Ferihegy: aláírták

Mind a vételár (hivatalosan az azonnali tranzakciós ellenérték), mind az egyéb szakmai szempontok alapján az angol BAA adta be a legjobb ajánlatot a ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetésére. A jogot birtokló Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjáért az angolok, akikkel vasárnap az ÁPV Rt. vezetése aláírta a megállapodást 464,535 milliárdforintot ajánlottak. A privatizációs szervezet tájékoztatójából kiderült az is: a másik két versenyben maradt pályázó közül a Hochtief alig, a Fraport vezette konzorcium pedig egyáltalán nem volt hajlandó túllicitálni a bíróság által érvénytelenített előző fordulóban érkezett legmagasabb, 390 milliárd forintos ajánlatot. Előbbi 406, utóbbi 350 milliárd forintot fizetett volna a reptérért.

Fejlesztést is ígérnek

A BAA az előző, az első forduló után érvénytelenített körben kiinduló ajánlatával még nem tromfolt, de az értékelésnél harminc százalékos súlyozással figyelembe vett egyéb szakmai szempontok alapján már akkor is a legjobb ajánlatot adta - derült ki az ÁPV összefoglalójából. Az angol cég - mondta el a BAA üzletfejlesztési igazgatója, Chris Woodruff - a következő öt évben 261 milliós eurós, 65,5 milliárd forintos beruházást vállalt "minimumszinten".

A tervek között szerepel a 2-es terminál jelentős átalakítása: a mai 2A-t és 2B-t egyesítik, emellett új, úgynevezett szatellit terminálokat is kialakítanak. Ezekre lehetőséget biztosít - emelte ki az igazgató -, hogy a Ferihegyhez tartozó terület összességében akkora, mint a világ legnagyobb forgalmú légikikötőjének tartott londoni Heathrow-é. A BAA a következő öt évben emellett új többszintes és felszíni parkolókat, új repülőgép parkolókat és új cargo és logisztikai központot is ígér.

A BAA szerint a budapesti repülőtér a térség légiforgalmi központjává válik. Az utasforgalom 2020-ra eléri az évi húsz millió főt, a tízmillós határt pedig már 2008-ban átlépheti.

Mi nem ment eddig?

A BAA jelentős potenciált lát ugyan a Ferihegyi repülőtérben, de ez részben annak köszönhető, hogy az angol cég standjai szerint a légikikötő jelenleg alacsony hatékonysággal működik.

Chris Woodruff szerint a versenyképesség növelésének egyik legfőbb záloga a jelenleg régiós összehasonlításban is magas légiforgalmi díjak csökkentése. Emellett a cégvezető szerint jelenleg alacsonyak a repülőtér kereskedelmi bevételei: ma a repülőtér teljes bevételének (az idén mintegy 159 millió eurónak) csak 38 százaléka származik nem légiforgalmi bevételekből, ezek arányát 2011-re hat százalékkal, 44 százalékra növelnék. Ugyanakkor a kereskedelmi bevételek szerkezetét is jelentősen átalakítanák: a ma 60, a tervek szerint 2011-re 104 millió euróra rugó összegben a jelenleg 32 százalékot jelentő földi kiszolgálásból származó bevételeket két százalékra szorítanák le, míg a kiskereskedelemből, a reptéri éttermekből és boltokból származó részt 25-ről közel hatvan százalékra emelnék üzleti terveik szerint.

Mennyivel csökken a hiány?

A vasárnapi aláírást követően az ÁPV december 23-át, azaz pénteket jelölte meg a tranzakció tervezett pénzügyi zárásaként, ekkor kerülhet sor a 464 milliárd forint átutalására. Az összeg három részből tevődik össze: legnagyobb részt, 389,535 milliárd forintot az üzemeltetési díjért kell kifizetni (ez a 75 éves díj), emellett hatvan milliárd forintot részvényekért, illetve az ezek jelentette egyes ingatlanok tulajdonjogáért, valamint 15 milliárd forintot bizonyos az üzemeltetéshez szükséges ingóságokért fizet a BAA.

A hiány csökkentésére ebből a korábbi tájékoztatás szerint a vagyonkezelési díjat jelentő közel 390 milliárd forint használható, ám a sajtótájékoztatón résztvevő Veres János pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: a PM tartja magát a pénteken közzétett adatokhoz, melyek szerint tartható a tárca idei évi GDP-arányosan 4.7 százalékos, 1022,6 milliárd forintos pénzforgalmi hiánycélja, míg erdményszemléletben (ESA-95) ez 2.5%-ponttal magasabb, 6.1%-os lesz.

Eladó lehet az állami kézben maradt tulajdonrész

Az, hogy jelenleg az üzemeltetési jogot gyakorló Budapest Airport 75 százalék mínusz egy szavazatát lehetett értékesíteni, a privatizációs törvényben foglalt korlátozásnak köszönhető, mely kimondja a 25 százalék plusz egy szavazat állami kézben tartását. Veres János szerint az aligha valószínű, hogy a jelenlegi parlament a következő néhány hónapban a szoros menetrend miatt dönthetne ennek feloldásáról, de ez később elképzelhető. A BAA-vel kötött szerződés kiterjed egy az államot megillető eladási opcióra, melyben a fennmaradó 25 százalék plusz egy szavazat kiinduló értéke húsz milliárd forint, és ennek értéke évente 11,5 százalékkal nő. Az összeg immáron apró pénznek tűnik a vételárhoz képest, de kevesebb annál is, mint amire az első, és a jelenlegi vételárat messze alulbecslő vagyonértékelésből következtetni lehet: a nyári vizsgálatok szerint a Budapest Airport egésze 152,3, a a 75 százalék mínusz egy szavazatos csomag 114,2 milliárdot ért volna.

A Fidesz nyilvánosságot követel

A Fidesz vasárnap, felszólította a kormányt és az ÁPV Rt.-t, hogy a BA Rt. eladásával kapcsolatos minden dokumentumot - a beérkezett ajánlatokat, a vagyonértékelést és a privatizációs szerződést - haladéktalanul, teljes terjedelmében hozza nyilvánosságra. Úgy vélik, ez elengedhetetlen annak megítéléséhez, hogy a kormány elkövetett-e olyan hibát, mulasztást, amely szükségessé teszi, hogy az adófizetők, illetve a törvényesség érdekében újabb intézkedések szülessenek.

Az MSZP elégedett

Podolák György, az MSZP-frakció Gazdasági munkacsoportjának vezetője közleményben fejezte ki elismerését az ÁPV Rt. vezetésének a szerződés aláírását követően. A szocialista politikus leszögezi: "a Fidesz legnagyobb baja a BA magánosításával, hogy azt a Gyurcsány-kormány szabályosan, minden törvényi feltételnek megfelelően készítette elő, és hogy ezáltal a kormány jelentős bevételhez jut".