Judit
-2 °C
8 °C

Utolsók lettünk az euróharcban

2005.11.14. 17:10
Egyértelműen a fiskális politika hibáira vezeti vissza a Magyar Nemzeti Bank, hogy Magyarország az unió új tagállamai közül a legutolsó helyre került az euró bevezetésének feltételeinek teljesítését illetően. Az MNB értékelése szerint ma Magyarország egyetlen konvergencia kritériumnak sem tesz eleget, 2008-ra pedig akár tíz százalékig is nőhet a hiány - feltéve, hogy a kormány nem kezd átfogó reformokba.
A tíz új belépő közül Magyarország áll legtávolabb az euró bevezetésétől, mivel az egyedüli ország, amely egyetlen számszerű kritériumot sem teljesít - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (a megállapítás a 2007 márciusától érvényes módszertan szerint érvényes, addig az adósságszámok átmenetileg csökkenthetők a nyugdíjreform hatásával, de a konvergenciakritériumok értékelése során az eredeti módszer szerinti hiányt veszik majd figyelembe). A magyar gazdaság azonban nemcsak a többi országhoz képest, hanem a kormány által kitűzött, és a Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) által 2004 novemberében jóváhagyott konvergenciaprogramhoz képest is elmaradásban van - folytatódik a legújabb konvergenciajelentés, emlékeztetve:. a program az euró 2010-ben történő bevezetését tűzte ki célul, amihez az inflációs kritériumot 2007 márciusa és 2008 márciusa között kell teljesíteni, a fiskális kritériumokat pedig a 2008-as költségvetési évben. A 2010-es euróbevezetésnek az is feltétele, hogy legkésőbb 2007 első felében belépjünk az ERM II-be.

Egyértelmű a kormány a hibája

A konvergenciaprogramban kitűzött költségvetési pályához képest 2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben pedig a GDP 3 százalékát is elérő elcsúszás mutatkozik. A tény, hogy Magyarország sem a számszerű, sem a kvalitatív követelményeknek nem felel meg, egy közös okra vezethető vissza, nevezetesen a költségvetési politika jelenlegi helyzetére - szögezi le a jegybank. Az MNB megállapítja, az eddig eltelt időszakban az infláció mérséklődése a programnak megfelelően haladt. az előrejelzések szerint a következő két évben valószínűleg 3 százalék körüli szintre csökken.

Euró nélkül is lépni kéne

A jegybank a jelentés összefoglalójában kiemeli: a hiány leszorítása, az államháztartás rendbetétele az euróbevezetéstől függetlenül elemi érdeke az országnak. A fiskális kritériumok teljesítésével, illetve a teljesítés időzítésével kapcsolatban három szempontot érdemes hangsúlyozni az MNB szakértői szerint. Az első, hogy a fiskális alkalmazkodás követelménye független az euró bevezetésének időzítésétől, az unió minden tagországára egyöntetűen érvényes a Stabilitási és Növekedési Paktum, amely szerint minden országnak kötelessége a költségvetési hiány mérséklése, az egyensúly közeli költségvetési pozíció elérése. A 2004-ben belépett új tagországok arra kaptak lehetőséget, hogy legkésőbb az első 4 éves konvergenciaprogram végére, 2008-ra a deficitet 3 százalék alá mérsékeljék. A fiskális pályáról való letérés következmények sorozatát vonhatja maga után, melyek legsúlyosabb fokozata a Kohéziós Alap folyósításának megvonása. Az ECOFIN 2005. november 8-i ülésén már második ízben állapította meg, hogy az új csatlakozók közül Magyarország az egyetlen, amely nem tette meg a szükséges erőfeszítéseket a fiskális konszolidáció megvalósítása érdekében. Ezért az ECOFIN 2006 januárjában várhatóan újra ajánlásokat fog tenni, hogy milyen intézkedéseket vár el a kormánytól a túlzott deficit megszüntetésére.

Mik a konvergencia kritériumok?
Az eurózónához való csatlakozás feltételeként előírt, a maastrichti szerződésben az euró mint közös valuta stabilitása érdekében rögzített gazdasági mutatók. A tagországokban az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadóság összege pedig nem lehet magasabb a GDP hatvan százalékánál. Az infláció és a kamatlábak tekintetében az unió három legalacsonyabb inflációs rátával bíró tagországának átlagolt mutatói az irányadóak, az infláció ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, míg a hosszútávú kamatlábak (a jegybanki alapkamat) két százalékkal. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valuta az új Európai Pénzügyi Rendszer (EMS II.) tagjaként kell hogy bizonyítsa árfolyam stabilitását, ezalatt az idő alatt nem lehet leértékelni.

