Orsolya
12 °C
18 °C

Koncentrálódik a fesztiválpiac

2008.06.11. 08:10
| Módosítva: 2009.04.02. 19:05

Évről évre bővül a kínálat a hazai fesztiválpiacon. A szakemberek szerint divat a fesztiválozás: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt ugyanis a fiatalok a külföldi utazás helyett inkább a hazai könnyűzenei és sportrendezvényeket keresik fel. Azok pedig, akik a nagyobb eseményekről kiszorulnak, szívesen keresik fel a vidéki programokat. Kereslet tehát van.

Tavaly két Balaton-parti fesztivál debütált: a Sziget Kft. érdekeltségébe tartozó Balaton Sound és a Hegyalja programsorozatot is szervező Deltafest Kft. rendezvénye, a BalaTone. A kettősség nem véletlen: a hazai fesztiválpiac két legnagyobb szereplője szervezi az ország legsikeresebb, legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeit. Bukovinszky Béla, a Deltafest Kft. marketingvezetője lapunknak elmondta: folyamatosan alakul a piac, a nagy események gyakoribbá válása mellett a kisebb vidéki fesztiválok fokozatosan megszűnnek.

A szakma egyöntetű véleménye szerint az ifjúsági rendezvénypiacon két szereplő képes csak a szponzori, a minőségi és a média által támasztott követelményeknek megfelelni: a Sziget Fesztivált, a soproni VOLT-ot és a Balaton Soundot szervező Sziget Kft., valamint a Hegyalja Fesztivált, a BalaTone-t és a Szegedi Ifjúsági Napokat (SZIN) rendező Deltafest Kft. Az utóbbi cég beszerzési társulásként többedmagával végzi a produkciók foglalását, az értékesítést és a médiavásárlást - tájékoztatott Bukovinszky Béla, aki szerint - megfelelő fejlesztések után - vidéki fesztiválok is bekerülhetnek a társulásba. A Deltafest rendezvényein a jegyeladásból származik a teljes bevétel 50-70 százaléka, a fennmaradó részt 30-40 százalékban szponzorációból, 5-10 százalékban vendéglátásból fedezik. A legtöbbet a fellépőkre költik: a legdrágábbak általában a külföldi zenekarok, bár a fesztiválok kedvező jegyárainak a megtartása érdekében nem vásárolnak több százezer eurós világsztárokat, inkább több másodvonalbeli - főleg 100 ezer euró alatt fellépést vállaló - szereplőt válogatnak - tette hozzá a marketingvezető.

Többet költenek viszont fellépőkre az idei Sziget Fesztiválon. A korábban hét plusz egy napig tartó rendezvény az idén öt plusz egy napos lesz ugyan, ám a szervezők a két nap technikai, illetve személyi költségét is produkciókra fordítják. A legdrágább előadók 50-100 millió forintért (200-400 ezer euró) szerepelnek a rendezvényen, de a nagyobb színpadokon a "legolcsóbb" zenekarért is mintegy 2-2,5 millió forintot (10 ezer euró) kell fizetni - hangsúlyozta Marinka Csaba, az eseményt szervező Sziget Kft. PR- és kommunikációs igazgatója. A 8000 forintos napijegyet figyelembe véve a szigetlátogatók sokkal olcsóbban jutnak kedvenceikhez a Szigeten, mint egy szólókoncerten a Budapest Sportcsarnokban - tette hozzá. Az 1993-as indulása óta Európa leglátogatottabb könnyűzenei rendezvényévé nőtt Sziget Fesztivál idei 2,65 milliárd forintos költségvetésének 75 százalékát jegybevételből fedezik. A fennmaradó rész vendéglátásból, valamint szponzori támogatásokból származik.

Arra a kérdésre, hogy miért éri meg több hasonló jellegű rendezvényt szervezni, Marinka Csaba úgy válaszolt: a kisebb programok bevétel-kiadás aránya kedvezőbb, mint a Szigeté. A VOLT - struktúrájában a Szigethez hasonlóan, de kisebb méretben - a kulturális műfajok széles tárházát igyekszik bemutatni. A 350 millió forint költségvetésű Balaton Sound egy műfajilag behatároltabb, szolgáltatásaiban az átlagos fesztiváloknál magasabbra pozicionált rendezvény. Az egyes fesztiválok célcsoportja eltérő, így nem konkurensei egymásnak.

A sikeres rendezvényekre mindig van és lesz is kereslet, az azonban nem szerencsés, ha az állam piactorzító mechanizmusokkal befolyásolja a kereslet-kínálat alakulását - tette hozzá.