Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Utolsóként léphetünk az eurozónába

2005.02.11. 11:15
Nem az a baj, ha a tervezettnél később, hanem ha utolsóként, a környező országoktól lemaradva csatlakozunk az eurózónához - vélik az Index által megkérdezett gazdaságkutatók. Magyarország gazdasági mutatói ugyan kedvezőtlenebbek, mint a többi visegrádi országéi, de ettől még elképzelhető lenne a 2010-es céldátum tartása. Nagyobb problémát okoz, hogy az elmúlt két évben elveszett a külföldi intézmények és elemzők bizalma azt illetően, hogy a kitűzött gazdasági célokat sikerül megvalósítani.
Szlovénia, Litvánia és Észtország 2007-ben, Lettország 2008-ban csatlakozik várhatóan a gazdasági és monetáris unióhoz, azaz eurózónához. A visegrádi négyek közül Szlovákia és Lengyelország 2009-ben, Csehország és Magyarország 2010-ben tervezi csatlakozását a monetáris unióhoz, a visegrádiak céldátumait azonban Brüsszel és több független elemző is meglehetősen feszítettnek tartja. A csúszás így a szűken vett versenytársak mindegyikénél elképzelhető, de a tényleges belépés Magyarország esetében látszik a legtávolabbinak, a Deutsche Bank legutóbbi elemzése szerint mindenki beelőz minket.

Aki kimarad, az lemarad

Mik a konvergencia kritériumok?
Az eurózónához való csatlakozás feltételeként előírt, a maastrichti szerződésben az euró mint közös valuta stabilitása érdekében rögzített gazdasági mutatók. A tagországokban az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadóság összege pedig nem lehet magasabb a GDP hatvan százalékánál. Az infláció és a kamatlábak tekintetében az unió három legalacsonyabb inflációs rátával bíró tagországának átlagolt mutatói az irányadóak, az infláció ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, míg a hosszútávú kamatlábak (a jegybanki alapkamat) két százalékkal. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valuta az új Európai Pénzügyi Rendszer (EMS II.) tagjaként kell hogy bizonyítsa árfolyam stabilitását, ezalatt az idő alatt nem lehet leértékelni.

Az uniós bővítéssel ellentétben a monetáris unióba való belépésnél egyértelműen az egyéni teljesítmények a meghatározóak, azaz nincs szó arról, hogy az euró bevezetésére egyes országcsoportokban körönként kerülne sor - hangsúlyozta az Indexnek Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Így elképzelhető, hogy Magyarország valóban utolsóként csatlakozik a régióból, ez azonban igen sok veszéllyel jár: a magyar gazdaság kicsi, a forint védtelen valuta, így amennyiben körülöttünk már mindenütt az euró a hivatalos fizetőeszköz, felerősödhetnek a külső hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az árfolyamot és a gazdasági mutatókat. A forintra az eurónál nagyobb mértékben hathat például egy olajáremelés vagy akár egy kisebb politikai bizonytalanság Oroszországban, de a spekulánsoknak is könnyebb célpont lehet a magyar pénz.

Ördögi kör

Magyarország számára két komoly hátránnyal járhat, ha csak a másik három közép-európai EU-tagország után lesz képes az eurózónába belépni - mondta az Indexnek Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az egyik az, hogy a magyar cégeket fő uniós exportpiacaikon (Németország, Ausztria, Olaszország) akkor is árfolyamkockázat terheli, amikor közép-európai versenytársait már nem. A másik pedig az, hogy a nemzetközi hitelminősítők számára a későbbi csatlakozás egyet jelent azzal, hogy a fiskális- és monetáris politika Magyarországon nem elég eredményes, ami az ország leminősítését vonhatja maga után. Ezért nem a céldátum a fontos önmagában, hanem az, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia GMU-csatlakozása ne előzze meg Magyarország belépését az eurózónába.

Ugyanakkor amennyiben Magyarország utolsó marad, akkor az előbb említett hatások összességében azzal a veszéllyel járnak, hogy a már elért, az eurózónához való csatlakozás feltételeként szolgáló gazdasági adatok visszaromlanak, és így még tovább csúszhat a csatlakozás.

Elveszett a bizalom

Az Index által megkérdezett szakértők egyetértettek abban: bár a figyelembe veendő mutatóink a legrosszabbak közé tartoznak az újonnan csatlakozott uniós országok között, pusztán azokat nézve nem rossz a magyar gazdaság helyzete, az államadóság alakulását leszámítva a tendenciák is kedvezőek. Így megfelelő gazdaságpolitikai intézkedéssekkel lehetséges lenne a 2010-es céldátum tartása.

