Húszezerszeres földbírság

2003.10.29. 10:26
Számos hatósági igazolást és "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt" nyilatkozatot kellene felmutatniuk az uniós állampolgároknak, ha a csatlakozás után termőföldet akarnának venni. Az FVM annak ellenére is adminisztratív korlátozásokat javasol, hogy vásárlóként csak a legalább három éve itt lakók jöhetnek szóba. A renitens vevőket az aranykorona-érték húszezerszeresének megfelelő, többszörös bírság sújtaná.
Megnyílna az út az uniós állampolgárok termőföldvásárlása előtt a jövő év május elsejei uniós belépés pillanatában - derül ki az FVM egyeztetés alatt álló, a Világgazdaság birtokában lévő földtörvény-módosítási javaslatából. Magyarország a csatlakozási megállapodásban vállalta, hogy vételi lehetőséget biztosít azon EU-s természetes személyek számára, akik önállóan vállalkozó mezőgazdasági termelőként (önfoglalkoztatóként) le kívánnak telepedni, illetve már legalább három éve folyamatosan, jogszerűen itt tartózkodnak, és mezőgazdasági tevékenységet végeznek.

Más külföldiek (természetes és jogi személyek) vásárlási tilalma - összhangban az Európai Uniós csatlakozási megállapodással - hét évig fennmaradhatna, és azt további három évvel (azaz 2014-ig) meg lehetne hosszabbítani.

Szankciók a visszaélések ellen

Az előírások értelmében a belépés napján azok az uniós állampolgárok felelnének meg az alapfeltételeknek, akik legkésőbb 2001. április 30-a óta jogszerűen nálunk gazdálkodnak. Az előző kormány idején készült háttérfelmérések szerint számuk 2004. május elseje után mindössze 16 lehet. Az FVM-ben erről ma sincsenek újabb hivatalos adatok. A tárca mindenesetre a törvénymódosítási javaslattal arra törekszik, hogy a vételi lehetőséget a szóba jöhető összes adminisztratív eszközzel és szankcióval minimálisra szűkítse.

A Világgazdaság korábbi értesülései szerint ezzel a minisztérium elejét akarja venni az esetleges későbbi nyerészkedésnek, amire a magyar és az uniós földárak közötti, sokszor 5-10-szeres különbség adhat alapot. Ez ugyanis elvileg ösztönözheti a belépés utáni külföldi letelepedéseket, ami miatt a földvásárlásokra egyre többen válhatnának jogosulttá a 2001-2014-ig fenntartható általános vételi tilalom végéig.

Hatósági igazolás

A tervezett adminisztratív korlátozások lényege, hogy az uniós állampolgároknak számos hatósági igazolással kellene alátámasztaniuk tulajdonszerzési jogosultságukat, a vétellel járó kötelezettségeket pedig "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokkal" kellene vállalniuk. Emellett önfoglalkoztatóként gondoskodniuk kellene az egészség- és a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről is.

A törvénymódosítási javaslat szerint a külföldieknek mindenekelőtt be kellene szerezniük az önkormányzati jegyzők igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevükben és kockázatukra Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Ehhez szükség lenne az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok környezettanulmányára is.

A vásárlásokhoz igazolást kellene kérni az APEH-től is, hogy a jogosultaknak a figyelembe vett mindhárom évben volt mezőgazdasági árbevételük. Ezenkívül a központi idegenrendészeti hatóságtól kapott bizonyítvánnyal azt is dokumentálniuk kellene, hogy - tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedély alapján - minimum három éve folyamatosan és jogszerűen laknak Magyarországon.

Óriási bírság

A teljes bizonyító erejű magánokiratokban a tagországok állampolgárainak nyilatkozatban kellene vállalniuk, hogy egyéni vállalkozóként, "egyéni cégként", vagy önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A jogszabályi módosítás azt is előírná, hogy a megvett földet más célra nem hasznosíthatnák, illetve a használatot másoknak csak korlátozott mértékben engedhetnék át. Emellett vállalniuk kellene, hogy teljes magyarországi nettó árbevételük több mint fele a mezőgazdaságból származik.

A tulajdonjogot a földhivatalok jegyeznék be, és az okiratmásolatot megküldenék a megyei földművelésügyi hivataloknak. Ez utóbbiak ellenőriznék a feltételek betartását, továbbá a szabályok ellen vétőkre bírságot rónának ki, ha a jogszerű állapotot felszólítás ellenére sem állítanák helyre.

A bírság mértéke az aranykorona-érték húszezerszerese lenne. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos minőségű, 20 aranykoronás föld esetében hektáronként 400 ezer forintot tenne ki. Ez körülbelül a mai átlagos földáraknak felelne meg, és a büntetés többször is kiszabható lenne. A korábbi, még szigorúbb verzió szerint a hivatalok a földek eladását is előírhatták volna.