Adócsökkentési csomag áremelkedés ellen, Fidesz-módra

Orbán azzal indokolta a beterjesztett javaslatcsomagot, hogy új korszakba lépett a világgazdaság, amelynek lesznek fájdalmas következményei. Egyre inkább úgy látszik, hogy az élelmiszerek és energiaárak emelkedése nem egy átmeneti jelenség, hanem azzal tartósan számolni kell. Ez viszont az állam bevételeit tartósan megemeli a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek kárára (például nyugdíjasok, kkv-k) - hangsúlyozta a pártelnök.

A javaslatcsomag kapcsán Orbán emlékeztetett arra, hogy a 2002-es kormányváltás óta tegnap már 10. alkalommal emelkedett a lakossági gázár (július 1-től 9,9 százalékkal), míg az Eurostat adatai szerint tavaly hazánkban emelkedett az egyik legnagyobb mértékben (közel 13 százalékkal) az élelmiszerek ára. Hozzátette azt is, hogy Európa-szerte születnek javaslatok az élelmiszer- és energiaárak drágulási üteme megfékezésére. Az ilyenfajta védekezéshez erős gazdaságra és cselekvőképes kormányra van szükség, Magyarország ma egyikkel sem rendelkezik, a kisebbségi kormány kifogást keres - hangsúlyozta Orbán.

Három elem

Varga Mihály alelnök három javaslatot mutatott be az áremelkedések elleni harc jegyében. Egyrészt elmondása szerint a benzin jövedéki adóját mérsékelnék mérséklése arra szintre, amelyet minimálisan előír az Európai Unió (ez 1000 literenként 490 euro, amelynél már most is többet szed be a Fidesz adatai szerint az állam).

A Fidesz csomagjának második elemeként az alapvető élelmiszerek áfa-tartalma a jelenlegi 20 százalékról 5 százalékra csökkenne. A törvénytervezet szerint az alapvető élelmiszerek körébe a Fidesz a következő termékeket sorolja egyebek mellett: a sertéshúst, a marhahúst, a baromfihúst, a szalámit, a szárazkolbászt, a sonkát, a párizsit, a húskonzervet, a tojást, a tejet, a sajtot, a tejtermékeket, a vajat, az étolajat, a margarint, a lisztet, a rizst, a kenyeret, a péksüteményeket, a száraztésztát, a cukrot, a burgonyát, a friss zöldséget, a friss hazai és déligyümölcsöt.

A pakk harmadik eleme a távhő áfájának 20-ról szintén 5 százalékra való csökkentése lenne. A prezentáció szerint egy kiválasztott, átlagosnak mondott újpalotai lakótelepi 68 nm-es, nyugdíjas házaspár által lakott lakás fűtési költsége télen havi szinten mintegy 4500 forinttal (31 600 forintra) csökkenne.

Mennyi is az annyi?

Varga Mihály az adócsökkentések költségvetési hatásairól annyit mondott, hogy azok több tíz milliárd forintot is kitehetnek, de nehéz megbecsülni a pontos hatást a lakossági fogyasztás, illetve a fogyasztási rugalmasság bizonytalan alakulása miatt.

A több tízmilliárd forintos állami bevételkiesés fedezetével kapcsolatban Orbán kérdésre válaszolva elmondta: az állami már eddig is többletbevételeket realizált az áremelkedéseken (a kormány 290 forintos átlagos benzinárral számolt idénre, míg jelenleg 320 forint körüli a kiskereskedelmi ár literenként) és a vártnál magasabb infláción, illetve bizonyos állami beruházásokon (pl. eszközbeszerzések) is lehetne spórolni. (Nemrég látott napvilágot az a hír, miszerint az üzemanyagárak emelkedéséből a költségvetésnek nincs többlete. Ennek oka, hogy bár a benzin ára a költségvetési tervezéshez képest 3-4 százalékkal emelkedett, ám a forgalom az első négy hónapban 2,3 százalékkal esett, így bár kevés, milliárdokban mérhető plusz áfára tett szert az állam, de a forgalom csökkenése miatt a fix jövedéki adó ezt a többletet lenullázta.) Emiatt úgy látja, hogy akár nullszaldós lehet a javaslatcsomag a büdzsére nézve.

Lapunk megítélése szerint alapos körültekintést igényel a javaslatok költségvetési hatásának számszerűsítése. Egyrészt a távhő adókulcsának csökkentése kalkulációink szerint a bevételeket éves szinten 25-30 milliárd forinttal redukálná. Az alapvető élelmiszerek esetén a bevételkiesés jóval nagyobb, 150 milliárd forint körüli lehet.

Kisebb bevétel, de ugyanennyivel kisebb lesz-e a kiadás?

Az áfacsökkentés a másik oldalon az inflációt is egyszeri hatásként mérsékli: az alapvető élelmiszerek áfamérséklése - ha a kereskedők nem nyelnék le az áfacsökkentés egy részét sem, hanem teljesen érvényesítenék az árakban - közel 2 százalékponttal kisebb inflációhoz vezetne. A kisebb infláció pedig kisebb nyugdíjkiadást von maga után (ebben az esetben közel 30 milliárdnyi a kiadáselmaradás nyugdíjszálon és további 10 milliárd a nyugdíjhoz kötött szociális ellátási szálon), kisebb béremelésre lehet szükség az állami alkalmazottak körében (15-20 milliárdos "nettó" kiadásspórolás) és egyéb más tételeknél is érvényes ez.

Ha tehát a kereskedők teljesen érvényesítenék áraikban az áfacsökkentést és a nagyban - egyszeri hatásként - mérséklődő inflációhoz igazodva minden inflációhoz közvetve vagy közvetlenül kötött kiadást visszafogna a kormányzat, akkor a lépés az államháztartás szintjén egy-két tízmilliárdos lehet.

A valóságban azonban a kereskedők az adócsökkentés egy részét lenyelik és közel sem biztos, hogy a kormány könnyen visszavenné a hirtelen lecsökkenő infláció miatt a kiadásokat. Így pedig a bevételi oldalon a kiesést teljesen megérezné a költségvetés, ám a kiadásoknál a megtakarítás ettől érezhetően elmaradna, sok tízmilliárddal rontva a büdzsé egyenlegét.

Folyt. köv.

A javaslatokról jövő szerdán az Országgyűlés Házbizottsága tárgyal és a Fidesz abban bízik, hogy ennek keretében összehívják majd a parlament rendkívüli ülését. Így a javaslat július végén akár elfogadásra is kerülhet Orbán jelzése szerint. A párt vezetői jelezték, hogy a ma bejelentettek mellett a következő időszakban további, az áremelkedések mértékének csökkentését, illetve árcsökkentéseket eredményező javaslatokat terjesztenek majd be a parlamentnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!