Anna, Anikó
14 °C
25 °C

Elemzők 2010-re várják az eurócsatlakozást

2004.01.26. 10:45
Az elemzők várakozása szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel elhalasztja az euro bevezetését. A tavaly felvázolt középtávú költségvetési célokat a szakemberek már nem tartják elérhetőnek, és a Reuters januári felmérésében először megkérdőjelezték az inflációs célokat is.
A 2004-es, vagy 2005-ös csatlakozás az ERM-2 árfolyamrendszerhez azonban továbbra is valószínű. A januári események az elemzők szerint alapjaiban írják át a magyar gazdaság középtávra várható pályáját. Az események világossá tették, hogy nem csökkenthető a korábban tervezett ütemben az államháztartás hiánya és az infláció, magas marad a folyó fizetési mérleg hiánya, és - főképp külföldi elemzők szerint - továbbra is jelentős marad a forint árfolyama körüli bizonytalanság. Mivel a feltételeket lassabban teljesíti az ország, az elemzők szerint csúszik az euró bevezetésének várható dátuma is.

Egy évvel ezelőtt az elemzők konszenzusa még 2007 és 2008 közé tette a bevezetést, de ez a dátum már tavaly 2009-re csúszott, a januári felmérésben pedig 2009 és 2010 közé került. Januárban a kormány bejelentette, hogy az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű, a GDP 5,6 százaléka volt tavaly az államháztartás hiánya. Ez az eredeti 4,5 százalékos célt és a pénzügyminisztérium 5,2 százalékos előrejelzését is jelentősen meghaladta. Az új pénzügyminiszter 3,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta a 2004-es deficit célt, és a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiadáslefaragást ígért. A bejelentéseket követően az elemzők 0,3 százalékponttal emelték konszenzusukat az ez évi hiányra, pont a kormány új céljának szintjére, 4,6 százalékra, 2005-re pedig 0,2 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos hiányt jósoltak.

Magasabb hiány

Ezek a számok jelentősen felette vannak a középtávú makrogazdasági pályában előrejelzett szinteknek, megkérdőjelezve, hogy idejében az elvárt három százalék alá csökkenthető a hiány a 2008-as eurócsatlakozáshoz. A tavaly nyáron elfogadott program erre az évre 3,8, a jövő évre pedig 2,8 százalékos hiányt célzott meg. Az elemzők a 4 százalékos 2005 végi inflációs cél tavalyi kijelölése óta először kérdőjelet tettek az európrogram másik alapeleme, a korai csatlakozáshoz megfelelő ütemű inflációcsökkentés mellé is. Konszenzusuk december óta 35 bázisponttal emelkedett, januárban 4,3 százalék. Ezt a változást vélhetően nem kizárólag a forint árfolyamának a közelmúltban történt gyengülése, hanem legalább részben a megnövekedett gazdaságpolitikai bizonytalanság okozta, hiszen a jegybank novemberi inflációs jelentésében, amely a cél elérését jelezte előre, 264-es euró árfolyammal számolt, az elemzői konszenzus pedig ennél erősebb szintet, 260-at jelez előre az év végére. Januárban az elemzők konszenzusa szerint a 2002 februári szintre, 6,25 százalékra emelkedett az infláció a decemberi 5,7 százalékról és a tavaly májusi 3,6 százalékos 22-éves mélypontról.

Egyelőre nem változik a kamat

Az elemzők többségének véleménye szerint a következő két hónapban az MNB nem változtat irányadó alapkamatán, a második negyedévtől azonban megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, amelyek az év végére három százalékponttal vihetik lejjebb a 12,5 százalékos kamatot. Ezzel az MNB a tavalyi kamatemelések felét venné vissza. Az elemzők szerint az euró bevezetésének csúszása ellenére hihető az a terv, hogy a forint még idén, vagy jövőre egy új középparitás mellett beléphet az euró előszobájának tekintette ERM-2 árfolyamrendszerbe. Magyarország az EU-csatlakozók közül az egyetlen, amely a minimum elvárt két évnél hosszabb időt szeretne eltölteni az árfolyampolitikát korlátozó 30 százalék széles ERM-sávban, a hivatalos érvek szerint azért, mert az ERM-tagság nagyobb stabilitást adna a forintnak. Az elemzők szerint a befektetők jelentős része hitelt ad ennek az érvnek, hiszen az eddigi ERM-2 csatlakozók közül még senki se értékelte le a fizetőeszközét.

Lassú javulás

A csatlakozásig azonban a belépési árfolyam körüli spekuláció növeli a magyar piacok körüli bizonytalanságot, és volt olyan külföldi elemző is, aki jelentős kockázatokat lát abban az esetben, ha az ország felkészületlenül lép az ERM-be. Az ERM-csatlakozás várható szintjét tekintve jelentős különbség figyelhető meg a hazai és a külföldi előrejelzésekben. Egy január 14-én végzett felmérésben, melyben fele-fele arányban vettek részt hazai és külföldi elemzők, a paritás konszenzusa 272,50 euro volt, tehát a piaci árfolyamnál jóval gyengébb szint. A múlt héten végzett felmérés azonban, amelyben túlnyomórészt hazai elemzők vettek részt, már ennél jóval erősebb, 261-es konszenzust hozott. Ez arra utal: a külföldi elemzők közt tartja magát a vélemény, hogy az ingatag magyar egyensúlymutatók a jelenleginél jelentősen gyengébb árfolyamot indokolnak, ami azt is jelenti, hogy vélhetően az ERM-paritásnak is megfelelően gyengének kell lennie, hiszen ezt az egyensúlyinak tekintett piaci árfolyam közelében jelölik ki. A felmérés eredményei is azt mutatják, hogy az egyensúlyi mutatók csak lassan javulnak: az államháztartás hiánya a korábban vártnál jóval nagyobb lesz, és a folyó fizetési mérleg hiánya is csak lassan csökken, a 2003-ra előrejelzett 4,65 milliárd euróról (a GDP hét százaléka) idén 4,51 milliárd, jövőre 4,2 milliárd euróra.