Az EU-tagság nem dobja meg az inflációt

2002.09.20. 09:40
Nem várható, hogy sokkszerű fogyasztói áremelkedéssel jár Magyarország uniós csatlakozása - vélekednek a lapunk által megkérdezett elemzők. Ezzel együtt nem tartják kizártnak, hogy bizonyos termékekért a mostaninál jóval többet kell fizetnünk a csatlakozás után. A szakértők többsége szerint a legjelentősebb drágulás a hatósági, illetve a jövedéki termékek esetében várható, de akad olyan vélemény is, miszerint a szolgáltatások ára átlagon felül emelkedhet.
Feltehetően nem jár sokkszerű fogyasztói árszintemelkedéssel Magyarország EU-csatlakozása - vélekedtek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők szerint bizonyos termékek esetében érezhetően emelkedhet az árszint, de lesznek majd olyan áruk is, amelyek olcsóbbak lesznek a csatlakozás után.

Nem kell élelmiszerár-emelkedéstől tartani

A fogyasztói kosár csaknem negyedét kitevő élelmiszerek esetében nem kell számottevő és általános áremelkedéstől tartani, a csatlakozás önmagában nem indukál élelmiszerár-emelkedést, ilyen igazodási kényszer nincs - áll az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tanulmányában, amelynek végkövetkeztetésével a hazai elemzők többsége is egyetért.

Az élelmiszerpiac árait elsősorban a helyi keresleti és kínálati viszonyok alakítják, amit az is mutat, hogy az unión belül is jelentős árszintkülönbségeket lehet megfigyelni - mutatott rá Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza. Hasonlóan vélekedik Barcza György, az ING Vagyonkezelő szakértője, aki szerint bizonyos élelmiszerek ára feltehetően még csökken is az EU-tagság elnyerése után.

A szolgáltatásokról megoszlanak a vélemények

A fogyasztói kosárban csaknem 30 százalékos súllyal számításba vett szolgáltatásokkal kapcsolatban már eltérőek a vélemények. A szakértők többsége itt sem számít kiugró áremelkedésre, de Zsoldos szerint e termékcsoport esetében a vártnál magasabb lehet az infláció. Elképzelhető, hogy a szolgáltatók kihasználják a belépés kapcsán adódó újraárazási lehetőséget és jelentősen emelik áraikat.

Barcza szerint ugyan nem zárható ki a szolgáltatások jelentősebb drágulása, ám ezt a magyar munkaerő alacsony mobilitási foka mégis valószínűtlenné teszi, vagyis nem kell nagyobb jövedelmet adni az alkalmazottnak, hogy maradásra bírja a munkaadója.

A ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek ára csökkenhet

Nincs különösebb vita sem a szakértők, sem pedig a politikai élet képviselői körében azzal kapcsolatban, hogy a csatlakozás után drágulnak a dohánytermékek, az áremelkedés mértékét azonban csak találgatják az elemzők. Barcza szerint a jövedéki adó emelése miatt akár duplájára is nőhet a cigaretta ára, Zsoldos azonban úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások még nincsenek végérvényesen lezárva. (Magyarország 2008-ig kér átmeneti mentességet a dohány EU-szintű jövedéki adójának elérésére.)

A szakértők többségének véleménye szerint a ruházkodási, illetve a tartós fogyasztási cikkek ára csökken a csatlakozás után, ugyanis számottevően mérséklődnek majd az importálók adminisztrációs és egyéb költségei.

A hatósági árak alakulása a politikusokon múlik

Nagy talány azonban a regulált árak alakulása. Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza szerint ebben a termékkörben erőteljesebb lehet az áralkalmazkodás, de miután e termékek ára az EU-ban is politikai kérdésnek számít, könnyen lehet, hogy elmarad a drágulás. Barcza szerint az EU-csatlakozás piackonformabb gázárszabályozást követel, így e termék ára a következő két évben akár 50 százalékkal is nőhet.