Magyar földvásárlók a régióban

Már érkeztek Romániába olyan magyar befektetők, akik nagyobb föld- vagy erdőterületeket vásároltak, a kisebb befektetők száma pedig már néhány ezerre tehető - mondta a Világgazdaságnak Halász Jánosl, a bukaresti ITDH irodavezetője. Külföldi állampolgár természetes személyként nem jogosult földvásárlásra Romániában, de jogi személyek, így gazdasági társaságok szabadon vásárolhatnak termőföldet, erdőt. Ha a cég 100 százalékban külföldi tulajdonú, akkor is nemzeti elbánásban részesül. Ezt a lehetőséget használja ki egyre több magyar állampolgár és cég.

Hódító olaszok

A román földpiacon azonban a legjelentősebb befektetőknek az olaszok számítanak. Temes megyében egyesek már 16-20 ezer fősre teszik az olasz kolóniát, de az óvatosabb becslések is nyolcezerre teszik az itáliaiak számát - derül ki az Erdélyi Riport című hetilap összeállításából.

Szlovákiában a magyar szabályozáshoz hasonló korlátozásokat vezettek be a külföldiek földvásárlásával szemben - mondta Riskó Nagy László pozsonyi magyar konzul. A csatlakozástól számított hét évig mezőgazdasági földterületet és erdőt csak abban az esetben vásárolhat EU állampolgár, ha tartózkodási engedéllyel rendelkezik, saját maga műveli bérelt földjét, és így is csak három év tevékenység után nyílik lehetősége a földvásárlásra.

Szlovák örökség

Az ITDH pozsonyi kirendeltségének nincs tudomása arról, hogy érkeztek volna már nagyobb befektetők az országba. Számos magyar állampolgár viszont más módon is földhöz juthat a Felvidéken. Vannak ugyanis olyan területek, amelyekre nem született a szocializmus évei alatt kisajátítási határozat, jelenleg az állam használatában állnak, és eredeti tulajdonosaik személye, illetve tartózkodási helye ismeretlen. Ezeket az úgynevezett nevesítetlen földeket viszszakapják eredeti tulajdonosaik vagy örököseik állampolgárságtól függetlenül, ha jogosultságukat igazolni tudják.

Az igénylőknek a kataszteri hivatalban kell megnézni, hogy visszamenőlegesen a telekre ki van bejegyezve tulajdonosként, és szerepel-e azon kisajátításra utaló bejegyzés. Ha 1964 után állítottak ki tulajdonlapot, akkor ezen is meg kell nézni, hogy államosították-e a földet. Amennyiben ezen sincs erre utaló jel, az örökösök új örökösödési eljárást kérhetnek - mondta a konzul. Hozzátette, azért a kataszteri hivatalba kell menni, mert a tulajdoni lap intézménye Szlovákiában csak 1964 óta létezik. Elmondta továbbá, hogy az államosított földeket a magyar állampolgárok nem tudják visszaszerezni, mivel kárpótlásra csak szlovák állampolgár jogosult.

Az eljárás nem automatikus, mindenkinek saját magának kell utánajárnia ügyének. Az igénylés jogvesztő határideje pedig 2005. szeptember 1-je, ezt követően semmiféle jogi lehetőség nem lesz az igény érvényesítésére - hangsúlyozta Riskó Nagy László. A tulajdonos nélkül maradó földek az állam tulajdonába kerülnek, majd a helyi önkormányzatok kapják meg a területet. A külföldi állampolgárok építésitelek-, lakóház- vagy lakásvásárlásaira sem Szlovákiában, sem Romániában nem vonatkoznak különleges szabályok. Halász János elmondta, Romániában egyre több magyar állampolgár él ezzel a lehetőséggel. Bár ez a szám már eléri az ezres nagyságrendet, még nem hasonlítható össze a Horvátországban ismert mértékkel. Ukrajnában és Szerbiában a szakértők a jogi bizonytalanságok miatt egyelőre nem tanácsolják termőföld vételét.