Ezermilliárdos megszorítás jövőre?

A pénzügyminisztériumi tervezet szerint 1078,44 milliárd forinttal csökkenne a minisztériumok és a helyi önkormányzatok normatív támogatása az ideihez képest. A kormányzati körökből az Index birtokába került dokumentum szerint a gazdasági minisztérium lehet a jövő évi büdzsé nagy vesztese, de az egészségügyi, az oktatási és az agrártárca költségvetését is jelentősen lefaragnák.

Eredményfüggő önkormányzati támogatás

A dokumentum a helyi önkormányzatok normatív támogatását 776 milliárd forintra csökkentené az idei 815,6 milliárd forintról. Ez a 40 milliárd forintos elvonás nem tűnik túl komolynak, értékét azonban forásaink szerint jelentősen módosíthatja az október elsejei választások eredménye.

Ha bekövetkezik az önkormányzatokban a prognosztizált fideszes áttörés, akkor a 776 milliárd összeg tovább csökkenhet. Kisebb mértékben ugyanakkor nőhet is, ha a kormánypárti jelöltek nem szenvednek súlyos vereséget, és elég erős marad az MSZP-frakcióban az önkormányzati lobbi.

Irreálisnak tűnő lefaragások

A tervezett kiadáscsökkentések első látásra irreálisnak tűnnek. Az önkormányzati támogatás összege és a dokumentumben szereplő minisztériumok – ha azoknak az összevonások és átszervezések előtti jogelődeit is figyelembe vesszük – kiadási előirányzata ebben az évben 3685,4 milliárd forint. A következő évre ez az összeg már csak 2607 milliárd forint, ami 1078,44 milliárdos, 29,3 százalékos lefaragást jelent.

A költségvetési előterjesztés jelen állapotában még korántsem mondható véglegesnek, a kormánytagok alkupozíciójától és politikai súlyától függően nőhet az egyes tárcák rendelkezésére álló összeg. A jelenlegi helyzetben azonban úgy tűnik, csak elvétve lesz olyan minisztérium, ahonnan ne vonnának el súlyos tíz- vagy százmilliárdokat.

Arányaiban az egészségügyi tárca veszítheti a legtöbbet, az idei 146,7 milliárdos összeggel szemben csak 55 milliárdot adna a minisztériumnak a tervezet (a változást részben magyarázhatja, hogy az idei büdzsében a tb-alapok hiányának egy részét is átügyeskedték a központi költségvetésbe). Pénzének csaknem felétől foszthatják meg a GKM-et, de abszolút értékben Kókától vennék el a legtöbbet, 255 milliárdot.

Az oktatási és kulturális tárca a tervezet szerint 343 milliárd forintból gazdálkodna, míg idén csak az oktatási minisztérium költségvetése 509,5 milliárd forint volt (az új kormány megalakulásáig a két ágazat külön tárca alá tartozott). Az igazságügyi és rendészeti, valamint az önkormányzati minisztériumok együtt 87 milliárd forinttal kapnának kevesebbet, mint idén - de a feladatok változása miatt eltérő leosztásban -, míg az FVM-nek 164 milliárd forinttal jutna kevesebb.

Néhány minisztérium kiadási előirányzatának alakulása

	2007*	2006**	Változás, forint	Változás, %
Önkormányzatok	776	815,6	-39,6	-4,9
FVM	198	362,1	-164,1	-45,3
GKM	257	512,8	-255,8	-49,9
EU integráció	45	33,2	+11,8	+32,7
EüM	55	146,8	-91,8	-62,5
PM	107	138,2	-31,2	-22,6
Összesen (13 minisztérium és az önkormányzati előirányzatok)	2607	3658,4	-1078,4	-29,3

* Az Index birtokába került tervezet szerint.
** A hatályos költségvetési törvény szerint.

