Néhány országban fontos változás figyelhető meg az elmúlt évhez képest. Az észt, a litván, a lengyel, a magyar és a török válaszadók közül idén lényegesen többen szavaznának az EU csatlakozás mellett, mint tavaly. A legnagyobb növekedés Észtországban és Lengyelországban figyelhető meg (nagyjából 10 százalék).
Utazni, tanulni
A tagjelölt országok polgárai pozitív és negatív változásokra egyaránt számítanak a csatlakozás után. A vizsgált országokban a megkérdezettek 75 százaléka jobb utazási lehetőségekre számít, míg kétharmaduk (67 százalék) a tanulási lehetőségek javulását várja. Másrészt, a lakosság kevesebb, mint fele (41 százalék) gondolja, hogy a fogyasztási cikkek ára csökkenni fog.
Törökországban és Romániában említették a leggyakrabban, hogy az ország lakossága nyer a csatlakozáson, míg e téren a csehek bizonyultak a legvisszafogottabbnak - hasonlóan az előző évi eredményekhez.
Komplexusos baltiak
A 11 tagjelölt országban a lakosság fele érzi úgy, hogy ha országukat felvennék az Európai Unióba, azt ott csak másodrendű partnernek tekintenék a többi, gazdagabb EU ország mellett. A megkérdezetteknek nagyjából egyharmada volt ellenkező véleményen. A lettek, a szlovákok és az észtek bizonyultak a legpesszimistábbnak ebben a kérdésben - tíz válaszadóból mintegy hét gondolta úgy, hogy országa csak másodrendű szerepet játszana csatlakozás esetén. E téren a törököknek van a legkevesebb fenntartásuk, náluk a pesszimista és optimista vélemények egyensúlyban vannak.
Félnek az áremelkedéstől
E tanulmány eredményei megerősítik, hogy az EU-tagjelölt országokban a közvélemény a csatlakozás támogatása felé hajlik. Nagyon fontos, hogy egyik országban sem növekedett jelentősen a csatlakozást ellenzők aránya. Jóllehet a legtöbb tagjelölt országban támogatják a csatlakozást, a lakosságnak alapvető fenntartásai vannak, főképp az életszínvonal, közelebbről a fogyasztási cikkek árának alakulásával kapcsolatban az Európai Unióba való belépést követően - állapítja meg a kutatási anyag.