Miklós
-7 °C
4 °C

Az angoloké Ferihegy

2005.12.08. 11:44
A kormány által eredetileg várt ár több mint négyszereséért, 464,5 milliárd forintért kapta meg a ferihegyi repülőtér 75 éves használati jogát a brit BAA International. Az, hogy a kormány fel tudja-e használni a pénzt az idei költségvetési hiány enyhítésére, azon múlik, hogy mennyi időt vesz igénybe a szerződéskötés.

A Budapest Airport Rt. privatizációján 464,5 milliárd forintos azonnali tranzakciós ellenértékkel a brit BAA International Ltd. tette a legjobb ajánlatot, jelentette be Veres János pénzügyminiszter és Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke. A második legjobb ajánlatot a német Hochtief Airport GmbH, a Hochtief AirPort Capital és a kanadai Caisse de depot et placement du Quebec összetételű konzorcium, a harmadikat a német Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide és a Deutsche Bank AG brit leányvállalata, a HAH Limited alkotta konzorcium adta be.

A ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat részvényére, a repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogára és az üzemeléshez megvásárolni szükséges állami tulajdonú eszközökre szóló privatizációra három kötelező érvényű ajánlat érkezett november 14-én. A meghívottak között további két cég is szerepelt: a dán Coppenhagen Airports már a pályázat kiírását követő napokban jelezte, nem indul a versenyben, mivel a cég egészére vételi ajánlatot tett az az ausztrál Macquarie Airports, mely szintén a meghívottak között volt budapesti eljárásban. Később azonban az ausztrálok is visszaléptek.

Nem meglepetés az eredmény

Noha a kormány részére júniusban elkészült vagyonértékelés a BA Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi csomagjának azonnali tranzakciós ellenértékét 110 milliárd forintra tette, mára nem meglepetés, hogy a tényleges ár végül ennek több mint négyszeresére rúg. Már az első, a bíróság által érvénytelenített pályázaton is 390 milliárd forint volt a legjobb ajánlat (ezt a Hochtief tette), így az szinte biztos volt, hogy az új eljárásban ennél magasabb összeggel indulnak a pályázók. Októberben a Sunday Times arról írt, hogy brit BAA (International Holdings) Ltd akár két milliárd eurót, azaz mai árfolyamon számolva több mint 500 milliárd forintot is hajlandó megadni a magyar repülőtérért.

Csökkenhet a hiány

Az egyelőre nem ismeretes, hogy 464,5 milliárd forint hogyan tevődik össze: ennek azért van jelentősége, mert az "ár" három részből tevődik össze. Magába foglalja az üzemeltetési jogért 75 évre előre kifizetett díjat, a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának az árát, illetve néhány olyan, az üzemeltetéshez elengedhetetlen ingó és ingatlanvagyontárgy ellenértékét, mely az új üzemeltető tulajdonába kerül. Ezek közül mint nem egyszeri bevétel az üzemeltetési jogért kapott összeg az, amely csökkentheti a hiányt: ahhoz ugyan nem fér kétség, hogy ez teszi ki az ár meghatározó, legnagyobb részét, de pontos összegen felül utalásának időpontja is fontos. Az ÁPV és a PM korábbi várakozásai szerint az eredményhirdetést követően sikerül még úgy szerződést kötni, hogy az összeg az idén megérkezzen, azaz ténylegesen az idei hiány csökkentésére szolgáljon.

Kudarcnak indult

A reptér üzemeltetési jogára először az idén júniusban írtak ki tendert: az eljárást azonban a repülőtéri dolgozók üzemi tanács bíróság előtt támadta meg, mivel álláspontjuk szerint az ÁPV nem tartotta be azokat az előírásokat, melyek a munkavállalói érdekképviseletekkel folytatandó egyeztetésekre vonatkoznak. Az ÁPV-t előbb elsőfokon marasztalta a bíróság, de az eljárást nem függesztették fel, mert, mint Vági Márton az ÁPV Rt. vezérigazgatója akkor fogalmazott , 99 százalékig biztosak voltak abban, hogy jogilag nem megalapozott a bíróság elsőfokú döntése. Az ÁPV ugyanakkor úgy vélte: ha másodfokon is buknának, legfeljebb "egy hetes, tíz napos" csúszást jelentene az új pályázat kiírása. A bíróság másodfokon is az üzemi tanács álláspontjának adott helyt , és az elmaradt egyeztetések miatt megsemmisítette a privatizációs eljárást.

A csúszás a vártnál lényegesen jelentősebb lett, már csak azért is, mert az egyeztetésekre szabott törvényi határidőket ezúttal maradéktalanul betartották. Bár az eredménnyel a munkavállalói érdekképviseletek távolról sem voltak elégedettek, az új kiírás bíróság előtti megtámadására már nem volt lehetőség: erre az egyeztetések eredményétől függetlenül csak akkor lett volna mód, ha az eljárásban ismét sérülnek (az ÁPV Rt. szerint eddig más bíróságok által másképpen, a privatizációs szervezett eddigi gyakorlatának megfelelően értelmezett) eljárási szabályok.