Minden idők legnagyobb hiányát produkáltuk

A folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben 2,492 milliárd euró, szezonális hatásoktól megtisztítva 2,157 milliárd euró volt, az első kilenc hónapban a deficit összege 6,074 milliárd eurót tett ki - közölte Magyar Nemzeti Bank szerdán az első becslés alapján.

A negyedéves adatok alapján az idei harmadik negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya), a második negyedévi 1,82 milliárd euróról 2,365 milliárd euróra nőtt, a szezonális hatások kiszűrésével 1,535 milliárdról 2,182 milliárd euróra emelkedett, ami a GDP 7,8 százaléka.

Várt és meglepő mínuszok

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) elemzése szerint várható volt, hogy az export visszaesésének következtében az árumérleg negatívba fordul, először 2007 első negyedéve után. A meglepetést azonban a jövedelemmérleg rendkívül magas, 2,5 milliárd eurós hiánya jelenti.

Az elemzés készítői hangsúlyozzák: a harmadik negyedéves folyó fizetési mérleg hiány minden idők legmagasabb negyedéves deficitje. A folyó fizetési mérlegen belül jelentősen emelkedett mind a közvetlen befektetésekhez, mind az adósság-generáló befektetésekhez kapcsolódó jövedelemkiáramlás az előző év megfelelő időszakához képest.

Nem értik

A Takarékbank egyelőre nem látja világosan, hogy mi volt ennek a folyamatnak az oka. A pénzintézet elemzői szerint elképzelhető, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok javuló jövedelmezősége, valamint az adóssággeneráló befektetések - államkötvény-pozíciók, bankhitelek - során realizált magasabb hozamok egyaránt szerepet játszhattak a folyó fizetési deficit növekedésében.

A Takarékbanknál 7,5 milliárd eurós, GDP-arányosan mintegy 7 százalékos deficitet vár a 2008. év egészére. Hozzáteszik: a hiány 2009-ben az exportnál gyorsabban visszaeső import és a romló vállalati jövedelmezőség nyomán elért szerényebb profitok eredményeképpen 4 milliárd euróra csökkenhet.

Az export dinamikája a harmadik negyedévben jelentősen lassult, azonban az import volumene nem csökkent a még mindig magas lakossági fogyasztás miatt, így a második negyedévhez képest tovább nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya - mondta Samu János a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.

Jobb jön

A szerdán publikált MNB-adat meghaladta az elemzői várakozásokat, azonban a Concorde elemzője az utolsó negyedévre már kisebb hiányt vár, a hitelezés, és ezzel együtt a fogyasztás és az import visszaesése miatt. Samu János kiemelte: a harmadik negyedév hiányát tekintve a magas kamatok miatt megemelkedett a forrásköltség, valamint a külföldi vállalatok megtermelt jövedelme is most került be a statisztikákba.

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a finanszírozási oldalon tőkekiáramlás volt tapasztalható a harmadik negyedévben, így a hiányt teljes mértékben hitelekből, adósságból finanszírozta a gazdaság. Az elemző a negyedik negyedévre a hiány csekély visszaesésére számít, mivel a hitelezés csökkenése visszafoghatja a fogyasztást. Igazán azonban csak 2009-ben teljesedhet ki a fogyasztás visszaesése, így csökkenhet az import és jelentősen javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege - tette hozzá Samu János.

A helyzet még rosszabb

A Portfolio.hu elemzése azt emeli ki: a harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye (a folyó fizetési, illetve a tőkemérleg együttes egyenlege) a GDP 7,8 százalékát tette ki. Az amúgy a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban mostanában egyre kevesebb kapaszkodót jelentő fizetési mérleg statisztikából az is kiderül, ha a finanszírozási igényt nem felülről, hanem alulról becsüljük, akkor eléri a 9 százalékot is.

A helyzet romlásának mértékére jellemző, hogy amíg tavaly ilyenkor az 1,1 milliárd eurót sem érte el a finanszírozási igény, Addig most 2,3 milliárd euró fölötti értéket jelzett a Magyar Nemzeti Bank. A helyzeten nem sokat javítanak a folyamatosan érkező EU-transzferek sem. A folyó hiánynál ugyan emiatt kisebb a finanszírozási igény, ám e területen a harmadik negyedévben nem volt érzékelhető különösebb felfutás (pontos megítélés nem lehetséges, hiszen az MNB csak ez évtől közöl külön számokat EU-transzfer soron).

A Portfolio.hu megjegyzi: az egyensúlyromlás azért érdekes, mert a globális válságtól épp ellentétes hatást várnak általában a szakértők. Úgy gondolják ugyanis, hogy a külső kereslet szűküléséből fakadó exportvisszaesést bőven ellensúlyozza az, hogy az állami fogyókúra és a szigorú jövedelempolitika, illetve az, hogy a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülnek. Amennyiben a mostani romlás még valóban a hitelexpanzió eredménye - vagyis nem látszik rajt a válság (eddigi) utolsó nagy ütése a magyar gazdaságion -, akkor a szakértőknek igazuk is lehet, és jövőre akár jelentősen is csökkenhet a finanszírozási igény.