2
Svédország	2,8 (2,2)	2,4 (2,3)	2,5
Nagy-Britannia	-2,9 (-3,0)	-2,8 (-2,8)	-2,5
Csehország	-3,5 (-3,2)	-3,6 (-3,4)	-3,2
Észtország	2,5 (1,4)	1,6 (0,8)	1,3
Ciprus	-1,9 (-2,1)	-1,7 (-2,0)	-1,7
Lettország	-1,0 (-1,0)	-1,2 (-1,0)	-1,2
Litvánia	-1,0 (-0,6)	-1,2 (-0,9)	-1,3
Magyarország	-10,1 (-6,7)	-7,4 (-7,0)	-5,6
Málta	-2,9 (-2,9)	-2,7  (-3,2)	-2,9
Lengyelország	-2,2 (-3,0)	-2,0 (-3,0)	-1,8
Szlovákia	-3,4 (-2,7)	-3,0 (-2,1)	-2,9
Szlovénia	-1,6 (-1,9)	-1,6 (-1,6)	-1,5
EU	-2,0 (-2,3)	-1,6 (-2,2)	-1,4

 

A bizottság szerint Magyarországon a költségvetési intézkedések miatt az év végéig valamelyest csökkenhet a közfogyasztás, annál kisebb mértékben a lakossági fogyasztás, de a beruházások erősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez. Jövőre a belső fogyasztás meredekebb, átmeneti csökkenése várható, ezen belül a lakossági kereslet várhatóan 0,5 százalékkal szűkül, miután az idén 3 százalékkal, tavaly 3,9 százalékkal, 2004-ben 3,1 százalékkal, 2003-ban 8,4 százalékkal nőtt.

Hétmillió új munkahely

Az EU-ban 2006-2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). A munkanélküliség a tavalyelőtti több mint 9 százalékos csúcsról 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető az EU-átlagában, illetve 7,4 százaléka az euróövezetben. Magyarországon idén 7,3 százalékos, a következő két évben 7,7 százalékos munkanélküliséget jósol Brüsszel.

A kiábrándító évek után az EU gazdasága idén az évtized eddigi legjobb teljesítményét nyújtja, és a növekedés várhatóan jövőre és 2008-ban is eléri az inflációmentesen fenntartható szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és a költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák ezt a politikát - mondta Almunia.

Stagnáló infláció

Az infláció idén a várt 2,2 százalékon marad átlagosan az euróövezetben, míg az EU-ban várhatóan 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció Almunia szerint visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az átfogó fogyasztóiár-infláció vélhetően 2,1 százalék felett marad jövőre, 2008-ban az euróövezetben 1,9 százalékra csökken.

Magyarországnak idén 3,9 százalékos, jövőre 6,8 százalékos, 2008-ban ismét 3,9 százalékos inflációt jósol a bizottság. A jelentős emelkedés okaiként az áfanövekedést, az ártámogatások megnyirbálását, a forint leértékelődését, az olajár-növekedést és bizonyos szabályozott árak emelkedését nevezte meg. 2008-ban az adóintézkedések hatásának múlásával, az energiaárak várható csökkenésével és a ciklikus adottságok hatásának mérséklődésével az áremelkedés erős lassulása várható Magyarországon.

Az eladósodottság csökken

Az átlagos államháztartási hiány idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben a GDP 2 százalékára csökken a tavalyi 2,3 százalékról, illetve 2,4 százalékról, "főként a vártnál magasabb adóbevételek okán". Az általános javulás ellenére öt tagállamnak, közte két euróövezeti tagnak az idén még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánya marad.

Az EU-tagországok összes közadóssága az összes GDP-nek bizonyára a 62,5 százaléka lesz az idén, jövőre 61,4 százalék, 2008-ban 60,4 százalék várható. Az euróövezetben 69,4 százalékra, jövőre 68,0 százalékra, 2008-ban 66,9 százalékra számít a bizottság. A Magyarországra vonatkozó jóslat rendre 67,6 százalék, 70,9 százalék, illetve 2008-ra 72,7 százalék.