Vilma
-8 °C
3 °C

Nem készülünk az euróra

2005.11.07. 11:56
Miközben Észtország, Litvánia és Szlovénia már megtervezte pénzérméit, Magyarország - Cseh- és Lengyelországgal együtt - az euró átvételére legkevésbé felkészült új EU-tagok között van. Itthon bevezetéssel kapcsolatos tucatnyi fontos kérdés közül csak egyről született döntés, egy hónapig lesz majd egyszerre kétféle pénzünk.
Magyarország - Cseh- és Lengyelországgal együtt - az euró átvételére legkevésbé felkészült új EU-tagok között van. Míg Szlovákiában az idén júliusban elfogadott terv a gazdaság valamenynyi szereplője számára világos útmutatást ad a pénzcserével kapcsolatos gyakorlati teendőkről, addig a másik három visegrádi ország szinte semmit nem tett a lakosság és a cégek felkészítésére. Hármuk közül abból a szempontból Lengyelország marasztalható el a legkevésbé a késlekedésért, hogy Varsó még az euró bevezetésének céldátumát sem tűzte ki; Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök szerint erre az elkövetkező négy évben nem is lehet számítani. Magyarország eddig egyetlen fontos kérdésben határozott: a forint és az euró egy hónapig lesz párhuzamos forgalomban - derül ki az Európai Bizottság tíz országra kiterjedő összesítéséből.

Meg kéne nyugtatni az embereket

A 2009-es euróátvételt tervező Szlovákia mellett a már 2007-ben a monetáris unióba belépni szándékozó Észtország, Szlovénia és Litvánia is megkezdte a felkészülést, ám utóbbiak esetében a folyamat felgyorsítására lenne szükség - véli a bizottság. Joaquín Almunia monetáris biztos elsősorban az áremelkedésekkel kapcsolatos lakossági félelmek eloszlatását sürgette, megfelelő fogyasztóvédelmi intézkedések segítségével. A jelentést ismertető sajtótájékoztatóján Almunia utalt az Eurobarometer legújabb közvélemény-kutatási eredményeire, amelyek szerint az új tagállamok polgárai elismerik ugyan a közös valuta előnyeit (az átváltási költségek megszűnése, az árak összehasonlíthatósága), ám háromnegyedük tart az átállással járó drágulástól. A magyarok bizakodóbbak az átlagnál: hazánkban "csak" a megkérdezettek 53 százaléka véli úgy, hogy a kereskedők a pénzcserét az árak emelésére használják majd fel.

A biztos szerint ezeket a félelmeket annak ellenére is komolyan kell venni, hogy az eurót korábban átvevő tagországokban stabilak maradtak az árak: a hatóságoknak kellőképpen hosszú időre elő kell írniuk az árak kettős feltüntetését az átállás előtt és után, nyomon kell követniük azok alakulását, tájékoztatva a megfigyelésekről a lakosságot, valamint a kiskereskedőket ösztönözniük kell a tisztességes árképzés melletti kötelezettségvállalásra (például úgy, hogy ragasszanak ki erre utaló matricákat kirakataikra). Az Eurobarometer-felmérés tanúsága szerint azonban a politikusoknak a félelmek eloszlatásán túl is sokat kell még tenniük az euró elfogadtatásáért az átállásig hátralévő időben, hiszen összességében csak az új tagállamok polgárainak 36 százaléka örül a közös valuta majdani bevezetésének; hat százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság többsége egyedül Szlovéniában látja szívesen az eurót.

Van, aki már érmét is tervezett

Észtország, Litvánia és Szlovénia már megtervezték euróérméik nemzeti oldalát. Szlovákiával együtt megfelelően gondoskodtak arról is, hogy már az átállás előtt készpénzzel lássák el a bankokat és a kiskereskedőket. Mind a négy ország kevesebb figyelmet fordít azonban az adminisztratív, pénzügyi, számviteli és költségvetési rendszerek átállítására, holott ez a felkészülés legdrágább (különösen, ami az informatikai rendszereket illeti) és leginkább időigényes része - figyelmeztet a bizottság.