István, Vajk
17 °C
22 °C

E-útdíj: csak a kérdőjelek vannak

2007.06.21. 07:18
Kapcsolódó cikkek (1)
Hétfőn szavaz a parlament az országgyűlési határozati javaslatról, amely alapján ki lehet írni a közbeszerzési eljárást az elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésére. Noha a zárószavazásig csak napok vannak hátra, még nem tudni, ki írja ki a tendert, mennyit szán az állam a rendszer kiépítésére, és azt sem, hogy ki ellenőrzi majd a díjfizetést.

A dolgok jelenlegi állása szerint nem az eredetileg kiszemelt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) lenne az elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázat ajánlatkérője, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A parlament ugyanis elfogadta a rendszer kiépítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt. Elképzelhető azonban, hogy a helyzet még változik.

A Napi Gazdaság információi szerint ugyanis egy módosító indítvánnyal vissza kívánják állítani az eredeti állapotot, még a hétfői zárószavazás előtt. A lap úgy tudja, az újabb módosító indítványban arra való hivatkozással változtatnának a helyzeten, hogy egy másik, hatályos jogszabály már a KKK-t nevezi meg felelősként e beruházás lebonyolításáért. Ha ez nem sikerül, akkor a KKK önmaga alatt vágta a fát, mivel az elektronikus díjfizetéssel kapcsolatos munkálatokat eddig jórészt végző társaság ötlete" volt a parlamenti határozati javaslat.

A KKK persze nem önszántából jelent meg az országgyűlés előtt, erre a projekt nagysága is kötelezte. Itt is érdekes fordulat állt egyébként be. Az eredeti határozattervezet szerint ugyanis a magánbefektetőt 2009 és 2014 között – 2007-es árakon számítva –69,3 milliárd forint szolgáltatói díj illetné meg. Ám a gazdasági és informatikai bizottság módosító javaslatára – amelyet a kormány is támogatott – a határozati javaslatból kikerülne ez a szövegrész. Arra hivatkoznak, hogy ha a pályázók ismerik az összeget, akkor mindenki ennyire tesz ajánlatot.

Az ellenőrzésre szánt 23,5 milliárd forint is kikerült a határozati javaslatból, ráadásul már nem nevesítenék az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-t az ellenőrzést végző cégként. Így tehát elképzelhető az is, hogy például a rendszer szállítója "hozza magával" az ellenőrzést végző céget. Hasonló történt Németországban vagy Ausztriában, ahol később a cégbe beszállt az állam.

Az új helyzet természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ÁAK – egy közbeszerzési pályázat nyerteseként – szerepet kapjon ebben a programban. Kérdéses azonban, hogy egyáltalán indulhatna-e az ÁAK egy ilyen pályázaton, mivel részt vett a korábbi, időközben elakadt közbeszerzési tender előkészítésében, így felvetődhet az érintettsége. Egy ilyen fejlemény befolyásolhatja az ÁAK tervezett értékesítését is szakértők szerint, akik úgy vélik: lehet, hogy növelte volna a cég értékét egy ilyen, a határozati javaslatban ráruházott jogosultság, de lehet, hogy egy, az ellenőrzésre vonatkozó közbeszerzési pályázat megnyerése még nagyobb értéknövekedést jelentene a cég számára.