Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Tényleg rosszabbak vagyunk, mint a románok?

2006.08.14. 13:29
A szakértőket is megosztó kérdés: elég-e pusztán a konvergenciakritériumokat teljesíteni, vagy a reálgazdaságnak, az ár- és bérszínvonalnak is fel kell zárkóznia valamennyire ahhoz, hogy egy ország az eurózóna tagja legyen? Magyarország mindenesetre csak utóbbi szempontból áll jól, és az biztos, hogy konvergencia nélkül nincs csatlakozás. A bolgár és román előzés ügye éppen a fenti kérdésre adott válaszon múlik.

Bár Brüsszel és az Európai Központi Bank is ugyanolyan kíváncsi, mint a magyar polgár, mikor is tervezi vagy tartja lehetségesnek a kormány az ország eurócsatlakozását, az új konvergenciaprogramot a legutóbbi miniszterelnöki nyilatkozatok szerint mégis csatlakozási céldátum nélkül adná be a kormány. Így nincs mihez képest csúszni - és a versenytársakkal való összehasonlítás is nehezebb. Ez utóbbi amúgy sem könnyű: az Index által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, mennyire reális, hogy a még nem is EU-tag Bulgáriában is előbb lehet majd euróval fizetni, mint nálunk.

Az utóbbi hónapokban mindenesetre - megszorító csomag ide vagy oda - a nemzetközi elemzői felmérésekben hátrább soroltattunk. A bolgár pénzügyminiszter nem alaptalnul jelentette ki májusban Londonban, hogy 2007-ben, közvetlenül az unióba való belépés után már az euró-előszobának minősülő ERM II-es rendszerhez is szinte azonnal, a monetáris unióhoz pedig 2009-ban vagy 2010-ben csatlakoznak. Előbb a Standard & Poor's, majd a Reuters által kiadott elemzésekben is utolsók lettünk 2013-2014-re várt csatlakozásunkkal.

Leghátul

Arról nincs vita, hogy az előírt gazdasági mutatók alapján Magyarország áll a legtávolabb a közös pénztől a 2004-ben csatlakozott országok közül, és tény, hogy Bulgária és Románia is különb pusztán a konvergenciakritériumként előírt makrogazdasági mutatók teljesítésében. Míg azonban Vígh László, a Corvinus egyetem tanára szerint ez elegendő is lehet az előzéshez, Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója szerint nem lehet megfeledkezni a reálgazdasági felzárkózásról: az ár- és bérszínvonal, az egy főre jutó GDP tekintetében Bulgária és Románia messze elmarad nemcsak a régi uniós tagoktól, hanem a közép-európai országoktól, többek között éppen a visegrádi négyektől is.

Vígh László ehhez a reálgazdaságilag ugyancsak jelentősen lemaradt balti államokat, illetve korábbról Portugália vagy Görögország példáját hozza fel: mindegyik esetében jelentős (volt) a reálgazdasági elmaradás az eurózóna átlagához képest. Tény ugyanakkor: a balti államok esetében ennek jelentősége a kis lakosságszám miatt alacsonyabb, mint a több mint húszmilliós Románia vagy akár a tízmilliós Bulgária esetében.

Mennyi a lemaradás?

Időrendi sorrendben haladva a legközelebb - a már megszületett döntés után - Szlovéniában lehet majd euróval fizetni, ott január 1-jével lép a közös pénz a tolár helyére. Nincs min csodálkozni: nemcsak jól indultak, hiszen a szétszakadás után a volt Jugoszlávia legfejlettebb tagállamaként már akkor az átalakult országok élmezőnyébe tartozó Csehországot is megelőzték az egy főre eső GDP-ben, de azóta sem zavarta semmi a felzárkózásukat. Vígh László az euróbevezetésért folytatott gazdaságpolitika egységességét emelte ki. Miközben a legutóbbi választásokon győztes pártok mindenért lehordták az előző kormányt, az elődök euróbevezetésért tett intézkedéseit méltatták.