Kevés nyertes

Lényegében nem változik a munkaügyi tárca költségvetése - de itt is forráscsökkenést jelent az, hogy a tárcához csatolták a szociális ágazatot -, valamint a Miniszterelnöki Hivatalé, a külügy- és a honvédelmi tárcáé. A pénzügyminisztérium 31 milliárdot spórolna önmagán, a hivatalosan EU integráció elnevezésű előirányzat viszont harmadával, csaknem 12 milliárd forinttal nőne (a eladatok bővüléséhez képest ez is szolid forrásnövekedésnek tűnik).

Pluszok és mínuszok

A dokumentum szerint a költségvetés tervezésekor a minisztereknek - akik információink zárt borítékokban kapták meg a saját minisztériumaikra vonatkozó előirányzatokat - számolniuk kell a színlelt szerződések renezésével, a köztartozások ütemezésének tiltásával, és azzal is: ha bevételeiket túltervezik, és azok nem teljesülnek, nem kapnak segítséget a központi költségvetésből.

A költségvetési tervezéskor a minisztériumok és más előirányzatok számára biztosítják a leépítések miatti céltartalékok felhasználást. A minisztereknek meg kell jelölniük azokat az előirányzatokat, amelyek csak a kormány engedélyével használhatók fel, és jövőre is kötelezik őket a "fejezeti egyensúlyi tartalékképzésre".

Brüsszelben örülhetnek

A tervezetben szereplő számok úgy néznek ki, mintha azokat nem is a József nádor téren, hanem Brüsszelben, az unió pénzügyi biztosának hivatalában dolgozták volna ki. Ha az előterjesztést tartani lehetne, akkor - a jövő évre előirányzott 1100 milliárd forint körüli bevételnöveléssel együtt - mintegy 2200 milliárd forinttal csökkenne az államháztartás hiánya.

Ez persze irreális mértékű összeg - magából a konvergencitarevből sem következik - hiszen az idei deficitelőirányzat ennél kisebb, a legutóbbi PM-prognózis szerint 1759,8 milliárd forint. Vagyis ha az államháztartás egyenlegét csak a központi költségvetésnek ezek a tételei határoznák meg, akkor jövőre 400 milliárd forintos többlete lenne az államnak.

Valójában azonban a bevételi előirányzat eltúlzottnak tűnik, elsősorban a Gyurcsány-csomag gazdaságfékező hatása miatt, másrészt ez az ezermilliárdot meghaladó lefaragás sem tűnik kivitelezhetőnek. Egyrészt az állami adósságszolgálat terhei is százmilliárdokkal haladhatják meg az idei előirányzatot, hiszen a forintkamat szintje emelkedik - ez év eleji számítások szerint egy százalékpontonként 70 milliárdot meghaladó összeggel terheli a büdzsét -, másrészt a tartósan gyenge forint miatt a devizaadósság is drágul. Az államháztartási defcititet növeli emellett a tb-alapok, a nyugdíj- és egészségkassza hiánya is.

A kiszivárogtatott dokumentum persze így is megkönnyítheti a konvergenciaterv elfogadását, ami ezen a héten - talán már kedden - várható Brüsszelből. Az Európai Bizottság ugyanis a napvilágra került, de hivatalosan meg nem erősített információk szerint továbbra sem elégedett a programmal, így áprilisig adott határidőt a kormánynak, hogy konkrét intézkedésekkel támassza alá annak hitelességét.

Van még két hetük

A költségvetési alkudozás egyébként első körben még nagyjából két hétig tarthat. Az államháztartási törvény szerint választási években a pénzügyminisztériumnak október 15-ig kell elkészítenie és a kormány elé benyújtania a költségvetés részletes tervezetét. A kormánynak ez alapján október 31-ig kell beterjeszteni a parlament elé a költségvetési törvényjavaslatot, majd november 15-ig az úgynevezett fejezeti részletező táblákat és azok szöveges indoklásait.

Elvileg a költségvetési törvény benyújtását előzné meg az adótörvények vitája és elfogadása, ez azonban ebben az évben elmarad. Pontosabban már megvolt, hiszen amikor júliusban elfogadták a részben már idén hatályba lépett adószabályokat, a pénzügyminiszter azt mondta, idén már nem tárgyalnak újabb adótörvényekről.