5-10 milliárd forintba kerül a pénztáralapítás joga

A nagy biztosítótársaságok érdeklődnek az egészségbiztosítás reformja iránt, és tudomásul veszik, ha egyéb befektetők is társulnak a tervezetten 49 százalékban magánkézbe kerülő, később létrehozandó 5-8 egészségpénztárba – mondta a Világgazdaságnak Váradi Péter, az Axa Egészségpénztár igazgatója.

A koalíciós megállapodás alapján augusztus végére készül el a biztosítás átalakítását szabályozó törvényjavaslat, amelynek konkrét elemeiről folyamatosan tárgyalnak a szakemberek. Az bizonyos, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utódszervezeteként egy biztosító alakul, feladata lesz egyebek mellett a tb-járulékok fejkvóta szerinti felosztása a megalakuló pénztárak között, amelyekben többségi lesz az állami tulajdon. Ha a parlament ősszel elfogadja az új biztosítási törvényt, januárban kiírható a nemzetközi tender a kisebbségi tulajdon megvásárlására. A határidőket tekintve mindkét koalíciós párt optimista – nyilatkozta a lapnak az MSZP és az SZDSZ szakpolitikusa.

Ha nekik jó, nekünk is jó

Ha a politikusok optimisták, bizakodó az üzleti szféra is – fogalmazott Váradi Péter. Úgy látja: a törvény októberi elfogadását követően az egészségpénztárakba befektetni szándékozók eldönthetik, megfelel-e számukra a jogszabály. Ha kedvezőnek találják, úgy a kiírt pályázati dokumentumot megvásárolják, ha nem, elállnak tőle. A Világgazdaság úgy tudja, pénztáranként 5-10 milliárd forint lesz a tendermegvásárlási díj, ezért lehet jogot vásárolni a pénztáralapításra. Ám arról még nincs szakértői döntés, hogy ez az összeg az egyes pénztárakban marad, vagy egy közös garanciaalapba kerül. Az Axa igazgatója szerint nem is ez a fontos, hanem az, hogy befektetésük jogilag elismert legyen, mivel ha netán felszámolják a rendszert, visszakapják a pénzüket.

Váradi Péter úgy gondolja, ha az új biztosítási rendszer beindul, akár egy-két éven belül lennének befektetők a szakrendelők és a kórházak korszerűsítésére. A lap kérdésére, hogy akkor ugyan milyen alapon választanak majd biztosítót az emberek, az igazgató azt válaszolta: egyelőre a biztosítótársaság neve és tevékenysége lehet vonzó a pénztárak közötti választásban. Igazán megalapozott verseny a tapasztalatok után alakulhat ki.

Ha minden a koalíció ütemterve szerint megy, úgy a jövőre megalakuló pénztárak megkezdhetik a tagtoborzást. Marketingre szükség lesz, ám le kell fektetni a tisztességes verseny szabályait, hogy ne szabaduljon el az értelmetlen háború a biztosítók között, ez a biztosítók és a biztosítottak közös érdeke.

Tisztességes alkut szeretnének a biztosítók

Egyelőre nincs eldöntve, milyen szerepük lehet a tb-járulék fejében járó egészségügyi alapcsomag, illetve a gyógyítási alapdíjak megállapításában. Tekintettel arra, hogy a tb kiszervezéséről van szó, nem a magánbiztosítók határozzák meg a feltételeket, ám szeretnének részt venni azok kimunkálásában; tisztességes alkura van szükség e tekintetben is – mondta Váradi Péter. Ugyanis ha az állami többségű pénztárak mindegyike veszteséges lenne, nem a gazdálkodással lenne probléma, hanem a források és a szolgáltatások egyensúlya borulna fel.

Arról, hogy milyen jogokat kaphatnának a pénztárak menedzsmentjében, a szakmával foglalkozó jogászoknak kell dönteni. A biztosítótársaságok a tulajdonnal arányos képviseletet szeretnének, azonban el kívánják érni, hogy bizonyos döntések a kisebbségi tulajdonos beleegyezése nélkül nem hozhatók meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!