A magyar munkavállalók vannak a legjobb véleménnyel magukról, és a legrosszabbal társaikról és főnökeiről - derült ki az Ernst & Young nyolc országban, tőzsdei és multinacionális cégek dolgozói körében elvégzett felmérésből. Nyugat-Európát Hollandia, Németország, Franciaország, Ausztria és Svájc, térségünket Lengyelország, Csehország és Magyarország képviselte.
Én jó vagyok, csak a főnök rossz
A magyar munkavállalók 73 százaléka szerint ő maga nem tanúsított etikátlan magatartást az elmúlt évben, 89 százaléka saját magáról úgy véli, jó példát mutat, és 25 százalékuk úgy, hogy munkatársai kevésbé etikusak nála. Az adatok szomorú képet mutatnak: az "egymásra mutogatási index", azaz "a munkatársaim kevésbé etikusak nálam" felvetésre igennel felelők aránya Nyugaton csak 12, de a régiós átlag - az azt felfelé húzó hazai értékkel együtt - is csak 19 százalékos. Ugyancsak kiugróan magas az ön(fel)értékelés: régiós átlagban csak a dolgozók 81, a nyugati országokban csak a dolgozók 78 százaléka tartja saját magát példaértékűnek.
A magyaroknak a legrosszabb a véleményük viszont saját főnökeikről. Közel felük, 49 százalékuk gondolja, hogy "a menedzsment kettős mércével mér". A térségben 38 százalék az átlag, Nyugat-Európában csak 22.
Minden ötödik magyar alkalmazott szerint (Európában 11 százalék) vállalatának a visszaélésre és korrupcióra vonatkozó kockázatok témakörében nincsen kialakult szabályozási rendszere, és csupán 41 százalékuk (Európában 67 százalék) gondolja úgy, hogy a már meglévő előírásokat be is tartják. A vállalati szabályzatok meglétének fontosságát a magyarok (39 százalék) az etikátlan cselekedetek előfordulásának visszaszorítása terén hasonlóképpen ítélték meg, mint Nyugat-Európában (38 százalék), míg a közép-európai átlagra ennél magasabb érték jellemző (48 százalék). "Ugyanakkor a vonatkozó szabályok megléte, ismerete és azok konzekvens alkalmazása jelenti igazából a szervezeti szabályozottságot. "Ez így együtt Magyarországon összességében jelentősen elmarad a vizsgált közép-, illetve nyugat-európai értékektől" - mondta Kühn János, a magyarországi Ernst & Young visszaélési, kockázatkezelési szolgáltatások üzletágért felelős menedzsere.
A céges papír mindenkié
A magyar munkavállalók jó önképe ellenére az itt dolgozók nyugati szemmel nézve igen nagy arányban tévhitben élnek a munkaeszközeik felhasználásával kapcsolatban. A válaszadók 19 százaléka nem tekinti etikai szempontból problémának az irodai írószerek otthoni használatát (ez az arány Európában 10 százalék). Az európai 44 százalékkal szemben csak 36 százalékuk véli úgy, hogy a munkahelyi fénymásoló gép magáncélokra való igénybe vétele etikátlan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
