Kína és Oroszország húzhatnak ki minket a csávából

2008.04.21. 14:29
A magyar gazdaságra elsősorban Nyugat-Európa lassulán keresztül hatnak az Egyesült Államok tőkepiaci és növekedési problémái. Éppen ezért érdekes kérdés, hogy milyen kapcsolatban állunk a fejlett EU-tagországokkal, például az exportszerkezet tekintetében. A jó hír, hogy korábban hangoztatott függőségünk sokat enyhült az utóbbi években, igaz, a legerősebb szálak még mindig Németországhoz, illetve az euroövezet más országaihoz fűz minket - mutatja ki a jegybank napokban megjelent elemzése. De egyre jelentősebb Kína és Oroszország, valamint több térségbeli állam szerepe is.

Sok rosszat tudunk elmondani a magyar gazdaságról, ám az exportszektorunkkal viszonylag kevés problémánk van. Tempós növekedés, magas high-tech termékarány jellemzi a hazai kivitelt, igaz, az utóbbi időben mindkét területen megfigyelhető némi elbizonytalanodás.

A jegybank most újra megvizsgálta a hazai export néhány aspektusát, elsősorban arra koncentrálva, hogy az exportszerkezet, illetve annak alakulása mennyiben érinti a hazai növekedési kilátásokat.

Kiemelkedő Németország súlya exportunkban, de...

Az amerikai és az európai gazdaság lassulása az elmúlt év utolsó harmadában minden bizonnyal megkezdődött. Ugyanakkor az amerikai gazdaság lassulásának mértéke és annak tovagyűrűző hatásai egyértelműen még nem megítélhetőek. A nemzetközi konjunktúra lassulása miatt a magyar exporttermékek és szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet gyengülhet. A magyar exportszerkezet elmúlt időszakban bekövetkezett markáns megváltozása azonban tompíthatja az amerikai piacról kiinduló globális lassulás hazai gazdasági hatásait - állapítják meg a Magyar Nemzeti Bank szakértői.

Az régóta közismert, hogy kivitelünk mintegy 80 százaléka az unió 26 másik tagországával bonyolódik. A magyar export ezen belül is erőteljesen eurózóna-orientált, és kiemelkedő Németország szerepe.

Ennek eddig két aspektusát szokták hangsúlyozni. Egyrészt a szoros kötődés - a közös monetáris irányíthatóság szempontjából - zökkenőmentesebb eurózóna-csatlakozást tenne lehetővé. Másrészt az innen érkező sokkoknak való erős kitettség a gazdaság függőségét is növeli - néhány szakértő szerint egészségesebb lenne, ha több lábon állna a magyar export.

A kínaiak és az oroszok a barátaink

Ugyanakkor az elmúlt években fokozatosan csökkent Németország és az euróövezet részaránya a magyar exportban és előtérbe kerültek Kelet-Közép-Európa és Ázsia fejlődő, felzárkózó gazdaságai. Elsősorban Oroszország és Kína jelentősége nőtt meg, de a szomszédos országokba irányuló export is számottevően emelkedett. Az ezen országcsoportokba irányuló exportunkat az elmúlt években régiós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben növeltük - állapítja meg a jegybank a 2000 és 2007 közötti fejlődést vizsgálva. (A régiós országok felé irányuló kivitel különösen az uniós csatlakozás óta ugrott meg.)

Mivel a felzárkózó országok növekedése várhatóan a jövőben is jóval meghaladja a fejlett országok növekedését, potenciálisan erőteljesen bővülő keresletet támaszthatnak a magyar export iránt - biztat minket a jegybanki elemzés.

Összességében elmondható, hogy az amerikai és európai gazdasági lassulását némileg ellensúlyozhatja Ázsia és Kelet-Közép-Európa továbbra is dinamikus bővülése, melynek eredményeképpen az Egyesült Államokból kiinduló lassulás a fejlett országokhoz képest hazánkat kisebb mértékben érintené.