Infláció
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Csehország 9,7 1,8 3,9 4,5 1,4 -0,1 2,6 1,6
Szlovénia 7,9 6,1 8,9 8,6 7,5 5,7 3,7 2,5
Észtország 8,8 3,1 3,9 5,6 3,6 1,4 3,0 4,1
Litvánia 5,4 1,5 1,1 1,6 0,3 -1,1 1,2 2,7
Lettország 4,3 2,1 2,6 2,5 2,0 2,9 6,2 6,9
Ciprus 2,3 1,1 4,9 2,0 2,8 4,0 1,9 2,0
Málta 3,7 2,3 3,0 2,5 2,6 1,9 2,7 2,5
Szlovákia 6,7 10,4 12,2 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8
Lengyelország 11,8 7,2 10,1 5,3 1,9 0,7 3,6 2,2
Magyarország 14,2 10,0 10,0 9,1 5,2 4,7 6,8 3,5

Várhatóan 2008-ban csatlakozik Málta és Ciprus: bár az uniónak a két ország is csak 2004 óta tagja, teljesen más a múltjuk, a helyzetük, mint az átalakult országoké. Ezzel együtt mindkét államnak van egy jelentős nehézsége: az államadósság 2005-ben itt is, ott is a GDP 70 százaléka felett volt. Ezzel együtt is lehet arra számítani, hogy két év alatt a 60 százalékos küszöb alá sikerül jutniuk, és nem lesz akadálya felvételüknek.

Bezzeg a baltiak

Ugyancsak 2008-at céloztak meg a balti államok, legalábbis Litvánia és Észtország. A litvánok szerettek volna már jövőre csatlakozni, de elbuktak az inflációs kritériumon. A három legalacsonyabb inflációval bíró ország átlaga plusz 1,5 százalék 2,65 százalékos küszöbértéket eredményezett, míg tavaly Litvániában 2,72 százalék volt ez az adat. Brüsszel a döntéssel az elemzések szerint egyértelműen jelezni is akarta: hiába szegik meg sorra a régi euróállamok a csatlakozás feltételéül szabott kritériumokat, az újaknak nincs kegyelem, minimális - ez esetben hét század százalékos - eltérés sem tolerálható. Így az észtek bár reménykedtek, hogy a tavaly 4,1 százalékos inflációval is becsusszanhatnak majd valahogy, a litván pofon után egyelőre be sem adták a jelentkezésüket. Lettország is halasztott, a korábbi 2008 helyett 2009-re tették át a céldátumot.

Szufficit is lehet

A baltiak helyzete hasonló, és egyben ellenpéldája a magyar útnak: mindhárom kis ország az inflációval küzd, amely ráadásul - bár ez önmagában nem szempont az elbírálásnál - az utolsó években növekedett. Nem elhibázott gazdaságpolitikáról, hanem természetes következményről van szó. Miközben államadósságot lényegében nem örököltek, a költségvetésüket mindvégig egyensúlyban tartották - Észtország évek óta, Lettország tavaly volt szufficites -, a reálgazdaság felzárkóztatása késett. Az utóbbi években azonban a gazdasági növekedés is elképesztő ütemű - 6-8 százalék közötti - mindegyik országban, és ennek egyik természetes velejárója a pénzromlás. Hiába nőnek azonban az árak és a bérek, messze elmaradnak nemcsak a nyugat-európai, de a visegrádi átlagtól is.

Államadósság (a GDP százalékában)
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Csehország 12,9 13,4 18,2 26,3 28,8 30,0 30,6 30,5
Szlovénia 23,6 24,9 27,4 28,4 29,7 29,1 29,5 29,1
Észtország 5,6 6,0 4,7 4,7 5,5 6,0 5,4 4,8
Litvánia 16,5 23,0 23,8 22,9 22,3 21,2 19,5 18,7
Lettország 9,8 12,6 12,9 15,0 13,5 14,4 14,6 11,9
Ciprus 61,6 62,0 61,6 61,9 65,2 69,7 71,7 70,3
Málta 64,9 56,8 56,4 63,5 61,2 71,3 76,2 74,7
Szlovákia 34,0 47,2 49,9 49,2 43,3 42,7 41,6 34,5
Lengyelország 39,1 40,3 36,8 36,7 39,8 43,9 41,9 41,9
Magyarország 61,9 61,2 55,4 52,2 55,0 56,7 57,1 58,4

Így már náluk is felmerül a kérdés: érdemes-e csatlakozni egy monetáris unióhoz, ha például ugyanazon termék - mondjuk egy kiló kenyér - előállítási és fogyasztói ára között, sőt a bérekben is többszörös különbségek vannak. A baltiak mellett szól ebben a vonatkozásban, hogy egyrészt összességében is alacsony a lakosságszámuk, azaz különbségeik nem jelennek meg hangsúlyoson a több százmilliós monetáris unióban, másrészt gyors növekedésük biztosíték lehet a gyors felzárkózásra.

