Natália
-3 °C
7 °C

Eurót ide, de áldozatok nélkül

2005.10.17. 23:53
A magyar választók négyötöde megválna a forinttól, de többségüket nem hozta igazán tűzbe az euró bevezetésének időpontja körül kirobbant vita. A Marketing Centrum által megkérdezettek relatív többsége már 2010-ben bevezetné az eurót, de a lakossági terhek növekedését hangsúlyozó érvek hatására nagy részük könnyen megváltoztatja véleményét. A halasztás melletti érvek inkább az MSZP-t, a 2010 melletti kiállás elsősorban az SZDSZ-t erősíti, a Fidesz kevéssé tudott profitálni az elmúlt hetekben zajló euró-vitából.
A vezetékes telefonon elérhető háztartásokban élő választópolgárok 68 százaléka hallott arról, hogy az elmúlt napokban vita robbant ki az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban. Azt a kérdést, hogy mikor vezetik be Magyarországon az eurót a megkérdezettek 17 százaléka érzi nagyon fontosnak és 32 százalékuk fontosnak. A megkérdezettek 6 százaléka kitért a válaszadás elől, 27 százalékuk szerint kevéssé fontos kérdésről van szó, 18 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem fontos a kérdés. A válaszok mérlege tehát nullához közeli: +2 pont.


Ön szerint mikor kellene bevezetni Magyarországon az eurót?

A szocialisták kezdik meggyőzni szavazóikat a halasztásról

Természetesen, annál nagyobb valószínűséggel hallott valaki a bevezetés esetleges elhalasztásáról szóló vitákról, minél fontosabbnak érzi a kérdést. Az iskolázottabb és idősebb válaszadók, illetve a nagyvárosokban élők és a férfiak ez alkalommal is tájékozottabbnak bizonyultak az átlagosnál. Ugyanakkor a kérdés fontosságának megítélésében csak pártállás szerint találtunk igazán jelentős eltéréseket. Az MSZP támogatói hajlamosak leértékelni a kérdés jelentőségét, és ennek megfelelően a körükben -5 pont a válaszok mérlege. A Fidesz híve viszont hajlamosak felértékelni az euró bevezetés dátumának jelentőségét, így a körükben +21 pontra állt be a mutató.


Ön szerint mikor kellene bevezetni Magyarországon az eurót?
(pártpreferenciák szerinti válaszok)

A többség még 2010 mellett

Az euró bevezetésének nagyon nagy a támogatottsága, hiszen mindössze a megkérdezettek tizede mondta azt, hogy egyáltalán nem kellene Magyarországon bevezetni a közös pénznemet. A bevezetés kívánatosnak tartott időpontja viszont eléggé megosztja a közvéleményt. A megkérdezettek 45 százaléka a korábban elfogadott 2010-es dátumot érzi jónak, harmaduk szerint viszont ráér pár évvel 2010 után is. A véleményekre természetesen ennél a kérdésnél is a pártállás hat a legerősebben.

Tudomása szerint mely parlamenti pártok ragaszkodnak az euró 2010-es bevezetéséhez?
ragaszkodik hozzá nem tudja nem ragaszkodik hozzá
MSZP 31 39 29
Fidesz 38 40 22
MDF 24 57 19
SZDSZ 30 53 17

Az MSZP támogatói körében az átlagosnál lényegesen gyakoribb az "ej ráérünk arra még" álláspont, míg a Fidesz, és különösen az SZDSZ támogatói az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tartják kívánatosnak a 2010-es bevezetést. Ehhez egyébként azok ragaszkodnak a leginkább, akik szerint nagyon fontos kérdésről van szó, és azok a legkevésbé, akik szerint egyáltalán nem fontos, hogy mikor vezetik be Magyarországon az unió közös fizetőeszközét.

Elképzelések a saját kedvenc párt véleményéről
ragaszkodik hozzá nem tudja nem ragaszkodik hozzá
SZDSZ támogatók 58 26 16
Fidesz támogatók 47 32 21
MSZP támogatók 40 26 35
MDF támogatók 26 48 26

Az egyes álláspontok mellett jól felismerhetően a politikai táborok legtöbbször hangsúlyozott érvei bukkannak fel: a bevezetés elhalasztása mellett leginkább azzal szoktak érvelni, hogy: "az euró túl gyors bevezetése túl nagy terhet róna a lakosságra, és elvonná a fejlesztési forrásokat". A 2010-es bevezetéshez ragaszkodók legfontosabb érve pedig az, hogy: "az euró 2010-es bevezetésének elhalasztása megrendíti a magyar gazdaságba vetett bizalmat". Ugyanakkor kiderül az is: miközben a két nagy párt kommunikációja az elmúlt hetekben - ha más megközelítéssel is - de a bevezetés elhalasztásáról szólt, és csak az MDF és az SZDSZ állt ki határozottan a céldátum betartása mellett, a közvélemény ezt nem igazán érzékelte.

A felmérésről
A felmérés keretében összesen 1.006 véletlenszerűen kiválasztott telefonos háztartásban élő választópolgár válaszolt a kérdésekre. Magyarország különböző régióiban, illetve a különböző méretű településeken az ott élők számával arányosan készültek interjúk. A telefoneloszlás és a válaszadási hajlandóság egyenlőtlen eloszlása miatt a mintában a KSH népszámlálási adatai alapján várható értéknél nagyobb arányban vannak érettségizettek és diplomások, a közélet iránt egyáltalán nem érdeklődők pedig alulreprezentáltak. Ezzel együtt a közölt alapbecslések bizonytalansága a telefonos háztartásban élőkre vonatkoztatva kisebb, mint ą4%. A felmérésre 2005. október 13-án és 14-én került sor, a délutáni, koraesti órákban