A gyulai váras lett az év érméje

2009.01.09. 09:22
A magyar várakról szóló érmesorozatban megjelent gyulai várat ábrázoló 5000 forintos nyerte az év érméje díjra kiírt közönségszavazást. Két éven belül ez a második magyar siker, tavaly az 56-os emlékérme nyert. Az idén nyertes pénz tervezője, a már tucatnyi érmét Kiss György szerint egy érme attól a szép, hogy belső harmóniát sugall.

A magyar érmészetnek nagyon komoly elismertsége van a szakmában, világszerte követendőnek tartják, és sok helyen követik is; időnként fel is fedezi az ember a saját munkáit más név alatt – mondta Kiss György, a gyulai váras 5000 forintos érme tervezője annak kapcsán, hogy két éven belül kétszer is magyar fémpénzt választottak az év érméjének.

Az amerikai Krause Publications kiadó hosszú évek óta hirdeti és szervezi az év érméje pályázatát, amelyen az elmúlt évig csak szakmai díjakat osztottak ki. Azonban tavaly és idén már – internetes szavazáson megszerezhető – közönségdíjat is adtak. Ezt mindkét alkalommal magyar érme nyerte: tavaly az 1956-os forradalom 50. évfordulójára kiadott 50-es, míg idén a gyulai várat ábrázoló 5000 forintos.

A „Gyulai vár” emlékérme Kiss György alkotása, előlapján – mint az képünkön is látható – a gyulai vár kontúros ábrázolása látható, a hátlapon pedig a gyulai vár, a mellette található tóval, melyben a vár képe tükröződik. Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 milliméter, széle recézett – közölte a Magyar Nemzeti Bank, amely azt 2007 májusában bocsátotta ki (a szavazáson mindig az előző évi kibocsátások szerepelnek).

Az emlékérméből 8000 darab készült, ebből 4000 darab különleges – úgynevezett tükörfényes (proof) – technológiával. A Magyar Pénzverő Zrt. a teljes meghirdetett érmemennyiséget értékesítette. A tervező szerint a sikerhez kellett a pénzverde által nyújtott tökéletes technikai háttér. "Sikerült valami abszurd dolgot kitalálnom, az érme két oldalára három várat tettem, szóval feladtam a leckét a pénzverdének, de ők csodásan megoldották a feladatukat" – mondta Kiss György.

Az eredetileg festőként végzett érmekészítőnek ez a második fémpénze a váras sorozatban – egyébként 1994 óta készít emlékérméket, összesen már több mint egy tucat került ki a keze alól –, de a korábbi visegrádival szemben ezt abszolút szívügyének tekintette, mivel gyulai származású, több mint tíz éve a város díszpolgára.

A verseny döntőjében, a vetélytársai közül az ausztrálok által készített kengurus érmére szavazott volna, a túldíszítetteket viszont nem szereti. "Ahhoz, hogy érme szép legyen, nem szivárványszínű díszítés kell, hanem az, hogy a felülete belső harmóniát sugározzon. Üssön meg, hogy első látásra felálljon tőle a szőr a kezemen" – árulta el, mit vár el ő egy jó érmétől.

A már közönségdíjat elnyert gyulai váras érme a standard ezüstérmék kategóriájában is döntős, itt szakmai zsűri választja ki a legszebb fémpénzt; az itteni sorrend még nem ismert. Szintén szakmai bírálóbizottság dönt a legjelentősebb történelmi esemény kategóriában döntőbe jutott, szögletes alakú 1000 forintos érméről. Az Adorján János által megálmodott, az első magyar tervezésű és összeszerelésű repülőgépet, a Libellét ábrázoló kupronikkel fémpénzt Bitó Balázs tervezte.