A nagyság átka

Úgy tűnik, a lakosságszám önmagában is komoly kérdés, legalábbis az látszik, hogy minél nagyobb egy ország, annál nehezebben teljesíti a kritériumokat - hívja fel egy összefüggésre a figyelmet Vígh László. A visegrádi államok ezt látszanak alátámasztani: mindegyik halasztott már, és egyik esetében sincs biztosnak tűnő céldátum.

A költségvetési hiány (a GDP százalékában)
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Csehország -5.0 -3,6 -3,7 -5,9 -6,8 -6,6 -2,9 -2,6
Szlovénia -2,2 -2,1 -3,5 -3,9 -2,7 -2,8 -2,3 -1,8
Észtország -0,3 -3,7 -0,6 0,3 1,0 2,4 1,5 1,6
Litvánia -3,0 -5,6 -2,5 -2,0 -1,4 -1,2 -1,5 -0,5
Lettország -0,6 -4,9 -2,8 -2,1 -2,3 -1,2 -0,9 0,2
Ciprus -4,3 -4,5 -2,4 -2,3 -4,5 -6,3 -4,1 -2,4
Málta 3,4 4,1 6,4 -0,4 1,7 -2,6 -0,5 2,4
Szlovákia -4,7 -6,4 -12,3 -6,6 -7,7 -3,7 -3,0 -2,9
Lengyelország -2,1 -1,4 -0,7 -3,7 -3,2 -4,7 -3,9 -2,5
Magyarország -8,0 -5,6 -3,0 -3,5 -8,4 -6,4 -5,4 -6,1

Természetesen távolról sem a nagyság a meghatározó: reálgazdasági szempontból, az uniós, illetve az euróországokkal való külkereskedelmét, betagozódását is figyelembe véve egyértelműen Csehország és Magyarország tekinthető a leginkább felkészültnek a monetáris csatlakozásra - hangsúlyozta Novák Tamás. Azaz miközben a visegrádiak kevésbé ügyeltek államháztartásuk rendben tartására, az elmúlt években sokkal nagyobb ütemben zárkóztak fel az árak és (persze továbbra is jelentős elmaradást mutatva) a bérek az uniós szinthez.

Hiány, adósság

A külön út árát leginkább Magyarország fizeti meg. Ennek gyökerei részben a múltban kereshetők, hiszen miközben az egykori Csehszlovákia államadósága eleve alacsonyabb volt, mint a magyar, Lengyelország a rendszerváltás után jelentős mértékű adósságelengedést kért és kapott. Tizenhat év után viszont ez sem adhat felmentést a tény alól, hogy a költségvetési hiányt tekintve Magyarország nemcsak az eurófelvételizők, hanem a sok szabályt megszegő régiótagok, azaz EU25-ök között is kritikán alul teljesít.

GDP-növekedés
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Csehország -1,1 1,2 3,9 2,6 1,5 3,2 4,7 6,0
Szlovénia 3,9 5,4 4,1 2,7 3,5 2,7 4,2 3,9
Észtország 4,4 0,3 7,9 6,5 7,2 6,7 7,8 9,8
Litvánia 7,3 -1,7 3,9 6,4 6,7 10,4 7,0 7,5
Lettország 4,7 4,7 6,9 8,0 6,5 7,2 8,6 10,1
Ciprus 5,0 4,8 5,0 4,1 2,1 1,9 3,9 3,8
Málta 3,4 4,1 6,4 -0,4 1,7 -2,6 -0,5 2,4
Szlovákia 4,2 1,5 2,8 3,2 4,1 4,2 5,4 6,1
Lengyelország 5,0 4,5 4,2 1,1 1,4 3,8 5,3 3,2
Magyarország 4,9 4,2 6,0 4,3 3,8 3,4 5,2 4,1

