Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Minimum járulékalap nélkül

2006.09.18. 08:03
Fellélegezhetnek a főállású evás társas vállalkozók: megúszhatják ugyanis a minimum járulékalap (szeptembertől 125 ezer forint) utáni járulékfizetést.

Habár a Pénzügyminisztérium hivatalosan nem reagált az evások minimum járulékalapjának meghatározásával kapcsolatban a Világgazdaság által feltett kérdésekre, a lap úgy tudja, ebből a szempontból fellélegezhetnek a főállású evás társas vállalkozók: megúszhatják ugyanis a minimum járulékalap (szeptembertől 125 ezer forint) utáni járulékfizetést.

Minimálbér után

A pénzügyi tárca egyébként számos erre vonatkozó kérdést kapott az adózóktól is. Szakértők rámutatnak: a törvény szerint a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem, de legalább 125 ezer forint után kell megfizetni, kivéve, ha a jövedelem nem éri el ezt a szintet. Ekkor ugyanis - ha azt bejelentik az adóhatóságnak - a valós jövedelem, de legalább a minimálbér (62 500 forint) után kell fizetni.

Márpedig az evás társas vállalkozások esetében ritka az a cég, ahol ilyen személyes közreműködési díjat utalnának a tulajdonosok maguknak. Az ezen a címen kifizetett összeg után ugyanis személyi jövedelemadót is kellene fizetni, ezért jellemzően az ilyen kifizetés nulla. Ez pedig azt jelenti, hogy nem keletkezik a "személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem".

Az evások ugyanis általában a bevételeknek az eva és az iparűzési adó, valamint jellemzően a minimálbér járulékainak megfizetése, majd az egyéb költségek kifizetése után fennmaradó részből élnek, és ez már nem járulékköteles. Elegendő tehát a minimálbér járulékait megfizetni, s ennek már csak az a feltétele, hogy azt a cég az APEH-nek bejelentse.

Ha valaki kifizet személyes közreműködés címen pénzt magának a cégétől, akkor sem kell a valóságosnál magasabb összeg után tb-járulékot fizetni, ha az nem éri el a 125 ezer forintot; igaz, ekkor is legalább a minimálbér után kell fizetni a főállású társas vállalkozók esetében.

Annak persze semmi akadálya, hogy valaki mindezek ellenére a 125 ezer forint vagy még magasabb összeg után fizessen.

Evás egyéni vállalkozók

Szakértők szerint nem ennyire egyértelmű az evás biztosított egyéni vállalkozók helyzete. Számukra is a 125 ezer forintos minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget ír elő a törvény, azonban ha az adóhatóságnak bejelentik, hogy jövedelmük nem éri el ezt a szintet, akkor a valós jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetniük.

A kérdés csak az, hogy esetükben mi számít jövedelemnek. Ez a kifejezés ugyanis gyakorlatilag nem létezik az evások esetében. Miközben a bevételeikről nyilvántartást vezetnek, éppen az eva lényegéből fakadóan - hogy nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödjenek - a költségszámlákat nem is gyűjtögetik, így nehezen lenne bizonyítható akár az egyéni vállalkozók, akár az adóhatóság részéről a költségeik aránya.

Az APEH megvizsgálhatja a bejelentések valóságtartalmát, ám kérdés, a jövedelmet hogyan állapítja meg. Nem lehet ugyanis ráhúzni az evásokra olyan általános szabályt, hogy a költségszintjük nem haladhat meg bizonyos arányt. Az adózónak ugyanis joga van ahhoz, hogy "bután viselkedjen". Ha a jogszabályba "belefér", akkor a számára kedvezőtlenebb adózási formát is választhatja, így akár 95 százalékos költséghányad mellett is evás lehet.

A törvény szövege tehát - szakértők szerint - magára az egyéni vállalkozóra bízza, hogy meghatározza a saját jövedelmét. S ha ő úgy dönt, hogy az nem több a minimálbérnél, akkor nem is kell nagyobb összeg után járulékot fizetnie. Igaz, az őt biztosítottként megillető ellátásokat is csak ez után kapja.