Börtön járhat a cégfantomizálásért

2006.09.21. 08:33
Októberben kerülhet a kormány elé az a törvényjavaslat, amely börtönbüntetéssel sújtaná a cégek eltüntetésében közreműködőket. A cégfantomizálásért akár három évre is leültethetnék a könyvvizsgálót. A törvényjavaslat indoklása szerint évek óta súlyos károkat okoz a vállalkozások nyerészkedési célú eltüntetése.

Büntetné a könyvvizsgálói kötelességek megszegését és a cégfantomizálást a módosuló Btk. Az igazságügyi és rendészeti tárca tervei szerint a törvényellenesen eljáró könyvvizsgáló közérdekű munkával, pénzbüntetéssel, de akár háromévi, a cég eltüntetésében, illetve hamis cégadatok bejegyzésében közreműködő személy pedig akár kétévi szabadságvesztéssel felelne magatartásáért - értesült a Világgazdaság.

A büntető törvénykönyvben a gazdasági bűncselekmények módosítása a júliustól élő új, nagyobb felelősséget bevezető társasági, cég- és csődjogi rendelkezésekhez kapcsolódik, de figyelemmel van a jogalkalmazói tapasztalatokra is, és ezért több helyen pontosítja, egyértelművé teszi a tényállásokat.

Az utóbbi években több emlékezetes perben játszott szerepet a könyvvizsgálói jelentés. A piacgazdaság működésének feltétele, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható információk lássanak napvilágot. Ezt a törvényi előírásoknak megfelelően végzett, független könyvvizsgálói munka alapozza meg.

Ha a könyvvizsgáló nem ad megbízható és valós képet az adott cégről, ezzel megtéveszti a piaci szereplőket, és veszélyeztetheti a gazdasági forgalmat, sértheti annak biztonságát. A vállalkozások valós vagyoni, pénzügyi helyzetének ismeretéhez fűződő társadalmi érdeket védené a büntető törvénykönyv az új bűncselekmény rögzítésével.

Évek óta súlyos károkat okoz és irritálja a közvéleményt a vállalkozások nyerészkedési célú eltüntetése. A cégbíróságok nem győzik megtisztítani a cégjegyzéket a fiktív vállalkozásoktól. A törvény azt szankcionálná, aki közreműködik abban, hogy a vállalat a székhelyén ne legyen fellelhető vagy a közhitelű nyilvántartásba a vállalkozás képviseletére jogosult olyan személyt jegyezzenek be, akinek a lakóhelye ismeretlen. Bár a társasági jogi szabályozás is egyre nagyobb szigorral igyekszik megakadályozni a fantomizálódást, a cégbírák úgy vélekednek, hogy a közvetlenebb büntetőjogi fenyegetettség jobban szolgálhatja a jogkövetést.

A tervek szerint összehangoltabb lesz a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó büntetőjogi védelem, egyebek közt egyszerűsödik, átláthatóbbá válik a csődbűntettre vonatkozó szabályozás. A módosítás nem csupán a gazdasági bűncselekményeket érintené. A csempészetnél például nem az elkövetés puszta tényét, hanem azt szankcionálnák, hogy a magatartás mekkora bevételtől fosztja meg az államot. A javaslat októberben kerülhet a kormány elé.