Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Az utolsó jó év a bankoknál?

2006.10.18. 08:21
A magyar hitelintézetek jövőjével kapcsolatban erősen megoszlanak a szakértői vélemények. A megszorító csomagot a hitelpiac is megérzi. Problémát jelenthet a háztartások növekvő eladósodottsága, azon belül pedig a devizaállomány megugrása.

Nehéz idők köszönthetnek a hazai hitelintézetekre, mivel a hitelpiac mindenképp megérzi majd a stabilizációs csomagot, így a korábbi évekre jellemző magas jövedelmezőségi pozíció erodálódhat az elkövetkező esztendőkben - mondta Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója. A magyar bankpiac idei esztendejét egyenesen Cassandra éveként jellemezte a Heller Farkas Szakkollégium által szervezett konferencián.

A lakossági szektort tekintve kérdéses ugyan, hogy a romló jövedelmi kilátások a megtakarításoknak az adósságállományhoz viszonyított arányos emelkedéséhez vezetnek (a nagyobb alkalmazkodás révén), vagy pedig éppen a rosszabb visszafizetések miatt az eladósodottságot növelik meg, azonban mindkét hatás a bankok szempontjából kedvezőtlennek tekinthető.

A stabilizáció ilyen értelemben az eddig legprosperálóbb üzletág mérséklődéséhez járulhat hozzá. Problémát jelenthet még a háztartások növekvő eladósodottsága, azon belül pedig a devizaállomány megugrása - már 40 százalék a devizatételek aránya a teljes hitelállományon belül - vet fel jelentős visszafizetési kockázatot egy esetleges árfolyamgyengülés esetén.

A vállalati piacon a nehézséget elsősorban a forinthitelek csökkenése, illetve a cégek által elhelyezett forintbetétek hatalmas volumene jelentheti. A hazai társaságok ugyanis olyan mennyiségű látra szóló számlát tartanak fenn, amely jóval meghaladja mind a hazai lakossági forintmegtakarításokat, mind pedig más országok céges betéti állományát.

Nem értékeli ennyire drasztikusnak a magyar bankszektor helyzetét Rácz Tibor, a HVB vezérigazgató-helyettese. Szerinte közép- és hosszú távon jók a szektor kilátásai, jelentős tartalékok fedezhetők fel a további növelésre, fejlődési lehetőséget elsősorban a hálózatbővítés és a termékfejlesztés biztosíthat - mondta.

A hitelállomány pedig a GDP-hez mérten nem túlzott, ugyanis jócskán elmarad a nyugat-európaihoz képest - vélekedett Rácz Tibor. Ugyan a kamat- és a törlesztési tételek aránya a rendelkezésre álló jövedelmen belül már 8,8 százalékra nőtt hazánkban, ami az eurózónában nem sokkal e fölött, 10 százalékon helyezkedik el, azonban a terheket a bankvezető szerint hitelátrendezéssel - például több szabad felhasználású jelzáloghitellel - mérsékelni lehetne. A KPMG számításai szerint egyébként a kelet- és közép-európai hitelpiac 2013-ig éves szinten átlagosan 11,4 százalékkal bővülhet. A legmagasabb növekedési ütem - 14 százalék feletti - Lengyelországtól és Szlovákiától várható, míg a magyar hitelállomány átlagosan 8,3 százalékkal mehet feljebb a következő hét évben.