A probléma sokkal inkább az, hogy az elmúlt két évben a kormány többször is túlígérte magát, és végül nem tudta teljesíteni a kitűzött gazdaságpolitikai célokat. A kevesebb ez esetben több lett volna: Brüsszel azért marasztalta el Magyarországot, mert a még a nyáron is megerősített makrogazdasági prognózisokat, a konvergencia programban foglaltakat sem sikerült tavaly tartani. Ez a bizalomhiány azonban ismételten járhat öngerjesztő hatással, hiszen az adósságbesorolás leminősítése, illetve a brüsszeli kritikák kihatnak az államkötvényt és forintot vásárló befektetőkre, akiket így esetleg magasabb kamatszinttel lehet megnyugtatni. A magasabb kamat pedig több költségvetési kiadást jelent. Magyarországot ugyanakkor súlyosan terheli az ikerdeficit, azaz államháztartási hiány mellett a folyó fizetési mérleg is negatív mérleget mutat. Ez utóbbi bár nem konvergenciakritérium, de ha az államháztartási hiány csökkentésének lehetőségeit vizsgáljuk, Magyarország számára jelentős plusz terhet jelent.

Hol állunk?

A balti államok és Szlovénia mutatói évek óta jobbak, mint visegrádi országokéi, így az hosszabb ideje egyértelmű, hogy az új tagok közül ők léphetnek be először a monetáris unióba. Mostanra azonban a visegrádi országok mutatói is egyre jobbak. A VKI Lengyelország szakértője, Wisniewski Anna, illetve az intézet cseh- és szlovákszakértője, Túry Gábor a Magyarországgal való összahasonlításkor egyaránt megemlítették, hogy a látványosan feszült, 2002 óta egyre élesebb jegybank-kormány viszony a többi visegrádi országban nem jellemző, a fiskális és a monetáris politikai összhangja lényegesen jobb.

Konvergencia, EU-10
Infláció Államháztartás egyenlege**** (a GDP%-ában)
2004, éves átlag 2004, december 2005**, éves átlag 2003 2004* 2005**
Szlovénia 3,6 3,3 2,9 -2,0 -2,3 -2,2
Észtország 3,0 4,8 2,6 3,1 0,5 0,2
Litvánia 1,1 2,8 2,8 -1,9 -2,6 -2,5
Lettország 6,2 7,4 3,4 -1,5 -2,0 -2,8
Ciprus 1,9 3,9 2,1 -6,4 -5,2 -2,9
Málta 2,7 1,9 2,7 -9,6 -5,2 -3,7
Szlovákia 7,4 5,8 4,0 -3,7 -3,8 -3,8
Lengyelország 3,6 4,4 3,2 -3,9 -5,4 -4,1
Csehország 2,6 2,5 2,8 -12,8*** -5,2 -4,7
Magyarország 6,8 5,5 4,2 -6,2 -5,5 -5,2
*becslés, **előrejelzés, ***előző évekről áthúzódó, egyszeri tételekkel (enélkül: -5,8) ****magánnyugdíjpénztári befizetések nélkül
Forrás: Európai Bizottság, ECB, Kopint-Datorg adatbázis

Ugyanakkor tény: az államadóság tekintetében, ahol Magyarország már csaknem súrolja a GDP 60 százalékában meghúzott határt, mindhárom versenytárs jobb feltételekkel indult: míg az egykori Csehszlovákai államadósága eleve alacsonyabb is volt, mint a magyar, Lengyelország a rendszerváltás után jelentős mértékű adósságelengedést kért és kapott.

Konvergencia, EU-10
Bruttó államadósság (a GDP %-ában) Tervezett euró-csatlakozás
2003 2004* 2005**
Szlovénia 29,5 30,9 30,8 2007
Észtország 5,3 4,8 4,4 2007
Litvánia 21,6 21,1 21,7 2007
Lettország 14,4 14,6 15,4 2008
Ciprus 70,9 74,9 71,4 2007?
Málta 70,4 73,2 72,0 ?
Szlovákia 42,6 43,0 44,2 2009
Lengyelország 45,4 45,9 47,6 2009?
Csehország 37,8 38,6 39,4 2010
Magyarország 59,1 59,9 59,5 2010
*becslés, **előrejelzés, ***előző évekről áthúzódó, egyszeri tételekkel (enélkül: -5,8) ****magánnyugdíjpénztári befizetések nélkül
Forrás: Európai Bizottság, ECB, Kopint-Datorg adatbázis

Az inflációs célokat tekintve Csehország és Lengyelország is elérte már az uniós csatlakozáshoz szükséges szintet, 2003-ban Csehországban mindössze 0,1 százalékos, Lengyelországban 0,7 százalékos volt az infláció. Ez azonban mindkét ország esetében részben az elmúlt évek kisebb gazdasági növekedésének is köszönhető, a magyar GDP nagyobb ütemben nőtt az elmúlt időszakban. Az államháztartási hiány 2004-ben már Magyarországon volt a legmagasabb az egyelőre csak becsült értékek szerint, de a különbségek minimálisak.

Jelentősebb az eltérés a 2005-re, tehát idénre várt hiányadatok között, ezen prognózisokban azonban már a Magyarországgal szembeni megingott bizalom is benne van. Az államháztartási hiányt tekintve most Szlovákia áll a legjobban a négyek között, északi szomszédunknál azonban csalóka a kép: Túry Gábor arra emlékeztetett, hogy a szlovák költségvetés 2002-es kiugróan magas hiánya után hozott megszorító intézkedések a makrogazdasági mutatókra ugyan kedvezően hatottak, de csak fokozták a társadalmi feszültségeket, melyet az alacsony minimálbér és a keleti megyékben 15-20 százalékos munkanélküliség is gerjeszt.