Vilma
-7 °C
4 °C

Csak januárban fizetik a 13. havit

2003.07.22. 08:25
A kormány egységesítené a 13. havi bérek és egyéb járandóságok kifizetését. Ennek értelmében már ez évtől nem decemberben, hanem csak a következő év januárjában folyósítják a pénzt. Ezzel a megoldással a költségvetés idén ötven-hatvan milliárd forintot spórol meg.
A nyugdíjasok mellett a költségvetési szektorban dolgozók is egységesen januárban juthatnak hozzá a 13. havi illetményükhöz. A kormány ugyanis úgy döntött, átalakítja az ilyen jellegű kifizetések rendszerét.

Hatvanmilliárdot takarítanak meg idén

Számítások szerint ez idén ötven-hatvan milliárd forint kiadástól tehermentesíti a költségvetést. Ebből harminc-negyvenmilliárd a nyugdíjasok - egyelőre egyheti - járandóságának kipostázása, 10-15 milliárd a köztisztviselőkre jutó összeg. További három-négy milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé, hogy a közalkalmazotti körben sem lehetséges majd az egyébként januárban esedékes illetmények decemberi kifizetése, amit az intézmények egy része rendszeresen tett korábban.

Az átállás nem jelenti azt, hogy a jövő évi büdzsét kétszeresen terhelik meg a 13. havi kifizetésekkel, mivel legközelebb a következő januárban jutnak pénzükhöz az érintettek. Szakértők szerint ezzel a lépéssel megnőtt az esélye annak, hogy decemberben teljesül a Pénzügyminisztérium ütemtervében szereplő pozitív költségvetési mérleg.

A piac a korábbi évek tapasztalatai alapján ezek után is nehezen hiszi el, hogy decemberben többlettel zár a büdzsé. Tavaly például az egyszeri hatásoktól megtisztítva is hetvenmilliárd volt a havi deficit.

A piac nem hisz a PM-nek

A kormány az államháztartási hiány tervezett mértékének elérése érdekében az idei százmilliárdos megtakarítás (76 milliárd zárolása, a 13. havi bérek egységesítése és a kismamapótlék kifizetése) után jövőre összességében négy-ötszázmilliárd forint szigorítást tervez. Ebből a hiány egy százalékpontos lefaragásán túl fedezhetők a 2004-es kiadásnövekmények.

Erről azonban a PM-nek még a piacokat is meg kell győznie, ahol elsősorban az idei hiány mértékéről gondolkodnak másként, mint a minisztériumban. Zsoldos István, a CA-IB elemzője összességében - a piacon egyébként magasnak számító - hat százalék körüli GDP-arányos deficitet vár. Szerinte a már ismert okok mellett az önkormányzati alrendszer és az elszámolásuktól függően egyéb tételek (például autópálya-építés) növelik a hiányt.

A jegybank hiánycsökkentő programot sürget

A jegybank monetáris tanácsának tegnapi közleménye az euró bevezetésére vonatkozó stratégiáról fiskális területen sürget lépéseket. A közlemény szerint az euró 2008-as bevezetése kapcsán a legkritikusabb pontnak számító költségvetési konszolidáció terén kell konkrét eredményeket felmutatni, már idén is.

Ezen túl egy olyan hiánycsökkentési programot kell összeállítani, amely a realitásokon alapul és már az induláskor hitelességet élvez. Az MNB szerint a jövő évi költségvetést érintő kormányzati döntések elsősorban a bevételek növelésével kívánják elérni a hiánycsökkentés célját.

Ugyanakkor a költségvetési kiadások GDP-arányos csökkentése hosszabb távon nem megkerülhető. Ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet a PM-ben, hogy a költségvetési intézményeknél a folyó kiadások tervezett 141 milliárdos csökkentése a beruházási célú ráfordításokat szolgálja jövőre.