Szűkebb régiónk éllovasává mára egyértelműen Szlovákia vált. Miközben északi szomszédunk is alulteljesít a reálgazdasági felzárkózásban, ráadásul - bár ez sem "szempont" - kiemelkedően magas munkanélküliséggel küzd, az államháztartási mutatói alapján reális lehet a 2009-es tervezett csatlakozás. Abban, hogy ez sikerül-e, jelentős szerepe lesz annak, hogy a néhány éve beindított reformok eredményeiből most mit oszt vissza az új kormány, mennyire - vagy mennyivel - lesz lazább a fiskális politika. Lengyelország esetében is leginkább a politikán múlik, mikor lesz euró: a lengyelek sosem jelöltek meg céldátumot, az inflációs és az államadóssági kritériumot könnyen, a költségvetési hiányra vonatkozó kritériumot pedig máris - tavaly 2,5 százalékos volt deficit - teljesítik.

Gazdaság vagy gazdaság?

Könnyebb megteremteni a konvergenciakritériumokban foglalt pénzügyi feltéteket, akár rövid idő alatt is, mint a tényleges gazdasági felzárkózást elérni - hangsúlyozta az Indexnek Novák Tamás. A kutató emlékeztetett: az eurózóna alakulása előtti években a későbbi alapító tagállamok jelentős részében még óriási, 7-10 százalékos hiány volt. Ezt le lehet gyorsan szorítani, ahogy a mostani jelöltek is - ha akárcsak átmeneti időre is - le tudják vinni határértékre a szükséges mutatókat. Ám a monetáris unió szelleméhez, lényegéhez az tartozik hozzá, hogy nagyjából hasonló gazdasági fejlettségű országok lépnek szövetségre. Éppen ezért teljesen megalapozatlannak tartja azokat az egyre többször külföldi elemzésekben is felmerülő véleményeket, miszerint nemhogy a 2004-es csatlakozók közül mindenki, de Bulgária és Románia is megelőzhetne minket.

Novák Tamás hozzátette: ez ugyan előfordulhat, de gazdasági szempontból nincs értelme, a kritériumok teljesítése kizárólag politikai döntés tárgya, és a kérdés az, milyen reálgazdasági áldozatokat hajlandó felvállalni egy ország. A gazdasági szerkezeti átalakulás mindkét országban elkezdődött, a felzárkózás azonban kezdeti szakaszban van. Románia és Bulgária a versenyképességük és felzárkozásuk szempontjából is jelentős gazdaságpolitikai eszközöktől, így a saját árfolyam- és kamatpolitikától válna meg az euró bevezetésével.

Bulgária
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Költségvetési hiány (a GDP százalékában) 1,7 0,4 -0,5 1,4 -0,2 0,6 1,3 -
Államadósság (a GDP százalékában) 79,6 79,3 73,6 66,2 54,0 46,3 38,8 -
GDP-növekedés 3,9 2,3 5,4 4,1 4,9 4,5 5,6 5,5
Infláció 18,7 2,6 10,3 7,4 5,8 2,3 6,1 5,0

Románia
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Költségvetési hiány (a GDP százalékában) -4,4 -2,1 -3,8 -3,5 -2,0 -2,0 -1,4 -
Államadósság (a GDP százalékában) 17,8 24,2 22,7 23,2 23,3 21,3 18,5 -
GDP-növekedés - -1,2 2,1 5,7 5,1 5,2 8,4 4,1
Infláció 59,1 45,8 45,7 34,5 22,5 15,3 11,9 9,1

Ezzel szemben Vígh László azt emeli ki: szerinte az eurózóna ma is elsősorban politikai szövetséget jelent, és ezért nem a reálgazdasági, hanem pusztán az előírt államháztartási mutatóknak kell megfelelnie a jelölteknek. Így szerinte komoly esély van arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság problémájával nem küzdő Románia és Bulgária az egyre csökkenő inflációval az EU-csatlakozását követő néhány éven belül - a következő évtized első éveiben - Magyarországot megelőzve legyen euróország.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!