Mária
-6 °C
2 °C

Elemzők 2010-re várják az eurócsatlakozást

2004.01.26. 10:45
Az elemzők várakozása szerint a kormány várhatóan egy vagy két évvel elhalasztja az euro bevezetését. A tavaly felvázolt középtávú költségvetési célokat a szakemberek már nem tartják elérhetőnek, és a Reuters januári felmérésében először megkérdőjelezték az inflációs célokat is.
A 2004-es, vagy 2005-ös csatlakozás az ERM-2 árfolyamrendszerhez azonban továbbra is valószínű. A januári események az elemzők szerint alapjaiban írják át a magyar gazdaság középtávra várható pályáját. Az események világossá tették, hogy nem csökkenthető a korábban tervezett ütemben az államháztartás hiánya és az infláció, magas marad a folyó fizetési mérleg hiánya, és - főképp külföldi elemzők szerint - továbbra is jelentős marad a forint árfolyama körüli bizonytalanság. Mivel a feltételeket lassabban teljesíti az ország, az elemzők szerint csúszik az euró bevezetésének várható dátuma is.

Egy évvel ezelőtt az elemzők konszenzusa még 2007 és 2008 közé tette a bevezetést, de ez a dátum már tavaly 2009-re csúszott, a januári felmérésben pedig 2009 és 2010 közé került. Januárban a kormány bejelentette, hogy az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékű, a GDP 5,6 százaléka volt tavaly az államháztartás hiánya. Ez az eredeti 4,5 százalékos célt és a pénzügyminisztérium 5,2 százalékos előrejelzését is jelentősen meghaladta. Az új pénzügyminiszter 3,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta a 2004-es deficit célt, és a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiadáslefaragást ígért. A bejelentéseket követően az elemzők 0,3 százalékponttal emelték konszenzusukat az ez évi hiányra, pont a kormány új céljának szintjére, 4,6 százalékra, 2005-re pedig 0,2 százalékponttal magasabb, 3,8 százalékos hiányt jósoltak.

Magasabb hiány

Ezek a számok jelentősen felette vannak a középtávú makrogazdasági pályában előrejelzett szinteknek, megkérdőjelezve, hogy idejében az elvárt három százalék alá csökkenthető a hiány a 2008-as eurócsatlakozáshoz. A tavaly nyáron elfogadott program erre az évre 3,8, a jövő évre pedig 2,8 százalékos hiányt célzott meg. Az elemzők a 4 százalékos 2005 végi inflációs cél tavalyi kijelölése óta először kérdőjelet tettek az európrogram másik alapeleme, a korai csatlakozáshoz megfelelő ütemű inflációcsökkentés mellé is. Konszenzusuk december óta 35 bázisponttal emelkedett, januárban 4,3 százalék. Ezt a változást vélhetően nem kizárólag a forint árfolyamának a közelmúltban történt gyengülése, hanem legalább részben a megnövekedett gazdaságpolitikai bizonytalanság okozta, hiszen a jegybank novemberi inflációs jelentésében, amely a cél elérését jelezte előre, 264-es euró árfolyammal számolt, az elemzői konszenzus pedig ennél erősebb szintet, 260-at jelez előre az év végére. Januárban az elemzők konszenzusa szerint a 2002 februári szintre, 6,25 százalékra emelkedett az infláció a decemberi 5,7 százalékról és a tavaly májusi 3,6 százalékos 22-éves mélypontról.

Egyelőre nem változik a kamat

Az elemzők többségének véleménye szerint a következő két hónapban az MNB nem változtat irányadó alapkamatán, a második negyedévtől azonban megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, amelyek az év végére három százalékponttal vihetik lejjebb a 12,5 százalékos kamatot. Ezzel az MNB a tavalyi kamatemelések felét venné vissza. Az elemzők szerint az euró bevezetésének csúszása ellenére hihető az a terv, hogy a forint még idén, vagy jövőre egy új középparitás mellett beléphet az euró előszobájának tekintette ERM-2 árfolyamrendszerbe. Magyarország az EU-csatlakozók közül az egyetlen, amely a minimum elvárt két évnél hosszabb időt szeretne eltölteni az árfolyampolitikát korlátozó 30 százalék széles ERM-sávban, a hivatalos érvek szerint azért, mert az ERM-tagság nagyobb stabilitást adna a forintnak. Az elemzők szerint a befektetők jelentős része hitelt ad ennek az érvnek, hiszen az eddigi ERM-2 csatlakozók közül még senki se értékelte le a fizetőeszközét.

Lassú javulás

A csatlakozásig azonban a belépési árfolyam körüli spekuláció növeli a magyar piacok körüli bizonytalanságot, és volt olyan külföldi elemző is, aki jelentős kockázatokat lát abban az esetben, ha az ország felkészületlenül lép az ERM-be. Az ERM-csatlakozás várható szintjét tekintve jelentős különbség figyelhető meg a hazai és a külföldi előrejelzésekben. Egy január 14-én végzett felmérésben, melyben fele-fele arányban vettek részt hazai és külföldi elemzők, a paritás konszenzusa 272,50 euro volt, tehát a piaci árfolyamnál jóval gyengébb szint. A múlt héten végzett felmérés azonban, amelyben túlnyomórészt hazai elemzők vettek részt, már ennél jóval erősebb, 261-es konszenzust hozott. Ez arra utal: a külföldi elemzők közt tartja magát a vélemény, hogy az ingatag magyar egyensúlymutatók a jelenleginél jelentősen gyengébb árfolyamot indokolnak, ami azt is jelenti, hogy vélhetően az ERM-paritásnak is megfelelően gyengének kell lennie, hiszen ezt az egyensúlyinak tekintett piaci árfolyam közelében jelölik ki. A felmérés eredményei is azt mutatják, hogy az egyensúlyi mutatók csak lassan javulnak: az államháztartás hiánya a korábban vártnál jóval nagyobb lesz, és a folyó fizetési mérleg hiánya is csak lassan csökken, a 2003-ra előrejelzett 4,65 milliárd euróról (a GDP hét százaléka) idén 4,51 milliárd, jövőre 4,2 milliárd euróra.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.