További Magyar cikkek
Más külföldiek (természetes és jogi személyek) vásárlási tilalma - összhangban az Európai Uniós csatlakozási megállapodással - hét évig fennmaradhatna, és azt további három évvel (azaz 2014-ig) meg lehetne hosszabbítani.
Szankciók a visszaélések ellen
Az előírások értelmében a belépés napján azok az uniós állampolgárok felelnének meg az alapfeltételeknek, akik legkésőbb 2001. április 30-a óta jogszerűen nálunk gazdálkodnak. Az előző kormány idején készült háttérfelmérések szerint számuk 2004. május elseje után mindössze 16 lehet. Az FVM-ben erről ma sincsenek újabb hivatalos adatok. A tárca mindenesetre a törvénymódosítási javaslattal arra törekszik, hogy a vételi lehetőséget a szóba jöhető összes adminisztratív eszközzel és szankcióval minimálisra szűkítse.
A Világgazdaság korábbi értesülései szerint ezzel a minisztérium elejét akarja venni az esetleges későbbi nyerészkedésnek, amire a magyar és az uniós földárak közötti, sokszor 5-10-szeres különbség adhat alapot. Ez ugyanis elvileg ösztönözheti a belépés utáni külföldi letelepedéseket, ami miatt a földvásárlásokra egyre többen válhatnának jogosulttá a 2001-2014-ig fenntartható általános vételi tilalom végéig.
Hatósági igazolás
A tervezett adminisztratív korlátozások lényege, hogy az uniós állampolgároknak számos hatósági igazolással kellene alátámasztaniuk tulajdonszerzési jogosultságukat, a vétellel járó kötelezettségeket pedig "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokkal" kellene vállalniuk. Emellett önfoglalkoztatóként gondoskodniuk kellene az egészség- és a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről is.
A törvénymódosítási javaslat szerint a külföldieknek mindenekelőtt be kellene szerezniük az önkormányzati jegyzők igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevükben és kockázatukra Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Ehhez szükség lenne az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok környezettanulmányára is.
A vásárlásokhoz igazolást kellene kérni az APEH-től is, hogy a jogosultaknak a figyelembe vett mindhárom évben volt mezőgazdasági árbevételük. Ezenkívül a központi idegenrendészeti hatóságtól kapott bizonyítvánnyal azt is dokumentálniuk kellene, hogy - tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedély alapján - minimum három éve folyamatosan és jogszerűen laknak Magyarországon.
Óriási bírság
A teljes bizonyító erejű magánokiratokban a tagországok állampolgárainak nyilatkozatban kellene vállalniuk, hogy egyéni vállalkozóként, "egyéni cégként", vagy önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A jogszabályi módosítás azt is előírná, hogy a megvett földet más célra nem hasznosíthatnák, illetve a használatot másoknak csak korlátozott mértékben engedhetnék át. Emellett vállalniuk kellene, hogy teljes magyarországi nettó árbevételük több mint fele a mezőgazdaságból származik.
A tulajdonjogot a földhivatalok jegyeznék be, és az okiratmásolatot megküldenék a megyei földművelésügyi hivataloknak. Ez utóbbiak ellenőriznék a feltételek betartását, továbbá a szabályok ellen vétőkre bírságot rónának ki, ha a jogszerű állapotot felszólítás ellenére sem állítanák helyre.
A bírság mértéke az aranykorona-érték húszezerszerese lenne. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos minőségű, 20 aranykoronás föld esetében hektáronként 400 ezer forintot tenne ki. Ez körülbelül a mai átlagos földáraknak felelne meg, és a büntetés többször is kiszabható lenne. A korábbi, még szigorúbb verzió szerint a hivatalok a földek eladását is előírhatták volna.