Másodszor, a kritériumok teljesítése alapozza meg a gazdaság későbbi teljesítményét, ezért az országnak az az érdeke, hogy tartós, minőségi alkalmazkodás vezessen el a kritériumok teljesítéséhez. Több, korábban belépett európai országban láttunk példát arra, hogy könyvelési "trükkökkel" vagy átmeneti intézkedésekkel teljesítették az euróbevezetés előfeltételeit. A gazdasági növekedés szempontjából gyakran éppen ezek az országok mutatták a leggyengébb teljesítményt az unióban, mivel az elhalasztott alkalmazkodás költségei a belépés után jelentős terhet róttak a gazdaságra. Végül, a konvergenciapálya kialakítása során azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években hosszabb távon nem fenntartható pályára került. Abban az esetben, ha nem a gazdaságpolitikai alkalmazkodás, hanem a piacok kényszerítik ki a gazdasági pálya korrekcióját, az a növekedés tartós és jelentős visszaesésével fog együtt járni. A tőkepiaci szereplők arra számítanak, hogy a gazdaságpolitikai alkalmazkodás megtörténik, így hajlandóak a gazdaságot a feltörekvő országokhoz és a gazdaság fundamentumaihoz viszonyítva mérsékelt - bár a régióban kiemelkedően magas - kockázati felárak mellett finanszírozni. Ez a megelőlegezett bizalom azonban könnyen összeomolhat, ha a gazdaság tartósan letér a konvergenciapályáról. A gazdasági visszaesés tehát csak akkor kerülhető el, ha a külső és belső egyensúlytalanság mérséklődik, és ezáltal közelebb kerülünk az euró bevezetésének előfeltételeit megtestesítő kritériumok teljesítéséhez.

Van recept, de szembe megyünk vele

A költségvetés strukturális folyamatait megváltoztató, "orrnehéz" kiigazításra van szükség - szögezi le a jegybank. A gazdaság tartós növekedési pályán való tartásához kulcsfontosságú a költségvetési deficit gyors ütemű csökkentése. A nemzetközi tapasztalatok alapján látható, hogy elsősorban az "orrnehéz", azaz a terheket a kiigazítási időszak elejére koncentráló és a kiadások mérséklésére alapozott konszolidációs programok hoznak tartós javulást, és ezek járnak a legkisebb kibocsátási veszteséggel. Az eredményességet szintén növeli, ha elsősorban a működési és nem a beruházási kiadások körében sikerül tartós kiadáscsökkentést elérni.3

Magyarországon az elmúlt 3 évben éppen ellentétes folyamatok zajlottak. Miközben az adómérséklések hatására a GDP 1,5 százalékával mérséklődtek a bevételek, az elsődleges folyó kiadás, ami a kiadások legtartósabb összetevője, a 2000. évi 35 százalékos GDP arányos szintről 40 százalék fölé emelkedett. A hiány növekedése, illetve magas szinten történő beragadása tehát strukturális okokból eredt, a meghozott intézkedések előre jelezhető következménye volt. A költségvetési hiány elcsúszását az okozta, hogy a bevételek és a folyó kiadások dinamikája közötti növekvő rést a beruházási kiadások visszafogásával vagy költségvetési körön kívülre szervezésével, és egyéb kreatív könyvelési megoldásokkal próbálták áthidalni. E megoldások egy részénél később módszertani revíziót kellett végrehajtani, mert nem voltak összeegyeztethetők a költségvetési elszámolások európai szabályaival.

Jövőre sem lépünk?

Az MNB szerint a költségvetési törvény azt mutatja, hogy 2006-ban sem kezdődik el a fiskális kiigazítás. A beterjesztett törvénytervezet nem garantálja, hogy a fiskális politika közelebb kerül a konvergenciaprogramhoz. A tárgyalás alatt álló 2006. évi költségvetési tervezet szerint a hivatalos hiánycél - a kiadások ESA-szerinti számbavétele esetén - 6,6 százalék. Még a kiűzött cél maradéktalan teljesülése sem jelentene valódi fiskális kiigazítást, mivel a javulás csak abból származik, hogy a tervezet egyes beruházási kiadásokat az államháztartási körön kívül jelenít meg. A már bejelentett fiskális intézkedések 2007-2008-ra a költségvetési pozíció további romlását vetítik előre. Ellentételező intézkedések hiányában a támogatások beígért növelése és a több évre szóló adócsökkentési program megvalósítása a költségvetés deficitjének további jelentős emelkedését eredményezné. A 2006-os törvénytervezet és a bejelentett intézkedések tovább rontják a költségvetés strukturális pozícióját, így magukban hordozzák mindazokat a megvalósíthatósági és módszertani kockázatokat, amelyeket a korábbi években tapasztaltunk. Összességében, a ma ismert intézkedések alapján az ESA-hiány - további, egyenlegjavító lépések hiányában - 2008-ra elérheti a GDP 9,0-10,6 százalékát, így a költségvetési egyenlegre vonatkozó maastrichti kritérium teljesítéséhez a GDP 5,5-7 százalékát kitevő további megszorító intézkedés szükséges.

A jelenlegi fiskális helyzet és az ebből kivezető megoldások elemzése alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a magyar költségvetés nagyon súlyos strukturális problémákkal küzd, melyből nincs "könnyű" kiút. A maastrichti kritériumok eléréséhez a fiskális politika alakítóinak egyszerre több fronton és minden esetben jelentős rövid távú költségekkel járó lépéseket kell megtennie. A költségvetés beruházási kiadásai mérséklésének jelentős korlátai vannak. Szükséges a működési költségek csökkentése, amelyre hatékonyan leginkább létszámcsökkentés és a szolgáltatások igénybevevőitől szedett díjbevétel kiterjesztése adhat lehetőséget. De a nettó működési kiadások drasztikus lefaragásával sem valósítható meg a szükséges mértékű fiskális konszolidációs igény, szükség van arra, hogy az előző évek tendenciáját visszafordítva az adók és támogatások egyenlege is jelentős mértékben növekedjék - írja az MNB.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!